Forrás: Örökbe fogadok egy ovit
„Megrendítő, hogy van olyan gyermek, aki nem akkor sír, amikor reggel megérkezik az óvodába, hanem akkor, amikor délután haza kell mennie.”
„A gyerekek játékát az otthoni negatív minták uralják. Lábbilincsben játszik a kisfiú a babaszobában, vagy éppen házkutatást tartanak – nagyon félnek közben.”
„Legszívszorítóbb történetünk az, amikor az óvodánkba járó 3 éves kisfiúhoz mentőt kellett hívni, mert mindkét lábfeje megfagyott 2019-ben.”
„Az egyik kisfiúnak nem volt fogkeféje heteken keresztül. Kapott tőlem ajándékba egy fogkefét. Annyira örült neki, hogy azzal akart aludni.”
„Amikor elmentünk a gyerekekkel kirándulni és vettünk egy fagyit, az egyik gyerek csak nézegette a tölcsért, mert nem tudta, mit kell vele csinálni.”
Ezek a beszámolók azokból az óvodákból valók, ahová nagy létszámban járnak olyan mélyszegénységben élő gyermekek, akik közül sokan csapból folyó vízzel csak az óvodában találkoznak, és az óvodában esznek utoljára a nap végén, mert otthon már nem jut ennivalóra.
Ma Magyarországon több mint 200 ezer gyermek nélkülözik, de ez a szám nem feltétlenül fedi a valóságot – akár 5-600 ezer gyerek is érintett lehet.
A szegénység nem csupán anyagi nehézséget jelent, a szülők iskolai végzettsége, a munkanélküliség, a lakhatási körülmények szintén fontos kritériumok. A hátrányos helyzetű (HH), illetve a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekeknek a szülei nem, vagy csak nagyon nehezen tudják beszerezni az oviba a tisztasági csomagot, a váltócipőt, a ruhát, ezért ezeknek a családoknak az óvoda jelenti azt a biztonságos közeget, ahol a gyerekek megkaphatják mindazt, amire szükségük van: meleget, ételt, játékot, élményeket, a fejlődésükhöz szükséges helyzeteket. Az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom tagjai 2019-ben arra vállalkoztak, hogy az óvodán keresztül a „figyelmükkel fogadják örökbe ezeket a gyerekeket”, és a még jó minőségű ruháikkal, játékaikkal közvetlenül támogassák az óvodákat.
Kirándulás a Veszprémi Állatkertben
A projekt megálmodója Barát Hella, aki tévés szerkesztőként, riporterként dolgozott nagyobbik lánya érkezéséig. Gyerekei születésével sok minden megváltozott az életében, munkáiban egyre inkább az anyasággal kapcsolatos témákat kereste. Úgy érezte, nem elég csak a nehéz gyereksorsokat bemutatnia, az információból akcióra kell váltani, cselekedni kell a változásért.
Vágya, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek problémájáról mindenki tudomást szerezzen, végül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő intézmények országos támogatási programjához, az Örökbe fogadok egy ovit nevű kezdeményezéshez vezetett, amelynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő intézmények fokozott támogatása és a társadalom érzékenyítése. Hella szerint fontos, hogy a köztudatba épüljön, nem kell messzire mennünk, hogy segíthessünk, hiszen nehéz gyereksorsokkal a szomszédos megyékben is találkozhatunk.
Ma már hatezer örökbefogadó – magánember és cég – van, aki adományaival rendszeresen segíti azt a több mint 800 intézményt (500 óvodát, 130 gyerekházat, 60 tanodát, 50 gyermekotthont, 80 anyaotthont), akik csatlakoztak a programhoz. „Ez egy win-win alapú koncepció, hiszen nemcsak mi segítünk, hanem nekünk is segítség, ha kiürül a lakás, és adományainkat rábízhatjuk egy óvónőre, aki tökéletesen tudja, kinek, mire van szüksége. Ha egy örökbefogadó támogatónak jelentkezik, portrét küldünk neki az intézményről, ahol megismerheti a környeztet, a gazdasági helyzetet, a mindennapokat, a sikereket, a nehézségeket, illetve egy nincs-listát is kap a gyerekek szükségleteiről.”
Világjeggyel a falu határain túl
„Óvó néni, ugye ez a világ?” – kérdezte a domb tetején állva egy óvodás kislány. Ő még sosem járt a faluja határán kívül, az otthona és az ovi közötti sétaút a legnagyobb táv, amit eddigi élete során megtett. Hella azt mondja, ez a megrendítő kérdés adta a Világjegy ötletét: csupán tíz gombóc fagyi áráért mélyszegénységben élő gyermekeknek adhatunk esélyt arra, hogy lakóhelyük határát átlépve elmehessenek életük első kirándulására. Az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom Világjegy projektjével kirándulójegyet válthatunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek. A kirándulásalap jelenleg a rendszerükben regisztrált 500 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő óvoda több ezer ovisának ad lehetőséget arra, hogy életre szóló élményt szerezzenek, a sajátjuktól eltérő környezettel is megismerkedjenek.
