Kőröshegyi levendulás – A magyar Toszkána története
Az első programot azoknak ajánljuk, akiknek hiányzik a természet, de nem akarnak erdőkben kalandozni. Ebben az esetben irány a Kőröshegyi Levendulás, ami június elejétől augusztus közepéig várja a látogatókat. Olyan ez, mintha néhány órára Toszkánában, vagy egy francia levendulamezőn járnánk.
A hosszú sorokban sorakozó, illatos levendulákat, a megfelelő belépőjegy megváltása után, arató táskákba szedhetjük, de arra érdemes figyelni, hogy mely, megjelölt területről lehet begyűjteni a levendulát! Ha pedig megpihennénk, akkor akár pikniket is tarthatunk a festői tájon, ahonnan csodás a kilátás a Balatonra. A tikkasztó melegben kóstold meg a helyi levendulás limonádét, a hasonló ízű fagylaltot és egyéb finomságokat. Idén a levendulásban új hinták, és hűs, árnyékolt ligetek is várják a vendégeket.
Tudtad?
A sötétebb színű, francia levendula június elejétől július elejéig virágzik és ebben az időszakban szedhető. Míg a világosabb színű, hasonlóan illatos angol levendula augusztus végéig aratható.
A különleges Kőröshegyi Levendulás a Balaton déli partjának egyetlen levendula gazdasága. A községben vendéglő, teknőspark, történelmi park és erdei iskola is található, így akár egy egész napot is érdemes itt eltölteni.
Fonyód – mesés kilátó és az ország legszebb sétányáig
Amikor megtervezzük a balatoni nyaralásunkat, leginkább a hűs csobbanásra, a napozásra és az úszásokra fókuszálunk. De ha néhány nap után felkerekednénk és nyakunkba vennék a környéket, akkor irány Fonyód, ahol az ország – szerintünk – legszebb sétánya is található.
A fonyódi Várhegyi kilátóról meseszép látvány tárul elénk. Ezért megéri felmászni a Várhegy 231 méter magas csúcsára. Maga a kilátó az Árpád kori földvár maradványaira épült, és legelső emelete a terepszinthez viszonyítva alig három méter magasan van. A második emelet ennek a duplája, vagyis hat méter, míg a következő valamivel 10, míg a negyedik 14 méter magas. A fából készült fonyódi kilátóról teljesen belátni Balaton nyugati és középső részét.
Hová menjünk?
Eljön a hétvége, de nem tudod, hogy merre is induljatok kirándulni az országban? A Programtippek 365 – Élmények az év minden napjára! egy olyan Facebook-csoport, ahol inspirálódhatsz! De te magad is tippeket adhatsz másoknak csodálatos, talán kissé kevésbé ismert, magyar úti célokról.
De nemcsak innen nyílik csodaszép kilátás a magyar tengerre, hanem a páratlan panorámával rendelkező Szaplonczay sétányról is. Sokan úgy tartják, hogy ez az ország talán legromantikusabb pontja, hiszen a Panoráma sétányon hatalmas, százéves fák árnyékában, szemkápráztató villák mellett és lenyűgöző látványban andaloghatunk a Balatonnál.
A sétányt a Fonyódi Múzeum és a Fonyódi Széplátó szomszédságában találhatjuk.
Miskolc kincsei – a lillafüredi Hámori-tó, és a Tündérkert Diósgyőrben
WOW-park, Tündérkert mindkét néven ismerik a miskolciak a diósgyőri vár lábánál kialakított meseszerű parkot. Villamossal könnyű megközelíteni, és egy kellemes séta után hamar a Tündérkertben találhatjuk magunkat. A hely legnagyobb látványossága a velencei körhinta, ami tavasztól késő őszig várja a látogatókat. Kis patakkal, rózsalugasokkal, gyönyörű pázsittal, vidáman totyogó vadkacsákkal, különleges fagyikkal és koktélokkal várnak itt minden látogatót.
Nem volt ám mindig ilyen szépen rendezett a diósgyőri vár alatti zöld terület. Régen valóban volt egy tó, amiben hattyúk, kacsák hűsöltek. Maga a tó pedig a vár árokrendszerével volt összekötve. Viszont az 1950-es években a tavat feltöltötték, ezt követően pedig a környéket benőtte a gaz, és évtizedekig igazán elhanyagolt hely volt, amit sokan illegális szemétlerakónak használtak. Ennek ma már semmi nyoma! Ilyen szép lett!
Nem tudom, láttátok-e korábban az Egyszer volt, hol nem volt sorozatot, de azokra a mesebeli tájakra emlékezteti az embert a lillafüredi Hámori-tó, az azt körülvevő Bükk és a közeli Palotaszálló. Szinte egy külön kis világba csöppensz, ha ellátogatsz Lillafüredre. A tavat azért kellett létrehozni, hogy az új kohó működéséhez megfelelő víz álljon rendelkezésre. 1815-re már állt a gát, és a kohóban is megindultak a munkálatok. 1929-ben pedig átadásra került a Lillafüredi Palotaszálló is.
Évtizedekig népszerű csónak-, és kajakversenyeket rendeztek itt. Az 1930-as években pedig még egy vízen úszó strandfürdő is üzemelt a tónál. Mivel az őskohó már nem üzemel, a tónak megmaradt a víztároló és vízingadozás mérséklő szerepe. Eközben kedvelt turistahely is lett. A déli part mentén elindulva, turistaösvényeken lehet kirándulni, a tavon ma is lehet csónakázni és vízibiciklizni.
A Hámori-tótól alig 2.5 kilométerre van a Lillafüredi Libegőpark, ahol 303 méter magasról csodálhatjuk meg a környéket. A Szinva patak völgyében, a Jávorhegy lábánál találjuk meg az alsó állomást, innen vezet felfelé a valamivel ezer méteres pálya, egészen a Jávorhegyi rétig. Ha felértünk a csúcsra, több túraútvonal közül választhatunk, hogy felfedezzük a Bükk vadregényes táját.
A filmbe illő Nádasdy-vár izgalmas története
Gyönyörű állapotban maradt fenn Sárváron a Nádasdy-vár, melyet először 1327-ben említették írásos feljegyzésben, amikor Károly Róbert birtokaként tartották számon. Évtizedekkel később Luxemburgi Zsigmond a Kanizsai családnak adományozta a várat és a hozzátartozó birtokot, akik idővel palotaszárnyakkal bővítették és védművekkel erősítették. A 17. századra Sárvár uradalmi központjában már hatalmas vagyon halmozódott fel, ennek következtében a kastély akkori ura, megépítette a ma is fő látványosságának számító dísztermet. A 18. és a 19. században a pazar erődítmény volt az Esterházy és a Wittelsbach család tulajdona is.
A reneszánsz várudvar és ároksor, valamint a barokk vár különlegessége, hogy szerencsés kivételként teljes épségben maradt fenn. Ha erre látogatunk, akkor kalandozhatunk a vár falain belül megnyitott Nádasdy Ferenc Múzeumban, ahogyan az impozáns díszteremben is.