nlc.hu
Utazás
5 rejtély és érdekesség, amit biztosan nem tudsz Szent Istvánról (x)

5 rejtély és érdekesség, amit biztosan nem tudsz Szent Istvánról (x)

Tudod, hogy miért övezi rejtély István születését? Vagy azt, hogy hol őrzik a szent koponya egy darabját? Első királyunk körül még ma is sok a talány.

 A koronához és Szent Istvánhoz is számos legenda kapcsolódik, sokról azonban még napjainkban sem tudjuk az igazságot. Utolsó magyar fejedelmünk és első magyar királyunk a keresztény magyar állam megteremtője volt.

Nem tudjuk mikor született

Valójában nem tudjuk, hogy Szent István mikor is született pontosan. Írásos emlékek három évszámot említenek: 967, 969 és 975, de az sem kizárt, hogy később, 980-ig bezáróan született. De nem csak a dátum, a helyszín sem tisztázott: egyes források szerint Esztergomban, a mai bazilika északi tornya mellett álló Szent István protomártír-templom – amely az első templom volt ezen helyen – kápolnává átalakított szobájában látta meg a napvilágot. Más írásos emlékek szerint viszont édesapja, Géza fejedelem fehérvári palotájában született.

Túlélte a gyerekeit

Első magyar királyunk túlélte a gyerekeit. István 1038. augusztus 15-én halt meg, azaz hetvenéves kora körül érte a halál. Mindkét gyermeke, a korán elhunyt Ottó, valamint a vadászbalesetben halálosan megsérült Imre, azaz Emericus/Henrik hercegek is előtte távoztak az élők sorából.

A koponyacsontját Pannonhalmán őrzik

Szent István erősen kötődött Pannonhalmához: a Szent Márton-bazilikát apja, Géza fejedelem kezdte el építtetni, majd István fejezte be, és gyakran vendégeskedett az apátságban. A szent király koponyacsontjának darabját is itt őrzik: az ereklye egy kettős kereszt alakú tartóban, hegyikristály lencsék között nyugszik. Szimbolikájában megjelenik a magyar címer hármas halma, azaz Pannónia Szent Hegyének 3 dombja, azonban az ereklyetartó valójában csak 2 dombot formáz – a harmadik domb minden esetben az a hely, ahol az ereklyetartó áll. Egy XVII. századi pannonhalmi hexameteres felirat erről így számol be:

Pannoniának hármas szent halmát, magyar, itt lásd.

Mártont éltében ide gyakran hozta imádság.

És István, a vezér itt rakta a hitnek alapját,

S Rómából koronánkat e helynek apát ura hozta,

Majd István ezeket jelvényül hagyta a honra,

Hogy népünkben az ősi erény s hit örökre viruljon.

Augusztus 20-án a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttesét, valamint az Arborétumot is díjmentesen látogathatod, továbbá a Főapátság pincészetében minden egész órakor ingyenes szakvezetéses borászati látogatáson is részt vehetsz. Ha augusztus 23-án látogatsz el Pannonhalmára, a Szent Márton-bazilikában meghallgathatod az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál nyitókoncertjét is, ahol a világhírű hegedűművész, Gidon Kremer  és a fiatal tehetségekből álló Kremerata Baltica együttes lép fel.

Eredetileg nem István volt a neve

Tény, hogy ma már mindannyian Szent Istvánként ismerjük első magyar királyunkat, de eredetileg Vajk néven látta meg a napvilágot, aminek a jelentése hős vezér. Az István nevet a megkeresztelkedése után vette fel, mégpedig az első keresztény vértanú után.

Nincs másik szent korona a világon

Szent Istvánhoz szorosan kapcsolódik a Szent Korona is, amelyet legalább annyi legenda övez, mint magát a királyt. A koronát II. Szilveszter pápa isteni kinyilatkoztatás után küldte el István királynak. A koronát az 1200-as évektől tartjuk szentnek, onnantól kezdve a magyar királyok hatalmát a Szent Koronától eredeztették, és annak a hatalmát, akit nem azzal koronáztak meg, megkérdőjelezték, ingatagnak ítélték meg. A koronázási ékszer érdekessége, hogy ma sem ismerünk egyetlen más koronát sem a világon, amelyet szentként tisztelnének.

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top