Idén nyáron volt 16 éve, hogy Natascha Kampusch nyolcéves raboskodás után kiszabadult elrablója, Wolfgang Přiklopil pincéjéből. Az akkor 18 éves lánynak nem csupán a normális életbe való visszatéréssel kellett megbirkóznia, de a hatalmas érdeklődéssel is. Történetében sokan és sokféleképpen igyekeztek profitálni, ő pedig gyakran azt érezte, kihasználják.
„A világ, amelybe visszatértem, már nem az volt, amit egykor elhagytam – és már én sem voltam ugyanaz az ember. Soha többé nem lehetek az, aki korábban voltam, soha többé” – nyilatkozta egy alkalommal a lány.
Natascha Kampusch kislányként és a kiszabadulása után (Fotó: Profimedia)
Kampusch többek között az írás segítségével igyekezett feldolgozni az átélt borzalmakat. Az elrablásáról és raboskodásának éveiről szóló 3096 nap című könyve 2010-ben jelent meg. Történetét 2013-ban meg is filmesítették. Időközben megvásárolta a házat, ahol annak idején fogva tartották és rendszeresen visszajárt az épületbe, egykori börtönét, a pincét azonban földdel töltette fel és befalaztatta.
„Azt hittem, azzal, hogy a nyilvánosság elé lépek, visszaszereztem a saját történetemet. Csak bizonyos idő elteltével fogtam fel, hogy ez egyáltalán nem sikerült. A körülöttem felbolydult világ valójában nem velem foglakozott. Egy rettenetes bűncselekmény révén közismert személy, amolyan prominens »celeb« lettem. A tettes meghalt – nem létezett Priklopil-ügy. Én voltam az ügy: a Natascha Kampusch-ügy” – fogalmazott első könyvében.
Natascha Kampusch már a harmincas éveiben jár (Fotó: Tristar Media/Getty Images)
Azóta két további könyvet is írt: 2017-ben jelent meg a szabadsága első évtizedéről szóló 10 év szabadság, 2019-ben pedig a Cyberneider című kötet, mely az internetes zaklatás témájával foglalkozik, melyben neki is jócskán volt része. Mindemellett elvégzett egy ékszertervező tanfolyamot, majd 2017-ben saját ékszerkollekciót dobott piacra Fiore márkanéven.
Kampusch idén februárban volt 34 éves, egyedül él ausztriai otthonában. Egy interjújában elárulta, foglalkoztatja az anyaság gondolata, vágyik is gyermekre, azonban azt is belátja, hogy egyelőre nem készült fel rá. Sokkal inkább azon dolgozik, hogy újjáépítse a kapcsolatát az édesanyjával és két nővérével. A mentális nyugalmat manapság leginkább a lovaglásban találja meg. Gyerekkora óta vágyott egy saját lóra, tavaly pedig vásárolt is magának egy kancát, Loreley-t. „Amikor az istállóban vagyok, ismét tinédzsernek érzem magam. Amikor lovagolok, úgy érzem, a múlt már nem számít, mert Loreley nem törődik azzal, hogy mi történt” – mondta.
A múltat azonban még mindig nem sikerült teljesen lezárnia. Přiklopil egykori háza a mai napig is az ő tulajdonában van, azonban egy ideje szeretné már eladni. Néhány hónapja talált is rá egy potenciális vevőt, azonban mivel menekültek vették volna meg az ingatlant, a helyiek tiltakozást szerveztek, így nem jött létre az adásvétel.
