A mobbing és a munkahelyi pletyka elhatárolása
Sokan összetévesztik a pletykát a
A pletykafészek
Minden vállalatnál vannak “pletykakirályok”, akiknek különös tehetségük van “megbízható” információk terjesztéséhez. Státusuk szilárdságának mértéke mindig attól függ, hogy híreiknek van-e, vagy mekkora az igazságtartalma. A jó pletykafészek bizonyos szempontból majdnem olyan, mintha napjaink álláshirdetéseinek szövege formálta volna egyéniségét” írja Szvetelszky Zsuzsanna. “Ha fellapoz az ember egy újságot, és beleolvas, milyen beosztottakat keres a cégek többsége, láthatja, hogy a leggyakoribb általános elvárások az alábbiak: az illető legyen kreatív, dinamikus, rugalmas és kommunikatív.” A pletykafészeknek ma már néha jogosítványa is van, és szövegszerkesztő programot is tud kezelni. Ha a fenti szavak bizniszretorikai értelmében megfelelne az elvárásoknak, már nem is pletykafészek volna, hanem termékmenedzser, képviseletvezető vagy egyenesen ügyvezető igazgató.
A pletykafészket a külső és belső jutalom élteti. A frissen elhangzott pletyka jutalma (a pletykafészek “gázsija”): a meglepődés nyílt vagy leplezni próbált kifejeződése a hallgatóság körében. Figyeljük csak meg, hogy milyen elégedettség terül el gyakran a közlő arcán, ha azt könyvelheti el, hogy sikerült “újat mondania”! Jutalomnak számít az az érzés is, hogy egy kicsit változtatok a világ folyásán, ha csak annyival is, hogy valakinek a tudomására hozok valamit, aminek az ismerete befolyásolhatja az életét.
Az irányított pletyka előnyei és hátrányai
A pletykálkodás további előnye, hogy bizonyos, szakmai szempontból fontos értesülések a hivatalos utat megelőzően juthatnak el hozzánk, ezzel sokszor helyzeti előnyhöz juttatva minket. Időben megtudhatjuk, kit léptetnek elő, lesznek-e leépítések, távollétünkben hogyan nyilatkoznak feletteseink a munkánkról stb.
A pletykák tanulmányozása és a belőlük leszűrhető tanulságok az adott vállalatra vonatkozóan azonban csak egyik részét képezik a pletykológiának. A másik, nem kevésbé fontos, az irányított pletyka tudományos megalapozása. Ez utóbbi természetesen fentről indul és valamilyen vállalati cél megvalósításának szolgálatában áll, de, mint ahogy erre felhívják a figyelmet a téma tudorai, óvatosan kell vele bánni, mert visszafelé sülhet el.
Már-már klasszikus példává vált az az eset, amikor egy vállalatot meg akartak szüntetni és elterjesztették, hogy a tulajdonosoknak van még másik két, azonos profilú cége, amely átveszi az alkalmazottakat. Így akartak “megkönnyebbülési hatást” elérni. Amikor azonban kiderült, hogy a híresztelésnek nem volt semmi alapja, a vállalati kommunikáció enyhén szólva elvesztette hitelét.