Sok nő áldásként éli meg, hogy nem menstruál, amíg szoptat, azonban ha fél évnél hosszabb ideig táplálod anyatejjel gyermekedet, előfordulhat, hogy még a szoptatás ideje alatt megjön a menstruáció.
Emese azt vette észre magán, hogy amikor féléves lett a kislánya, egyre gyakrabban jutott eszébe a menstruációja, és alig várta, hogy végre újra megjöjjön neki . Az, hogy egy friss anya mikor kezd önmagára társként is gondolni, több mindennel függhet össze, a neveltetéssel, a társadalmi elvárásokkal, de főleg a terhesség és a szülés utáni hormonváltozások szabályozzák.
„Gyerekkoromban volt a könyvespolcunkon egy nagyon régi, közel százéves könyv a nemi életről. Abban olvastam, azt az azóta már természetesen megcáfolt megfigyelést, hogy a nők nem eshetnek teherbe szoptatás alatt, illetve, hogy amíg egy nő szoptat, addig az anyai ösztönei elnyomnak benne minden vágyat arra, hogy nőként, feleségként is teljesértékű társ legyen egy kapcsolatban. Később persze megtudtam, hogy nincs így, de azért még manapság is hallok néha olyan ősi véleményeket, amitől felszalad a szemöldököm.
Amikor elkezdtem a kislányom hozzátáplálását, és már kevesebbet szoptattam, valóban úgy éreztem, hogy már nem csak anya vagyok, hanem kezdek újra feleség és nő is lenni. Addig olyan szoros szimbiózisban éltem a kisbabámmal, hogy egyáltalán nem gondoltam magamra társként, csak anyaként. Nem bántam ezt, tudatosan is minden idegszálammal a kisbabám felé akartam fordulni.
Tényleg csodálatos a természet, egy anyának annyira a kisbabája van fókuszban, hogy a női test a szoptatáson kívül minden más igényt elnyom magában, még a szaporodás ösztönét is, méghozzá annyira, hogy tulajdonképpen egy időre meg is tiltja. Nincs menstruáció, nincs házasélet, nincs újabb terhesség, csak a baba életben tartása a cél .
Milyen érdekes, hogy a világ változik, a körülmények sokkal jobbak, a női test mégis ugyanazt csinálja, mint sok ezer, vagy százezer évvel ezelőtt: kielégíti a kisbaba minden igényét, és elnyomja az anya egóját.
Alighanem a természetes leszakadási folyamat része az is, hogy egyre többet jutott eszembe, hogy csinálhatnánk végre valami közös programot a férjemmel, és természetesen gyerek nélkül. Vágytam egy mozira, egy sétára, egy fodrászra, vagy bármi olyanra, amit más felnőtt emberek csinálnak. Egész nap a lakásban egy kisbabával nagyon szép is tud lenni, de minden újdonsült anyának eljön az az idő, amikor egy kis kimozdulásra vágyik. És egyik nap eszembe jutott, hogy mi különböztette meg az addigi életemet a szülés előttitől azon kívül, hogy anya lettem, és ez a menstruáció volt!
Szülés előtt sosem gondoltam, hogy alig 30 évesen arra fogok várni, hogy megjöjjön a menstruációm, és csodálkoztam a felismerésen, hogy szinte már hiányolom a ciklusom. Éreztem, hogy ez összeköt azzal a felnőtt nővel, aki a mondókázó, pelust cserélő édesanya mellett vagyok, és szerettem volna – még ha pár órára is – újra csak nő lenni.
Amikor végre újra menstruáltam, megint felnőtt, teljesértékű nőnek éreztem magam. Nem csak anyuka voltam, hanem anyuka, aki egy nő is egyben. Lehet, hogy sokan nem értik a különbséget, és azt gondolják, hogy az anyaság sokkal többet jelent, mint nőnek lenni, de nekem mindkettő ugyanolyan fontos. Természetesen mindig anya maradok ezentúl, de azért szeretek még nőként is gondolni magamra, ráadásul azzal is tisztában vagyok, hogy alig pár év múlva a lányom már nem a kisbabám lesz, hanem ő is egy nő, aki majd elköltözik itthonról, nekem viszont még akkor is lesz életem, amit tovább kell élni. Szerencsés esetben ezt az életet a férjemmel folytatom majd, úgyhogy addig is jó lenne nem csak anyunak és apunak lennünk, de férjnek és feleségnek is. És nekem ehhez valahogy szükségem volt arra, hogy újra menstruáljak.
Vicces volt, hogy amikor először mentünk el otthonról kettesben a férjemmel, hiába sminkeltem gyönyörűre magam, hiába vettem fel a legszebb tűsarkúmat, amikor mozi után beültünk az étterembe, csak a gyerekről tudtunk beszélgetni. Igazából akkor értettem meg, hogy én már egyszerre leszek mindig anya és nő is.
És hogy mennyi idő kellett, hogy ugyan úgy érezzem magam, mint szülés előtt?
Egy évvel a szülés után kezdtem érezni, hogy minden visszarázódik a régi kerékvágásba. Néha már nyűgnek éreztem a menstruációt, néha könnyebben átlendültem rajta, néha nehezebben, de azért mindig eszembe jut, hogy menyire fontos is ez a körforgás az életünkben.”