„Ott teljesedett be gyermekkorom és fiatalságom legszebb álma”
“Egy ilyen kis nő, hogy fogja legyőzni azokat a magas amerikai lányokat?” – kérdezte az úszónőt Rákosi Mátyás. “Hát ön sem valami magas, mégis egy egész országot vezet!” – riposztolta Székely Éva az egyébként 157 centi magas kommunistának. A már-már klasszikus sportanekdota szerint a váratlan választól megfagyott a levegő kettejük között, ám Rákosi végül elmosolyodott, majd megjegyezte, a „kis úszónőt” nem kell félteni. Valóban nem, mert Székely Éva az 1952-es helsinki olimpián új olimpiai csúccsal aranyérmet szerzett 200 méteres mellúszásban, majd a híres 1956-os melbourne-i olimpián ezüstérmes lett.
Az elmesélt történetben szimbolikusan minden benne van azzal kapcsolatban, hogy Székely Éva sportkarrierje, és egyben az élete is sokszor mennyire pusztán a nagypolitika, a történelem jóindulatán, nem egyszer egy hajszálon múlott. A Pillangókisasszony ugyanis valóban embertelen körülmények közt érte el világraszóló sikereit. (Ő úszta először végig a 200 métert pillangózva, ami akkor még nem volt külön szám.) A második világháború alatt például zsidó származása miatt nem versenyezhetett, a diszkriminációs törvények hatására 1940-ben még az uszodából is kitiltották. A háború folyamán Vecsésen ásta a tankcsapdákat, mint munkaszolgálatos: lakott kutyaólban, csontig kisebesedett a lába és konzerves dobozból mosakodott.
Gyarmati Andrea úszó édeasanyjával, edzőjével Székely Éva olimpiai bajnok úszóval együtt mosolyog a medence mellett Budapesten, 1972. július 10-én. – Fotó: MTI – Petrovits László.
Miután átvezénylésük közben egy óvatlan pillanatban villamosra szállva megszökött, egy utas kiszúrta kabátján a sárga csillagot. Mire Székely Éva közölte a férfivel, ha most feljelenti őt, lelövik a nyilasok, vagy koncentrációs táborba viszik. Az ismeretlen férfi nem jelentette fel. Az úszónő egy fülesnek köszönhetően ezt követően egy Benczúr utcai védett házba menekült, ahol még mindig gyermekkori álma lebegett a szeme előtt, amit a csillaghegyi strandon fogadott meg, hogy egy napon bizony neki szól majd az olimpián a magyar himnusz. Így a védett házban hiába tartották elmeháborodottnak, őt nem érdekelte: egész-nap edzett, fel alá lépcsőzött, hogy erősítse a kondiját és karban tartsa a lábait, és jól menjen az úszás.
Mire eljött az 52-es Helsinki olimpia ideje, Székely Éva már az orvosi egyetem gyógyszerész karának éltanulója, egyben 87-es szeres magyar bajnok volt. Sírni csak a győztesnek szabad című nagy sikerű önéletrajzában így emlékezett vissza első és egyetlen olimpiai aranyérmére:
A döntő előtt, a döntőre való készülődés közben, hányszor dobolta a rémület az agyamban: mi lesz, ha nem sikerül? A versenyen a pillanatnak is nagy szerepe van. Szerettem az ellenfelet, de csak mögöttem. Aztán elkövetkezett a 200 méteres hajrá pillanata. Minden sötét lett, a világon semmit nem láttam és nem is hallottam. Tenyérnyivé zsugorodott össze az egész uszoda. Egy tenyérnyi fal – olimpiai bajnokság. Egy tenyérnyi hely, amelyet el kell érni – elsőnek! Amikor felhangzott a Himnusz, tudtam, hogy rendkívül szerencsés ember vagyok. A legnagyobb csodát éltem át abban a néhány percben a dobogón. A legnagyobbat, ami megtörténhet egy emberrel a földön. Ott teljesedett be gyermekkorom és fiatalságom legszebb álma. Csak kivételesen szerencsés emberekkel történik meg, hogy ilyen tökéletesen, ilyen kézzelfoghatóan váljék valósággá, amit megálmodtak.
A magyar úszósport legendája, a Nemzet Sportolója 2020. február 29-én, 92 évesen hunyt el.
„És elkezdett hajrázni ez a pici lány. Gyere Egérke, gyere kicsi lány!”
Szöul, 1988. szeptember 25.
Egerszegi Krisztina, a 200 m-es hátúszás olimpiai bajnoka, az ezüstérmes Katrin Zimmermann (b) és a bronzérmes Cornelia Sirch az eredményhirdetésen a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon, Szöulban.
MTI Fotó: Németh Ferenc.
