A MÁV-Start Zrt. és a kerekesszékes utasok kapcsolatáról írt riportot Fődi Kitti, az Abcúg.hu újságírója.
Megalázónak tartják a kerekesszékesek, hogy negyvennyolc órával a vonat indulása előtt értesíteniük kell a MÁV-ot arról, hogy utazni szeretnének. A vasúttársaság a megadott időpontra emelőt és az emelőt kezelni tudó személyzetet biztosít a mozgáskorlátozottaknak, viszont hat esetből háromnál biztos, hogy történik valami galiba.
A leggyakrabban a jegykezelők nem is tudnak a bejelentésről, így nincs ott az emelő a peronon, vagy ha ott is van, akkor nincs olyan ember, aki kezelni tudja a nem túl bonyolult eszközt. Ha az emelő és kezelője is jelen van, akkor pedig maga az emelő hibásodik meg. Természetesen olyan is előfordul, hogy van működőképes emelő, van kezelő, csak éppen a vonat nem olyan, ahová biztonsággal beemelhető lenne egy kerekesszékes utas.
Az egyik kézi emelőszerkezet a budapesti Nyugati pályaudvaron | Fotó: Magócsi Márton – forrás: abcug,hu
A legtöbb esetben a MÁV igyekszik lebeszélni az utazásról a mozgássérülteket, illetve olyan szerelvényt ajánlani nekik, amelybe már beépítették az emelőszerkezetet. Aki nem hajlandó lemondani a kiválasztott időpontról, annak a jegykezelő szól be, mert egy órával hamarabb be kellett mennie dolgozni, ugyanis csak neki volt papírja a gép kezeléséről.
Ha valami okból adódóan a kerekesszékes utas azonnal szeretne utazni, előfordulhat, hogy órákig nem talál olyan szerelvényt, ahová kerekesszékkel is fel tudna szállni. Így marad a visszafordulás vagy a többórás várakozás, ami télvíz idején, a hideg vasútállomásokon nem éppen kellemes dolog.
További súlyos gond, hogy az emelőszerkezeteket a MÁV nem tartja karban, porosak, koszosak, rozsdásak, és előfordul, hogy nem biztonságosak, ami balesetveszélyes helyzeteket teremt.
A teljes cikk az Abcúg.hu-n olvasható.
