A mai Pannonhalmára 996-ban érkeztek meg a bencés szerzetesek, és nem sokkal később kezdték el építeni a királyi alapítású kolostort is. Ám az első írásos említésre 1240-ig várt a falu, amikor is IV. Béla király összeírója felvette jegyzeteibe. A környék hatalmas felvirágzásnak indult a 14-15. században. A törökök itt is hatalmas pusztítást végeztek, de az 1670-es évekre Rummer Márton főapát újra telepítette a falut. A következő évtizedeket a folyamatos népességnövekedés jellemezte, és az apátság környékén elkezdték kiépíteni a majort, a magtárat valamint a számvevőségi épületet is. Ekkoriban kezdték először Győri Szentmárton néven említeni a falut és annak környékét. A 19. századra Győrszentmárton lett a járás székhelye, és otthont adott a főszolgabíróságnak, a körjegyzőségnek, valamint az uraság számvevőségének is. A környéken pedig malmok, téglagyárak és szeszfőzdék működtek.
A II. világháború után megtörtént a földosztás, amellyel együtt megszűnt a cselédség, és a falu is szabadon terjeszkedhetett. 1965-ben Győrszentmárton – akárcsak 100 évvel korábban az apátság – megkapta a Pannonhalma nevet, és öt évvel később a nagyközségi rangot. A jelenleg több mint 4000 lakosú település a Sokoró térség egyik központja.
Csodaszép Főapátság, az ország egyik gyöngyszeme
Kétségtelen, hogy a közel 300 méter magas dombon elhelyezkedő, 996-ban alapított Pannonhalmi Főapátság a kirándulás ékköve, a világörökség része is. Az elmúlt évek adatai szerint legalább 200 ezer látogató fordul itt meg évente. Mindez persze nem véletlen, hiszen az apátság egyike hazánk kiemelkedő egyházi és történelmi emlékhelyeinek. Jelenleg csaknem 40 fős szerzetesközösség él itt. A Szent Benedek-rend jelmondatához – „Imádkozz és dolgozz!” – híven a pannonhalmi bencések legfontosabb feladatai közé tartozik az oktatás, a lelkipásztorkodás, a betegek, szegények és elesettek támogatása, valamint a gyógyászat.
A főapátság épületének klasszicista könyvtárában, 400.000 kötetnél is több sorakozik a polcokon, a levéltárban pedig fellelhető a Tihanyi Bencés Apátság alapító oklevele, ami a legrégibb magyar írásos nyelvemlék is. Az apátsági birtok része a gyógynövénykert és arborétum is, utóbbiban több száz különleges faj található. A Főapátság látogatható területei a bazilika, az altemplom, a kerengő, a könyvtár, a kiállítótér, valamint az idén májusban nyílt Illatmúzeum, amely a gyógynövénykertben található.
Pannonhalmi levendulás és gyógynövénykert
Pannonhalmán nemcsak a látvány megnyugtató és káprázatos, de az illatok is. Köszönhető ez az itteni levendulamezőknek. A különleges gyógynövénykertben olyan gyógynövényekkel és fűszernövényekkel találkozhatunk, amelyek már a középkor óta használatban vannak. A vezetett túrákon egyes fajok gyógyító hatásáról is sokat megtudhatunk, de gyógynövényekből készült finomságokat – likőrök, csokoládék – is megkóstolhatjuk, vagy belőlük készített kozmetikai termékeket is vásárolhatunk.
Millenniumi emlékmű
1896-ban, amikor a magyar honfoglalás 1000. évfordulóját ünnepelték szerte az országban, hét különböző millenniumi emlékművet építettek, a hét honfoglaló magyar törzs emlékére. Az egyik Pannonhalmán található. A különleges épületet 1937-ben újították fel, s akkor módosítottak kissé a formáján is.
Boldog Mór-kilátó
1992-ben adták át a dombság 253 méter magasan tornyosuló, 20 méteres kilátóját, melyet 10 évvel később újjáépítettek. A bencés szerzetesről elnevezett kilátóról pazar panorámában gyönyörködhetünk. Ha autóval érkezünk, akkor azt hagyjuk a Főapátság melletti parkolóban, majd induljunk el a Kosaras-domb irányába. A Boldogasszony-kápolnát, valamint a Millenniumi emlékművet elhagyva már látni fogjuk a kilátót.
Lombkorona Tanösvény
A gyógynövénykert, az apátság és a kilátó után az utunkat érdemes a 2018-ban kialakított Lombkorona Tanösvény irányában folytatni, mely a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett természeti területén kapott otthont, alig 50 méterre a Boldog Mór-kilátótól.
A 80 méteres tanösvény különlegessége, hogy egy hatalmas halat formáz, mely mint tudjuk a kereszténység szimbóluma. A fából és fémből készült tartószerkezetű tanösvény a fák lombkoronája felett fut végig, a legmagasabb pontja 14 méter. Varázslatos kilátás tárul elénk innen a környékre, így Pannonhalmára, valamint a sokorói dombokra is. Biztos nem fog csalódni, aki Pannonhalmát választja egynapos programnak hiszen sokrétű turisztikai látnivalók, rengeteg gasztronómiai élmény és csodás hangulat várja az idelátogatókat!