„Hihetetlen, hogy mennek el a nagyok… Néhány nappal ezelőtt Wichmann Tamás, most Székely Éva néni. Őszintén sajnálom. Nagyon szerettem őt, nekem a magyar úszósport egyik kiemelkedő alakja volt sportolóként és edzőként is. Az az ember, akinek a Sírni csak a győztesnek szabad című könyvéből gyerekként én is sokat merítettem. Nyugodj békében, Éva néni!” -nyilatkozta Székely Éva halálakor méltó utódainak egyike, Egerszegi Krisztina.
Ha a kiemelkedő magyar úszónőkről van szó, úgy tűnik, a sors valóban nem fukarkodik szimbólumokkal és párhuzamokkal. Aki elég idős hozzá, annak valószínűleg nem nehéz előhívni a képet, amely akkor bejárta a világsajtót, ahogy a 14 éves törékeny, mindössze 166 centis és 45 kilós Egérke a dobogó legmagasabb fokán szinte elveszik az idősebb, vállas, megtermett NDK-s úszónők között. 1988-ban, Szöulban 1952 után ismét olimpiai bajnoknőt ünnepelhetett Magyarország az úszásban: Egerszegi Krisztina akkor ráadásul nem csupán minden idők legfiatalabb magyar bajnoka, de minden idők legfiatalabb úszó bajnoka is lett. (Később aztán meg sem állt a rekord számú öt egyéni aranyig, Hosszú Katinka a jelenlegi három olimpiai aranyával jövőre még Tokióban lekörözheti.)
1988-ban a magyar delegáció legfiatalabb tagja előzetesen csak annyit mondott szöuli olimpiai várakozásairól, hogy szeretne bekerülni a döntőbe. Egerszegi Krisztina első körben 100 méter háton szerzett ezüstérmet, majd a 200 hát végső viadalát az utolsó napon, a legutolsó döntőként rendezték meg Szöulban. A döntőben az volt Egerszegi taktikája, hogy a harmadik hosszt meg kell fogni, és az utolsó ötvenet megnyomni, a többi már történelem.
„Nem gondoltam semmire, csak úsztam. Hogy jól állok, azt csak sejtettem, 175-nél még maradt erőm, és a végére kiadtam mindent magamból. Az időmre most is emlékszem: 2:09.29. Ma is hihetetlen, ha visszagondolok erre (…) 14 éves gyerek voltam, úgy kezeltem a stresszt, ahogy egy 14 éves gyerektől elvárható. Arra gondoltam, hogy jön a 200 hát döntője, ez az utolsó verseny, utána pedig mehetek végre nyaralni, mert nekem a nyaralás teljesen kimaradt, nem tudtunk rá időpontot találni. Hogy gimnazista leszek, háttérbe szorult, mert elsősorban a nyaralásra vágytam” – emlékezett vissza Egerszegi Krisztina egy interjúban, aki utána még 3 aranyérmet szerzett a barcelonai olimpián.
„Te jó ég, az a hajrá nagyon bejött”
Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszónő volt az, aki szinte szó szerint átvette Egerszegi Krisztinától a stafétát, és neki köszönhetően maradhatott Magyarország úszó nagyhatalom. Generációk találkozása volt, mikor ők ketten egy váltóban úsztak: Egerszegi a pályája, a karrierje végén, Kovács Ági annak legelején. Sydney olimpiai bajnokának ugyanakkor Egerszegi Krisztina elképesztő pályafutása egyszerre volt áldás és átok, óriási motiváció, egyben rá nehezedő nyomás, mert “Egér” visszavonulása után a következő aranyérem-várományosként tekintettek rá.
„Tinikoromban úgy nőttem fel, hogy mindenki mondta: majd Sydneyben ugye aranyérmes leszel?” – árulta el Kovács Ágnes, aki mindössze 15 éves volt első 1996-os atlantai, ahogy ő nevezte tanulóolimpiáján, ahol bronzérmet szerzett. Nagyon úgy tűnik, az ország Kovács Ágijának is sikerült fiatal kora ellenére felnőnie a feladathoz, amiben bevallása szerint Székely Évának is döntő szerepe volt. „Te biztattál az athéni olimpia előtt, hogy össze tudom szedni magam, amikor már nagyon sokan leírtak!” – emlékezett vissza februári halálakor a nagy példaképre Sydney aranyérmese, akinek bizony folytak a könnyei a dobogó tetején az olimpiai stadionban.