Forrás: Örökbe fogadok egy ovit
Persze nem a kislány az egyetlen, aki még sosem látta, sőt elképzelni sem tudja a nagyvilágot, ahogyan azt sem, hogy a saját valóságán kívül egyáltalán más is létezik. „Nálunk az eddig legnagyobb esemény az a közös kirándulás volt a Pécsi Állatkertbe tavaly nyáron. Erre ezt mondta az egyik anyuka, hogy nekik ez volt a nyaralásuk”– mesélte az egyik óvónő. Egy másik óvónő számára a pályafutása alatt az egyik legszívszorítóbb történet az volt, amikor egy debreceni kirándulást szervezett:„Az óvodás gyermekeknek és egy őket kísérő egy fő szülőnek tudtunk teljes ellátást és buszt biztosítani. A feliratkozáskor egy anyuka azt mondta, »hogyan tehetném meg, hogy egy gyerekemmel megyek kirándulni, mikor a többi három soha nem volt még sehol. Nem tehetem meg velük, hogy ezt az egyet elviszem. Inkább nem megyünk.«”
Az óvónők régóta dédelgetett álma, hogy elvigyék a gyerekeket kirándulni, csakhogy a legtöbb családban az ehhez szükséges pár ezer forint is luxuskiadásnak számít, és ezt az anyagilag egyébként is túlterhelt hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekeket nevelő óvodák és az ezeket működtető önkormányzatok sem tudják finanszírozni. Sok gyerek úgy nő fel, hogy sosem jár a falu határain kívül, sokan közülük még csak buszon sem ültek. „A legtöbb gyerek szülei szintén alig ismerik a világot, emiatt félnek elengedni a gyerekeiket egy kisebb útra is. Az óvónőknek ezért nagy szerepük van abban, hogy az egész családot megnyugtassák, hogy nem lesz belőle baj, ha a gyerekük elmegy egy állatsimogatóba” – magyarázza Hella.
Pedig elhagyni a falu határát létfontosságú egy mélyszegénységben élő gyermek számára. A kirándulás ugyanis nemcsak egy jó szórakozás, hanem Bass László szociológus, szegénységkutató, az ELTE TáTK Szociális Munka tanszékének adjunktusa szerint egy olyan közösségi alkalom is, amit muszáj megtanulni. Az itt szerzett élmények és tapasztalatok nagyon fontosak, nagy jelentőségük van az integrációban; olyan kapaszkodók lehetnek a gyermek életében, amelyek elindíthatják őt a kilátástalanságból kivezető úton.
És persze az óvónők számára is sokat jelent a mozgalom, hogy mások is látják azt a munkát, amit a klasszikus feladatikon túl megtesznek a gyerekekért. „Ők amolyan »két világ között lebegő lények«, akik ismerik a társadalmi normákat, de látják a mélyszegénységben élők helyzetét is, és folyamatos diplomáciai munkával próbálják ezt a kettőt összekapcsolni” – mondja Hella.
Kirándulás a Veszprémi Állatkertben
Az óvónőket az is feltölti, hogy a gyerekeknek rengeteg aha-élményben van részük a kirándulások alatt, szinte a busz üvegére tapadva szívják magukba a látottakat, sokan azóta újra és újrarajzolják a velük történteket. Az ovisok álmában olyan úti célok szerepelnek, mint egy fagyizás a szomszédos településen, egy piknikkel egybekötött séta a mezőn, az erdőben, vagy épp egy állatkerti vagy állatsimogatós kirándulás. Sok óvónő a közeli tanyára kéredzkedik be a gyerekekkel, de van, hogy a kicsiket gyümölcsszüretre viszi el. Sőt akár egy eddig sosem látott lift vagy egy mozgólépcső is hatalmas játéklehetőséget jelent a hátrányos helyzetű gyerekek számára.
Már 1000 gyerek csomagol
Hella szerint sokan szeretnének a legegyszerűbben, pénzzel segíteni a tárgyi alapú adományozás mellett, és a Világjegy vásárlásának lehetőségével ez az igényük egy kattintásra kielégül, a felajánlott összeg minden forintja az óvodásokhoz kerül és náluk hasznosul. Egy gyerek kirándulása 4000 forintba kerül, ami nem több, mint tíz gombóc fagyi ára. Ha valaki csak egy gombócot küld a rendszerbe, már 400 forinttal segíti az ovisok kirándulási programját. A pénz az óvodavezetőkhöz kerül, akik beszámolnak a kirándulásról, a támogató pedig kap egy leírást arról, hogy az adományából hova jutottak el a gyerekek – először az életükben.
A Világjegy támogatásból eddig 1 millió 700 ezer forint jött be négy hét alatt. Ám mivel a kirándulási alapot a Yettel és a Horwath HTL Hungary összesen másfél millió forintos pénzadományával indították el, így most több mint három millió forintból kirándulhatnak a gyerekek – ebből eddig 700 gyerek ment el kirándulni tavasszal. Miután az alap folyamatosan töltődik, az óvodáknak folyamatosan tudják biztosítani a kirándulásokhoz szükséges összeget, amelyre az intézmények pályáznak. Mivel az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom folyamatos kapcsolatot tart az összes regisztrált intézmény vezetőjével, a rendszerükben nyomon követhetik azt, hogy az adott óvoda milyen helyzetben van, és a gyerekeknek milyen szükségleteik vannak. Először azok az ovisok mennek majd világot látni, akiknek eddig még egyszer sem volt lehetőségük kimozdulni a településük határán kívülre.
Segítség egy gombnyomással
A gyerekeket az Örökbe fogadok egy ovit honlapján egy „Pénzzel segítenék” gombra kattintva lehet támogatni. Az összeget négyféle értékkategóriából lehet kiválasztani, amelyet egy egyszerű bankkártyás vásárlással juttathatunk el a kirándulásalapba.