2017-ben Ed Jackson rögbi játékos tévedésből az uszoda sekély vízébe ugrott fejest és eltörte a nyakát. Az orvosok azt mondták neki, hogy soha többé nem fog tudni járni. Ed most mégis azt tervezi, hogy felmászik a Mont Blancra, és pénzt gyűjt a gerincsérülteket támogató saját jótékonysági szervezetének.
A most 32 éves férfi új könyvében írt figyelemre méltó gyógyulásáról. Ebből kiderült például, hogy újra kellett éleszteni a kórházba vezető úton, és egy idegsebész akadályozta meg, hogy a gerincében lévő duzzanat teljesen károsítsa a gerincvelőt.
A férfi olyan erővel verte be a fejét, hogy elmozdult a 6-os és a 7-es csigolyája, és a köztük lévő porckorong felrobbant, ami elvágta a gerincvelőt 12 mm szélesről 6 mm szélesre. Hat nap intenzív ellátás után nem tudott mozogni, az orvosok nem áltatták azzal, hogy valaha is járni fog. „Az A1-es kategóriát adták nekem, ami azt jelenti, nincs esély a gyógyulásra” – mondta a férfi, aki ennek ellenére mindent megtett azért, hogy ez ne így legyen.
Először a lábujját próbálta mozgatni, ami két nap után megrándult. „A lábujjam mozgatása volt életem egyik legnagyobb pillanata” – mondja Ed, aki egy gyógytornásszal dolgozva képes lett felülni az ágyban, majd átment a rehabilitációs osztályra, ahol megtanulta a kerekesszék használatát, és hidroterápiára is járt. 80 nap után hagyta el a kórházat.
Jelenleg egy eszköz segíti a járásban, a bal keze szinte teljesen béna, emellett nem tud izzadni mellkastól lefelé, ingadozik a pulzusa, hólyag- és bélgyengesége miatt katétert kell használnia, amikor alszik, mégis már eljutott Kathmanduba is. Sokan vádolják azzal, hogy hamis reményt kelt a gerincsérült emberekben, de őt ez nem érdekli, azt vallja, ha van remény, a dolgok – ha még csak kis eséllyel is, de – legalább megtörténhetnek, ha viszont lemondunk róla, akkor biztosan nem fognak.