A magyar Kovács Ágnes integet a magyar zászlóval, miután 2:24.35 perces idővel aranyérmet nyert a sydneyi nyári olimpiai játékok 200 méteres női mellúszásának döntőjében a sydneyi Nemzetközi Víziközpontban 2000. szeptember 21-én. Mellette a bronzérmes amerikai Amanda Beard (b), és az ezüstérmes Kristy Kowal. – Fotó: MTI – Illyés Tibor
Az ominózus győzelem és a vele járó őrült hajrá idegtépő pillanatait Knézy Jenő hangján hívhatjuk elő a memóriánkból:
Ági, most már nem lehet tovább várni. Tessék meghúzni, jó keményen. Most kellene az a hajrá, mert Kowal egyelőre nagyon magabiztosan vezet. 25 méterrel a cél előtt fél testhosszal még mindig Kowal vezet. És Ági jön fölfelé, megnyitotta a hajrát, 15 méterrel a cél előtt, csapásról-csapásra jön most már föl. Gyerünk, Ági, 5 méter van még hátra. Ági van elöl, és nyer. Olimpiai bajnok, fantasztikus hajrával, őrületesen nagy küzdelemben a végén, te jó ég, az a hajrá nagyon bejött.
Azt már maga az úszónő mesélte el, hogy a döntőben direkt úgy taktikázott, hogy maradjon kellő erőtartaléka az utolsó méterekre. Ugyanakkor azt is elárulta, nem volt 100 százalékig biztos abban, hogy mi mindenre lesz elég, amit a végére tartogatott. Ettől még meglepte, amikor az utolsó fordulónál meglátta, hogy az amerikai Kristy Kowal mennyivel vezet előtte. Az utolsó hosszon, az utolsó pillanatokban mégis képes volt a többieket kizárni, és csak magára, a saját teljesítményére fókuszálni. Kovács Ágnes azóta is rácsodálkozik, hogy ezt az emberfeletti teljesítményt ő nyújtotta, a győzelem éjszakáján az aranyérmével aludt egy ágyban, hogy meggyőződhessen róla, nem álmodta ezt az egészet.
„Odaálltam anyukám elé: olimpiai bajnok leszek!”
1991-ben Hódmezővásárhelyen járt Egerszegi Krisztina, miután megnyerte a szöuli olimpiát. Még nem voltam hatéves, amikor megláttam a nagy tömeget. Odafurakodtam, megfogtam a kezét, és mindenhova vele mentem. A polgármesteri hivatalt kivéve, persze, mert oda már nem hívtak. Sírva fakadtam, hogy haza kell menni. Krisztina vigaszul megígérte, hogy küld ajándékot. Egy hónap múlva jött is postán a csomag, benne egy fürdőruha és egy plüssállat egy nekem írt kedves levéllel. Felvettem a fürdőruhát, és odaálltam anyukám elé: olimpiai bajnok leszek! Másnap el kellett vinni az uszodába, hogy beírassanak egy tanulócsoportba.
– idézte vissza a meghatározó gyermekkori emléket a 10 kilométeres hosszútávúszás londoni olimpiai bajnoka, Risztov Éva.
Risztov Éva ugyan egy másik műfajban, ám példaképéhez képest ő sem adta el az olimpiai döntőben az utolsó 50 métert Londonban. Szinte végig az élen vezetett, elképesztő magabiztos úszással, majd őrült hajrával csapott be elsőként 2012-ben a 10 kilométeres döntő végén a londoni Hyde Parkban, négy tizedmásodperccel megelőzve az amerikai Haley Andersont. És megint a szimbolika: Risztov Éva pont 20 évvel azután ért a csúcsra, hogy édesanyjának kijelentette: egy napon ő is olimpiai bajnok úszó lesz, mint Egerszegi Krisztina „A végén láttam, hogy jön az amerikai, de tudtam, hogy nem lehet baj, képes lettem volna még egy hajrát indítani. Nem jutott eszembe, hogy az olimpia a tét, úgy voltam vele, hogy ez csak egy sima úszóverseny” – árulta el az újságíróknak a verseny után Risztov Éva.
Risztov Éva, a női nyíltvízi úszás 10 km-es számának győztese mutatja aranyérmét a pilótafülke ablakában, miután hazaérkezett a 2012-es londoni nyári olimpiáról a Debreceni Nemzetközi Repülőtérre 2012 augusztus 10-én. Az olimpiai bajnok úszónőt több száz zászlókat lobogtató és éneklő szurkoló köszöntötte. – Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
A londoni aranyérmes úszó hozzátette, a győzelem eufóriája attól van teljes, hogy édesanyja ott volt vele, végig szurkolhatott neki a helyszínen. Ez olyan lendületet és erőt adott számára az utolsó pillanatokban, hogy képes legyen megnyerni a versenyt. Mindez ráadásul meglepetés volt, mert Orendi Mihály, a Debreceni Sportcentrum igazgatója titokban utaztatta ki Londonba az úszónő édesanyját, aki egy nappal az olimpiai döntő előtt érkezett meg Debrecenből. Az említett Orendi Mihálynak abban is hatalmas szerepe volt, hogy Risztov Éva több hatalmas pofon után sem hagyta abba az úszást, és kezdte újra. Ugyanis a későbbi hosszútávúszó a 2004-es athéni olimpián, ahova éremért utazott, már az első nap saját legjobb idejétől elmaradva, negyedikként ért célba.
