Pár napja jött a hír, hogy újra összeállnak a Jóbarátok, nem is kell jobb alkalom, hogy felidézzük, a hat főhős közül miért szerettük annyira az esetlen, idétlen, önbizalom hiányos Chandler Muriel Binget.
Őszinte leszek: rajongtam Chandlerért. Ha négyszemközt mondhatom, szerintem erősen bele is voltam pistulva. Nem az őt megformáló Matthew Perrybe, hanem kifejezetten Chandlerbe. A végtelenül önzetlen, erősen önbizalom-hiányos Chandlerbe, aki talán a legjobban vágyott arra, hogy szeressék, megbecsüljék és aki ezért cserébe önmaga is képes volt – végre szeretni. Nem csak Monicát, de a sorozat végére talán már önmagát is.
Fotó: Warner Bros. Television/Getty Images
Chandler volt az, aki az összes belső feszültségét, fájdalmát képes volt a humor gyógyszerével gyógyítani. Óriási fejlődést mutatván az egész sorozatban az ő karaktere az, amely egy igazi ívet ír le. Miközben ő végig marad ugyanaz, a jellemfejlődés nem benne tapasztalható, hanem a környezetének vele szemben mutatott felfogásában. Hogy a sorozat végére már észreveszik, ki is ő valójában. Milyen ez a zárkózott ember tele félelmekkel és elfojtott érzelmekkel. A sorozat végére Chandler képes adni, de ami ennél is fontosabb, a többiek képesek elfogadni tőle.
És hogy mi van ebben a kitalált, fiatal férfi karakterében a Jóbarátokból? Egy óriási doboznyi szeretet, empátia és tisztelet. És persze a humor, amely Chandlernél néha fegyver, amit sokszor fordít maga ellen is. Nagyon kíváncsi vagyok, mit hoz ez a 2020-as új Jóbarátok Chandler karakterével, amelyben sajnos sejtem, hogy lesz szerepe Matthew Perry elmúlt évtizedes egészségi mélyrepüléseinek is. A drog- és alkoholproblémákból kigyógyuló színész talán pont azt az utat járta be, mint Chandler?
Egy videó-összeállítást fogadjatok szeretettel, amelyben rengeteg Chandler szösszenet hallható. Benne – rögtön az elején – az a jelenet, amikor én váltam ennek a szerepnek az igazi rajongójává. Az első évad első részének 16. percében, amikor Mr. Bing Pinokkióként ugrál ki a lakásból Joey-t utánozva. Sokszor nyúlok ehhez a videóhoz, ha épp rossz a kedvem és olyankor én is azt dúdolom (ne aggódj, ilyenkor nem látnak mások), hogy „én vagyok a fafiú, fafiú, fafiú”.
(Nyitó kép: getty)
