Termelői piac és Bükfürdői Esszencia
Ha nemcsak élményeket, és emlékeket szeretnénk hazavinni a bükfürdői nyaralásból, akkor irány a Termelői Piac, ahol tavasztól őszig, minden pénteken (16:00-20:00 óra között) a helyi és környékbeli termelők, kézművesek kínálják portékájukat, köztük: húsárut, zöldgséget, gyümölcsöt, savanyúságot, süteményeket, kézműves termékeket, házi sajtokat (kecskesajt), mézet, méhészeti termékeket, horgolt csodákat, kürtőskalácsot, réteset, bort, szőlőlét, tyúktojást, fürjtojást, homoktövist, parajdi sót…
A farm-to-table, vagyis a termelőtől az asztalra! Ennek jegyében a piacon fellelhető árusok csakis olyan termékeket kínálnak a környék lakóinak és az ideérkező turistáknak, amelyek hagyományos eljárással, helyben vagy a közelben készülnek és magukban hordozzák a fürdőváros és szűkebb környezetének ízét és zamatát. Ennek garanciája, a bükfürdői turisztikai menedzsmentszervezet alatt működő Bükfürdői Esszencia® márkanév.
De a védjegyoltalom alá helyezett márkanévvel- és jelzéssel ellátott termékekkel már nemcsak a termelői piacon, hanem a helyi vendéglátóhelyeken is találkozhatunk, mivel minden olyan étterem jogosult a megkülönböztetésre, ahol helyi termelők alapanyagait használják fel ételek elkészítéséhez..
Büki Gasztrofesztivál
Bár 2020-ban a járvány közbeszólt, de már 14 éve Bükfürdőn rendezik a Gyógy-Bor Napok – Büki Gasztrofesztivált, amelyet hagyományos a nyári hónapokban tartanak. A különböző kulturális programok mellett természetesen a helyi gyógyfürdő és a környék gasztronómiai különlegességei a főszereplők.
A gasztroudvarban minden a hagyományos, helyi, egészséges ételekről szól. A termelői piac árusai szinte valamennyien jelen szoktak lenni a fesztiválon, és magyar bortermelők finomságaival is találkozhatunk. De meghívott vendégek segítségével megtanulhatjuk elsajátítani egy-egy helyi különleges ételek elkészítését is.
Az ínyenc finomságok mellett helyet szoktak kapni a kirakodóvásárokban a hagyományos magyar kézműves kultúrát és népi mesterségeket bemutató árusok is. A kulcsszó itt is a hagyomány, vagyis az értékőrzés és értékteremtés.
Bükfürdői palacsintakülönlegesség
Nehéz lenne olyan embert találni, aki ne szeretné a palacsintát. Vannak, akik a kakaósat imádják, mások a lekváros, vagy a túrós palacsintára voksolnak, megint mások egy igazi nagyágyú, a hortobágyi húsos palacsinta rajongói. És akkor még a réteslapba tekert meggyes, mákos és túrós palacsintáról nem is beszéltünk. Ha Bükfürdőn járunk, akkor a vasi totyogós palacsinta a kihagyhatatlan gasztronómiai fogás. Ezt a finomságot egyébként a bükfürdői Bistro 1 étlapján is megtalálhatjuk.
A totyogós palacsintát számos megyében szívesen készítik, ám a hozzávalók emiatt gyakran változnak is. Édes palacsintáról van szó, amit többségében túróval és tejföllel töltenek meg, majd sütőben aranysárgára sütik. Régiónként eltérő ugyan, de tálaláskor több helyen öntik nyakon a palacsintát cseresznyéből vagy meggyből készült lekvárral is.
Bükfürdőn egy másik finomságot is érdemes megkóstolni, ez pedig a kalinkó. A jellegzetes formájú kalácsot általában esküvők, lakodalmak alkalmával készítik a környéken. A hüvelykujjnyi vastagra sodort tésztát karika alakúra, rácsban fonják meg, úgy, hogy a közepén egy nagyobb lyuk maradjon. A lyuknak akkorának kell lennie, hogy egy boros üveg nyaka beleférjen. A hagyomány szerint, amikor a menyasszonyt a vőlegény házához kísérik, egy boros üvegre húzzák rá a kalinkót, erről mindig le-letörnek egy kisebb darabot, s a lagzis menetből dobálják az utcán bámészkodóknak. De ilyen kemencében sült, különleges kalácsot küld ajándékba az ifjú pár a rokonoknak az esküvő után.