A híres, prágai gólemkészítő Löw dinasztia leszármazottjának, Lőw Lipót szegedi főrabbinak 43 éves korában, 1854. január 20-án újabb fiúgyermeke született, aki az Immánuel nevet kapta, ami annyit tesz, hogy Isten velünk van.
A szegedi Új Zsinagógát 2019-ben kívülről renoválták (Fotó: Buk Zsófia)
Immánuel a gimnáziumi tanulmányait – hasonlóan más, tehetséges szegedi zsidó fiatalokhoz, szülővárosában a piaristáknál végezte. Egyetemi és teológiai tanulmányait viszont már Berlinben folytatta, ahol később rabbivá is avatták. Elképesztő nyelvzseni, igazi poliglott volt, a magyar mellett németül és a héberül is beszélt, de tudott arámiul, szírül, törökül, arabul, perzsául, görögül, latinul, románul és szláv nyelveken is. Vallástudós volt, de kiemelkedőt alkotott mint művelődéstörténeti író és botanikus is.
A szegedi zsidó közösség tagjai már évek óta várták, hogy a híresen tehetséges Lőw Immánuel befejezze tanulmányait, és végre hazatérjen hozzájuk.
Az első zsinagógai beszédét ott – akkor még csak rabbinövendékként – alig 20 esztendősen, otthon, a szegedi zsinagógában édesapja mellett mondta el. A több mint egyórás beszéd annyira jól sikerült, hogy később kiadták nyomtatásban is.
Édesapja 1875-ös halála után a szegedi rabbiszék három évig üresen állt, ugyanis a szegedi zsidók csak ideiglenes rabbit voltak hajlandóak megbízni a várva várt Lőw helyett, akit végül 1878-ban választottak főrabbijává a szegedi zsidó hitközségnek. Első hivatalos rabbibeszédében kijelölte saját útját „a pusztában nyissatok utat Istenünknek!” mondattal.
Vallási vezetőként és civilként is aktív részt vállalt Szeged város kulturális és tudományos életében. Igazi, a kor modern tudósa volt. Szónoklatai előkészítéséhez például elsajátította a gyorsírást, és ezzel ő lett Szeged város első gyorsírója is.
Rabbi, tudós és botanikus
Három évvel rabbivá avatása után, Lipcsében megvédte a doktori címét. Akkor írt disszertációja a legfontosabb orientalista művek közé tartozott. Érdekesség, hogy a dolgozat 1200 növényt ismertet. A Die Flora der Juden című művében a Szentírás, a Talmud és a középkori zsidó irodalom növényvilágát ismerteti, több szempont szerint összehasonlítva őket. Válogatott műveit idén újra elkezdték kiadni, eddig a Virág és vallás című kötet, illetve a zsidók ásványainak művelődéstörténetét ismertető, a holokausztban megsemmisült kéziratának megmaradt fejezetei, a Fényszóró drágakövek jelentek meg.
A gyönyörű zsinagógáról képeslap is készült (Fotó: Bedo.hu)
Lőw korábban nyomtatásban megjelent műveinek száma közel háromszáz.
1911-ben felkérést kapott Bécsbe, ahová nem kisebb tisztségre várták, mint a város főrabbijának. Ő azonban annyira szerette Szegedet, hogy a meghívást visszautasította. Baumhorn Lipót építésszel együtt dolgozva, saját kezűleg tervezte meg az új, már beépített orgonával felszerelt szegedi zsinagóga színeit, formáit, feliratait és az ablakait. Az ablakok külön érdekessége volt, hogy a Lőw által annyira szeretett növényeket is megörökítette. Az új zsinagóga építése 1900. augusztusában kezdődött és 1902. októberére fejeződött be. A rabbi nem bízta másra a templomkert megtervezését és a bibliai növények beszerzését sem. Kertként gondolt a szegedi zsidó temetőre is, aminek nem csak a növényvilágát tervezte meg, de a ravatalozó terve is a rabbi kezét dicséri.
1920-ban egy évre mégis börtönbe zárták, mivel Horthy-ellenes véleményt hangoztatott. Ennek ellenére 1927-ben már a zsidóság felsőházi képviselője volt.
Felsőházi tagságát a második zsidótörvény elfogadásáig, 1939-ig tarthatta meg.
A zsidótörvény végszavazása előtt egyik leghíresebb beszédét mondta el, melyben még az újszövetségből is idézve próbálta meggyőzni a felsőház tagjait, hogy ne szavazzák meg a zsidótörvényt. Nem járt sikerrel.
Lőw Immánuel szegedi rabbi, 1898. február 6-án (Fotó: Hidvégi-gyűjtemény)
Megátkozta Hitlert
1943. szeptember 8-án, 89 évesen, beiktatásának emléknapján elmondta utolsó, nagy beszédét, majd rá egy hónapra még megátkozta Hitlert és a Harmadik Birodalmat. 1944. június 28-án, 90 éves korában, 2400 szegedi emberrel együtt bevagonírozták. Hiába siettek a segítségére sokan, ő már előtte tüdőgyulladást kapott, elkéstek a kimenekítésével. Végül Budapestre szállították az akkor már vak és nagyon beteg tudós rabbit, aki 1944. július 19-én meghalt. Majd három évre rá újratemették imádott városában, Szegeden.
A szegedi Új zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.
A „Szeresd felebarátodat mint tenmagadat” bibliai parancs héberül és magyarul olvasható az Új Zsinagóga diadalívén. A Róth Miksa műhelyében, Róth Manó által készített üvegablakok és a páratlan szépségű, szimbolikus tartalmú üvegkupola az eklektikus zsinagóga egyedi ékességei.
Az 1340 ülőhelyes zsinagógát ma már csak nagy ünnepeken használják, a hívek istentiszteletre általában a hitközség székházának ugyancsak gyönyörű díszteremében gyűlnek össze. A zsinagóga remek akusztikája miatt rendszeresen ad helyet hangversenyeknek, koncerteknek.
Az épület az utóbbi években kívülről a tetőtől talapzatig megújult. A helyreállító munkálatokat a fák kivágásával kezdték, ami sok helyit igencsak megrémisztett, ugyanis azt gondolták, hogy ezek eredeti, még Lőw Immánuel által ültetett fák. Azonban kiderült, hogy a kivágott fák nem egyidősek az épülettel, hanem háború utániak. Az egykori megrendelő elképzelése alapján létrehozott eredeti biblikus kertet egy fennmaradt fásítási térkép alapján próbálták helyreállítani. A főrabbi által a szakrális kertbe ültetett 76 növényből már csak 36-ot láttak érdemesnek visszatelepíteni, olyanokat, amelyek ellenállnak a mostani kártevőknek és a klímaváltozásnak is.
Szegeden, a “Zsidó negyed és a kóser gasztronómia” séta keretében híres szegedi zsidó családok életével ismerkedhetünk meg. A séta Rediscover EU-s projekt szervezésében valósult meg.
Cím: 6722 Szeged, Jósika u. 10.