Risztov Éva 200 pillangón még javíthatott volna: a számban végül a nyolcadik helyen végzett. A kudarc olyannyira megviselte, hogy a tévéstúdióban fakadt sírva: nagyon hiányoztak neki a szülei. Az athéni megrázkódtatás után ősszel be is jelentette visszavonulását, majd néhány évnyi útkeresés után a debreceni sportélet vezetője meggyőzte, adjon magának még egy esélyt. Miután a 10 kilométeres úszás 2008-ban olimpiai szám lett, felmerült, mi lenne, ha ezzel próbálkoznának. Ám Risztov Évának az újabb felkészülés sem volt csepp- és páramentes, mert a 2011-es világbajnokságon hiába volt a harmadik helyen, a verseny során kizárták, amivel együtt elúszott az olimpiai kvótaszerzés lehetősége is. Majd az utolsó szalmaszálba kapaszkodva, Risztov Éva vérbeli harcosként egy setubali versenyen küzdötte ki részvételét az olimpián.
„Most egy másfajta győzelmet választottam”
Volt egy álmom. Egerszegi Krisztinát láttam kisgyerekként, amikor ráfordult az utolsó 50 méterre, már oda lehetett neki adni az aranyat, akkora fölénnyel vezetett. Ezt megkaptam szombaton 400 vegyesen, méterekkel vezettem. Most egy másfajta győzelmet választottam. Tudtam, hogy az utolsó 15 méteren fogható Baker, versenyeztem ellene Charlotte-ban, és akkor az utolsó métereken hagytam le. A call roomban, abban a szobában, ahol már csak magunk vagyunk, sok verseny dől el. Beugrott, hogy Bakert legyőztem egyszer Amerikában, azt hiszem, tartott tőle, pedig neki már sok érme volt ezen a távon, nekem meg egy se
– mesélte napjaink álló csillaga, Hosszú Katinka a 100 méteres hátúszás riói olimpiai döntője után.
Hosszú Katinka a riói olimpián ünnepel – Fotó: Getty
Hosszú Katinka olimpiai győzelmei közül a 100 méter hát azért is talán a legkiemelkedőbb teljesítménye, mert a hátúszás döntője után egy órával a 200 vegyes elődöntőjében kellett indulnia, de még így is bevállalta a döntőt az egyik legerősebb száma előtt. Ezzel Hosszú Katinka megmutatta a világnak, hogy lehetséges spint számban nyerni úgy, hogy az úszó alapvetően a nagy állóképességet megkövetelő számokat helyezi a fókuszba. Hosszú Katinkának a 100 méter hát megnyerése azért is külön célkitűzés volt, mert gyermekként, úszókarrierje kezdetén hátúszónak szánták. Miközben a világbajnokságok programja sem segítette elő, hogy 100 háton is jól szerepeljen: rendszerint úgy torlódott a program. Hosszú Katinka például a 2013-as barcelonai és a 2015-ös kazanyi világbajnokságon is az előfutamban is a legjobb időkkel volt kénytelen visszalépni a hátúszástól.
A riói olimpián végül megvalósult a nagy cél, így 1992 óta most először fordult elő, hogy egy magyar olimpikon két egyéni aranyat is szerezzen egy olimpián. Akkor Barcelonában Darnyi Tamás 200 és 400 vegyesen, Egerszegi Krisztina pedig 100 és 200 háton, illetve 400 vegyesen nyert. Reméljük, Hosszú Katinkának Tokióban is összejönnek a tervei, ahol ismét többször is a dobogó tetejére állhat, bebizonyítva, hogy a magyar úszónők a medence örökös királynői.
Még több magyar női sportdiadal és megkerülhetetlen sportolónő az nlc.-n:
- A nő, aki a páston és az életben is kemény csatákat vívott – 110 éve született Elek Ilona tőrvívó
- Keleti Ágnes 99 éves lett: „Még ma is simán lemegyek spárgába”
- Ketrecharcos bajnokból segítő és edző lett a cisztás fibrózissal küzdő Perjés Dóra
- Szuromi Tímea válogatott súlyemelő: „A zord külső sokszor sírós, bújós kislányt takar”
Szponzorált tartalom
