Vannak időszakok az ember életében, amikor azt érzi, egyszerűen kifogytak az energiaraktárai. Ilyenkor robotpilótára kapcsolunk, és szó szerint a túlélésért küzdünk. Azért, hogy legyen elég erőnk felkelni, elvonszolni magunkat a munkahelyre, kommunikálni, koncentrálni, lélegezni. Létezni. Ilyen a kiégés is, amikor hosszú ideig túlpörgetjük magunkat, aztán egyszer csak hirtelen minden fakónak és értelmetlennek tűnik. Semmi nem hoz már lázba.
És egészen hasonló a gyász. Egy közeli hozzátartozó elvesztésekor hirtelen eltűnnek a színek, minden más nevetségesen bagatellnek tűnik, mert semmi nincs, csak a fájdalom, a tátongó üresség. Lógunk bele a világba egy leheletvékony pókfonálon. Az idő múlásán kívül nem sok minden segít ezen az állapoton, hiszen az ember leginkább arra vágyik, hogy a fejére húzzon egy jó puha takarót, és elvackoljon alatta, akár egy jóságos nagymama védelmező, nyugtató ölében.
Utóbbi lelkiállapotban vágtam neki a férjemmel egy kétnapos kiruccanásnak a minap. Bár az időpontot hónapokkal korábban lefoglaltuk a noszvaji Treehouse-ban, erősen elgondolkodtam rajta, hogy lemondom. Végül azonban a család és a barátok együttes unszolására beadtam a derekam, mondván, biztos nem fog ártani egy kis testi-lelki kényeztetés a törődött lelkemnek.
Beszippantós fadobozok, szevasztok!
A Treehouse név alapján joggal hihetnétek, hogy hagyományos lombházakból áll a szállás, ez azonban tévedés. Mondjuk inkább úgy, hogy a fák lombkoronájának szintjén töltheti itt az ember az idejét, cölöpökre épített lucfenyőházakban.
Magyarországon egyelőre ez az egyetlen ilyen típusú szálláshely, tudtuk meg Maliga Pétertől, aki gyerekkori barátjával, Dévényi Viktorral álmodta meg és működteti a jelenleg öt házból álló komplexumot. Eredetileg az volt a tervük, hogy egy hagyományos panziót alapítanak, ám az a téli időszakban, 20-30 szobával aligha tudott volna olyan élményt nyújtani az utazóknak, amiért megérte volna üzemeltetni a noszvaji erdő szélén. Ezért úgy határoztak, megpróbálnak egy újszerű, felső középkategóriás élményszigetet létrehozni azoknak, akik szeretnének egy kicsit a természetben, mégis kényelmes körülmények között elbújni a városi zaj és a mindennapok darálója elől. Inspirációt külföldön gyűjtöttek – leginkább a skandináv országokban. Ez messziről látszik is a házak külső megjelenésén éppúgy, mint a berendezésen.
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
Noszvaj Treehouse
A négycsillagos szállodai szintű szolgáltatást nyújtó házak csúnya kifejezéssel élve párokra optimalizáltak: a berendezés egy kicsi, igényesen kialakított konyhasarokból áll, mikrosütő, minibár és kapszulás kávéfőző is szolgálja a vendégek komfortérzetét. Ezen kívül a 30 négyzetméter körüli belső tér része a tágas zuhanyzó, a különálló vécé, az olvasósarok kényelmes füles fotellel, a nagyképernyős full HD tévé és egy méretes, kényelmes franciaágy sok-sok párnával.
De a legjobb rész a 12 négyzetméteres terasz, ahol kétszemélyes jacuzziban ejtőzhetnek a vendégek, és bámulhatnak bele a környező erdő és a síkfőkúti tó nyújtotta panorámába. És hogy teljes legyen a testet-lelket kényeztető élmény, az egyik faház aljában egy panorámaszauna segíti a méregtelenítést. Ha van olyan hely, amelyre igaz a beszippantós jelző, ez pontosan az.
Oké, de mit csináljon az ember Noszvajon?
Bár Péterék szerint a vendégek nagy része szinte ki sem mozdul a szállásról, csak ha elsétál vacsorázni valamelyik közeli étterembe, azért meg kell említeni, hogy Noszvaj azon kevés magyar települések egyike, ahol bár csend van, és a levegő olyan friss, hogy az ember tüdeje hálaimát rebeg érte, még sincs az az érzése az utazónak, hogy a világ végén van, elzárva a civilizációtól. A település jól prosperál, magyar viszonylatban sok a betelepülő, és a több nívós gasztropontnak hála jókat lehet helyben enni-inni, de természetesen igény szerint nagy kirándulásokat is tehetünk. Ráadásul könnyen elérhető Eger, Bélapátfalva vagy éppen Mezőkövesd is, szóval az is megtalálja a neki való programot, aki nem tud sokáig egy helyben ülni.
De a magunk részéről azt javasoljuk, hogy ha szeretnétek a Treehouse-t kipróbálni, akkor egy lassú, lazulós, kényeztető (hosszú) hétvégét töltsetek el itt, amikor a hangsúly nem a jövés-menésen, hanem a testi-lelki kényeztetésen van.
A hely nem olcsó, 65 ezer forint egy éjszaka két főre, de nem is olyan, ahova minden hónapban elmegy az ember, hanem az a fajta luxus, amit ünnepnapokra tartogatunk magunknak. Nincs ezzel baj, fine dining étterembe sem megy az ember minden hétvégén, csak alkalomadtán, hétköznap pedig tökéletesen megfelel a céges étkezdében a rakott krumpli is.
És mielőtt bárki azt hinné, hogy ilyen árakat magyar ember nem engedhet meg magának, gyorsan tisztáznánk, hogy a Treehouse vendégei 90 százalékban Magyarországról érkeznek, és a hely olyannyira népszerű, hogy már most tele van február-márciusig.
Jó hír viszont, hogy épp bővítés zajlik: még két házzal tervezik kiegészíteni a birtokot a tulajdonosok, de ennél többet már nem akarnak építeni, hogy megőrizzék a hely nyugodt, intim jellegét.
Szóval ha épp kezd elfogyni a cérnád, és szeretnél pár pillanatra kiszállni a mókuskerékből, ne hezitálj, hívd Péteréket, és keressetek szabad időpontot. Két-három napot eltöltesz itt, és a végére azt fogod érezni, hogy egyesével vasalták ki az idegszálaidat.
(Kiemelt kép: Facebook/Treehouses Noszvaj)