Megjelent és a Rosa Parks Alapítvány YouTube-csatornáján már megnézhető a romákkal szembeni rendszerszintű megkülönböztetésről szóló, a Miért nehezebb a roma gyerekek élete? című 6 perces magyar animáció. A magyar film ötletét az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni rendszerszintű rasszizmusról (systemic racism) készült animációs film adta, ami Amerikában több milliós nézettséget ért el. Népszerűségét a végtelenül egyszerű nyelvnek, a világos gondolatoknak és a kedves animációnak köszönheti, számos híresség (köztük Natalie Portman és Reese Witherspoon) is megosztotta Facebook-, Twitter-, vagy Instagram-oldalán.
Hiába laknak csak pár kilométerre egymástól, egy roma kisgyerek már a születésekor hátrányból indul (Forrás: YouTube/Rosa Parks Alapítvány)
Önkéntesek összefogásával készült a magyar változat
A magyarországi romákról szóló animációs film történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit. Ezen keresztül érthetővé válik, hogy miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint nem roma honfitársaik.
Sokan és sokféle önkéntes munkát tettek bele a film készítésébe. Az ötlettől a megvalósításon keresztül a film népszerűsítéséig a munka minden szereplője saját meggyőződéséből dolgozott. A filmet a józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány jegyzi. Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a filmhez Ónodi Eszter színésznő adta a hangját, a szöveg pedig Kende Ágnes, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatójának munkája.
A film alapötlete, hogy két gyerek (a roma Jani és a nem roma Tomi) életén és felmenői életén keresztül mutatja be, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya kilátásai. Miért van az, hogy egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, azaz hogyan válnak a hátrányok generációról generációra örökletessé?
A romák elleni előítéletesség beszivárog mindenhová: az intézmények működésétől az emberek romákról alkotott gyakran hamis elképzeléseibe. A film ebbe a komplex jelenségbe nyújt betekintést.
„Nemcsak társadalmi dráma, de gazdasági értelemben is komoly veszteség, hogy a kirekesztés és a rendszerszintű diszkrimináció a hátrányos helyzetű roma fiataloktól elveszi annak esélyét, hogy például az oktatáson keresztül jobb életet teremthessenek maguknak. A szegregált oktatás ugyanis újratermeli a szegénységet, ahelyett, hogy a gyerekek képességeit kibontakoztatva valós esélyt nyújtana nekik a sikeres felnőtt élethez” – foglalta össze a téma jelentőségét Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője, aki több iskolai szegregáció miatt indult perben is képviselte már ügyvédként az inkluzív oktatás ügyét.
„Nem azért csináltuk a filmet, hogy lelkiismeret-furdalást ébresszünk az emberekben – tette hozzá Kende Ágnes. – A társadalom zöme egyénileg valójában tehetetlen, hiszen nem mélybe akar nyomni másokat, hanem jót akar a saját gyerekeinek. Abban viszont hiszünk, hogy a megértés közelebb visz az elfogadáshoz. Azt reméljük, hogy aki megnézi a filmet, az legalább egy kicsit fogékonyabbá válik a jó irányba mutató állami vagy civil kezdeményezésekkel szemben. Most nagyon messze vagyunk ezektől, de ez egy olyan út, amin előbb-utóbb végig fogunk menni, és fontos, hogy legyen befogadókészség a társadalom oldalán.”
Cikkeink a befogadás, elfogadás témakörében:
- Munkaerőhiány van, de sok helyen még mindig nem akarnak cigányt felvenni
- Hullott rám az áldás – Lakatos Kálmánnal, a roma gyerekeket segítő Négy Fal Közt vezetőjével beszélgettünk
- NoÁr a kirekesztés ellen rappel Mohamed Fatimával
