Katarina Garcia nyílt levélben írta meg, mennyire hálás a férjének, hogy komolyan veszi a jóban-rosszban fogadalmat, és kitart mellette a depressziójában is.
„Szerelmem!
Tudom, hogy nem arra vágytál egész életedben, hogy egy depressziós nőt vegyél feleségül. Amikor megismerkedtünk, még nem tudtam én sem a betegségemről, pedig már ott lapult bennem. Akkor tört elő teljes erővel, amikor megszületett a kisfiunk. Nem haragudtál rám, maradtál mellettem. Meghallgattál és bátorítottál, hogy megtegyek mindent, ami segíthet rajtam.
Együtt kellett ráébrednünk, hogy a depresszióm nem csupán szülés utáni depresszió. Hogy mindig itt lesz velünk, néha enyhébb formában van jelen, de sosem szabadulunk meg tőle. Mégis elvettél feleségül, pedig nem lett volna muszáj. Tudtad, hogy mellettem nem lesz egyszerű az élet, de úgy érezted, megéri küzdeni értem. Köszönöm teljes szívemből.
Szomorú vagy, amikor szomorú vagyok, és vidám leszel, amint mosolyogni kezdek. Ha beszélek a bennem háborgó sötét gondolatokról, látom a mély szomorúságot rajtad. Nem magad miatt, hanem miattam szomorodsz el ilyenkor. Tudom, hogy a depresszióm miatt önzőnek tűnhetek. Mindenem megvan: egy gyönyörű gyerek és egy csodálatos férj. Mégis maga alá temet a betegségem. Mit tehetnék, hogy elmúljon? Magadat hibáztatod, pedig semmi közöd nincs az én mentális betegségemhez. Nem tettél semmi rosszat, és nem is tudsz tenni semmit, hogy jobb legyen. Gyógyszerrel és terápiával túljutok majd rajta, nem akarom, hogy ez is a te felelősséged legyen.
Arról szoktam beszélni rosszabb pillanataimban, hogy nem akarok élni, de közben tudom, hogy érted és a fiunkért érdemes életben maradni. Soha nem hagynálak el titeket. Én is itt akarok lenni nektek, ahogy te is itt vagy nekem mindig. Az életünkben lesznek nehéz helyzetek, elveszítheted a munkádat, meghalhat valamelyik családtagunk, de tudnod kell, hogy akkor is melletted állok majd.
Sokszor eszembe jut, hogy jobb lett volna neked valaki mással. Jobbat érdemelnél. De valami oka van, hogy egymás mellett kötöttünk ki. Ha más nem, akkor az, hogy egymást támogassuk az élet viharaiban. Erősebbek vagyunk együtt, mint egyedül, értjük egymást fél szavakból is. Nincs senki más, akivel le akarnám élni az életemet. Hálás vagyok azért, hogy kitartasz mellettem.
Örökké szerető feleséged”