Az egészséges bélflóra az immunrendszer fontos része [/caption]
A bélflóra az immunrendszerünk alapja
A szervezetünkben – ezen belül is a bélrendszerünkben – a baktériumok igen változatos „lakóközössége” él, ráadásul elképesztően nagy számban: ha megmérnénk őket, akkor 1,5-2 kilogrammot tenne ki ezeknek a mikroszkopikus méretű organizmusoknak a súlya. Ezek között vannak ártalmas és jótékony baktériumok is, amelyek az emberi test működése szempontjából nagyon is hasznosak, sőt nélkülözhetetlenek. Ideális esetben az utóbbiakból van több: 85 százaléka a bélflórának jótékony baktérium, a maradék pedig kórokozó, amelyeket viszont a „jók” féken tudnak tartani. Gond akkor van, ha ez az egyensúly felborul – például egy antibiotikumkúra, vírusos megbetegedés vagy stressz és egészségtelen táplálkozás hatására –, és a hasznos baktériumok helyét átveszik a károsak. Először csak emésztési zavaraink támadnak (például puffadás, hasmenés vagy székrekedés), de hosszabb távon súlyos betegségek is kialakulhatnak. Az első tünetek a bélflóra egyensúlyának sérülését követően nagyon hamar fellépnek, és igen sok kellemetlenséggel járnak – elég, ha csak arra gondolunk, hogy milyen nehéz a mindennapi teendőnket egy akut hasmenés vagy állandó hasfájás közepette hiánytalanul ellátni –, viszont ezek általában hatékonyan és viszonylag gyorsan orvosolhatók is akkor, ha rögtön a tünetek megjelenésekor probiotikumkúrába kezdünk. Még jobb, ha meg sem várjuk a tünetek jelentkezését olyan helyzetekben, amelyekről előre lehet tudni, hogy az emésztési problémák szinte garantáltan előjönnek majd – például egy antibiotikumkezelés esetén, amely a bélflóra jótékony baktériumait éppúgy pusztítja, mint az ártalmas kórokozókat –, hanem már előre, megelőzésképpen probiotikumot szedünk.
Az antibiotikumok – csodaszer mellékhatásokkal
Ahogy azt már említettük, a különféle bakteriális fertőzések kezelésére időnként felírhatnak nekünk az orvosok antibiotikumokat azért, hogy a szervezetben megtelepedett káros baktériumokat kiirtsák velük, vagy ha arra van szükség, akkor gátolják szaporodásukat. Elég gyakran kerülhetünk velük közelebbi kapcsolatba, hiszen ma az antibiotikumok a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak. Az USA-ban az összes felírt gyógyszernek például már a 17 százalékát teszik ki az antibiotikumok a drugwatch.com által 2015 nyarán kiadott összesítés szerint, amely a Mayo Clinic and Olmsted Medical Center munkatársainak kutatásaira épült.
Az Alexander Fleming által 1928-ban felfedezett penicillin – amely a Penicillium notatum penészgomba terméke – és a többi antibiotikum az emberiségnek nagy szolgálatot tett eddig, de sajnos van egy nem kívánt mellékhatásuk is: nemcsak a káros baktériumokat ölik meg, hanem minden más hasznos baktériumot is a szervezetben, ezért óvatosan kell alkalmazni őket. Az antibiotikumkúra ugyanis a bélflóra károsításán keresztül hasfájást, hányingert, hasmenést, puffadást, sőt szélsőséges esetben a Clostridium difficile nevű bacilussal érintkezve akár életveszélyes fertőződést is okozhat. De még ezekkel a mellékhatásokkal is sok hasznot hajtanak a terápiák során az antibiotikumok, amelyek gyógyító hatásait nem nélkülözheti a mai orvostudomány.
A probiotikumok – a jótékony baktériumok
Az antibiotikum nem kívánt mellékhatása, vagyis az, hogy a jótékony baktériumokat is megöli, ma már hatékonyan ellensúlyozható probiotikumokkal. Egy antibiotikumos kezeléshez ezért szinte hozzátartozik – de legalábbis erősen ajánlott – egy probiotikumkúra is annak érdekében, hogy a szervezet egészséges baktériumflórája mielőbb helyreálljon. A probiotikumok ugyanis az emberi szervezet számára jótékony, a bélflóra élettani működését elősegítő elő baktériumokat tartalmaznak.
Jótékony baktériumok nélkül nagy bajban lenne az egészségünk
A probiotikumok legfontosabb jellemzője, hogy jótékonyak, azaz nem okoznak betegségeket még immunhiányos szervezetben sem. Bizonyos típusai – az igazán jó és modern készítmények – ellenállóak a gyomornedvvel és az epesavakkal szemben is, sőt még a magasabb hőmérsékletet is jól bírják, és emellett arra is gondot fordítottak a kifejlesztésükkor, hogy a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozza a beszedésük. Az egyes szuszpenziós készítmények például a gyógyszerbevétellel járó „közelharc” nélkül, könnyedén beadhatók a gyerekeknek is, hiszen mind az ízük, mint a szaguk semleges, és ezért nem váltják ki a kicsikből azt az ösztönös ellenkezést, amit más, keserű, nehezen lenyelhető gyógyszerek okoznak. Ezek a készítmények természetesen azoknál a felnőtteknél is beválhatnak, akiknek a hagyományos, drazsé és kapszula formájú gyógyszerek lenyelése nehézséget jelent.
