A Kreatív játszóház felnőtteknek egy havonta megrendezésre kerülő workshop, melynek során belemerülhetünk az alkotásba, és találkozhatunk önmagunkkal. Végh Kata és Hankusz Anikó, a játszóház megálmodói az interjú során elárulták, pontosan hogyan zajlik egy workshop, és miért érdemes nagyon várni a járványügyi korlátozások végét, hogy a következő játszóházon már mi is velük együtt alkossunk szabadon.
Mit jelent az, hogy Kreatív játszóház felnőtteknek?
A Kreatív játszóház felnőtteknek egy alkotói workshop, ami annyiban különbözik a piacon lévő sok egyéb workshoptól, hogy a mi elsődleges célunk az, hogy a résztvevők általában elsajátíthassanak egy olyan nyitott, alkotói attitűdöt, ami által szabadon tudnak alkotni. Ezért is nevezzük „játszóháznak” a programunkat, mert nagyon nagy szerepe van a játéknak, a gyermeki, egyszerű örömök megélésének, és az ebből eredő inspirációk felhasználásának. Nem az a célunk, hogy megtanítsunk bárkit is fotórealisztikusan rajzolni vagy festeni, hanem az, hogy az esetleges alkotói blokkokat fel tudjuk oldani és eloszlassunk különböző mítoszokat a nagybetűs Művészetről, Művészről. Azt az üzenetet szeretnénk átadni, hogy alkotni mindenki tud, ehhez nem kell valami kiválasztott lénynek lenni.
Hankusz Anikó és Végh Kata, a játszóház megálmodói (Kép: magánarchívum)
Hívhatjuk művészetterápiának, önsegítő körnek?
Nem vagyunk önsegítő kör, de bizonyos módszertani elemeket átvettünk hasonló csoportoktól, és a workshop úgymond gyógyító hatásáról már sok résztvevő beszámolt. A tematikánk egy része a Kokas Klára-féle zenepedagógiából származik, mely szintén azt hangsúlyozza, hogy az alkotás célja nem feltétlenül a produktum, hanem az önmagunkkal való találkozás.
A játszóház pedagógiai háttere
„Dr. Kokas Klára (1929–2010) zenepedagógus szellemisége maximálisan benne van a Játszóházas alkalmakban. A felnőtt pedagógusképzésen annyira szabadnak, felszabadultnak éreztük magunkat mellette, és nagyon hálásak voltunk, mert módszerével segített önmagunkkal találkozni. Hogyan? A klasszikus zenével, az improvizatív szabad mozgással, tánccal. Majd a zenére történő alkotással. A Játszóház nem tisztán Kokas-pedagógia, de a zene fontossága, a szabad mozgás fontossága egyértelműen jelen van alkalmainkon. Van, hogy klasszikus zenével dolgozunk, de sokszor előfordul, hogy kortárs jazz-, blueszenéket használunk, vagy egy őrületes afrikai dobzenére ugrálunk. A cél ugyanaz: megélni a szabadságunkat, a szabad mozgást, hogy megtudjuk, kik vagyunk, és ezzel az önismerettel vállaljunk felelősséget a mindennapokban.”
Hogyan kell elképzelni egy foglalkozást?
A workshopjaink 11-15-ig tartanak. 10 körül mi ketten megérkezünk a helyszínre, hangolódunk, kipakolunk, kikészítjük a finomságokat, kekszeket, sütiket. A résztvevőkkel közösen légzőgyakorlatokkal, mozgásos gyakorlatokkal, tánccal, zenehallgatással kezdjük a foglalkozást. A zenét mindig előre kiválasztjuk. Könnyűzenét és klasszikus zenét is használunk, szokott lenni egy intenzívebb, mozgásra ösztönző, és egy lassabb, elmélyülősebb zene. A lassabb zenét vagy zenei motívumot többször is meghallgatjuk. Ez segíti a zene befogadását és a későbbi alkotást is.
A zene által átélt érzelmekről kis beszélgetést is kezdeményezünk, a résztvevők kifejezhetik, hogy ki, mit élt meg, milyen impulzusokat kapott. Elmondjuk a szabályokat, amelyek a jó légkör kialakításához szükségesek. Ezután a ráhangolódás után jöhet is a felszabadult alkotás, az eszközök birtokbavétele, papírválasztás. Valaki lerajzolja a gyerekkori vagy az adott heti élményeit, valaki A0-ás méretű, nagy papírra festéket fröcsköl, valaki matricákat ragasztgat, zsírkrétázik.
Mindenki megtalálja a kedvére való technikát az alkotáshoz (Kép: Kreatív játszóház felnőtteknek Facebook-oldala)
A foglalkozás lezárása a résztvevők számától függően 14:00 – 14:30 körül kezdődik, ekkor mindenki elmesélheti az élményeit, érzéseit, bemutathatja az alkotását, ha szeretné. Persze közben beszélgetünk, zenét hallgatunk, kávézunk, teázunk.
Milyen hatással van a foglalkozás a résztvevőkre?
Leginkább azt a visszajelzést szoktuk kapni, hogy megjött a kedvük, bátorságuk az önkifejezéshez, otthon is elkezdtek festegetni vagy egyéb módon alkotni, és könnyebben tudnak kapcsolódni a saját kreatív, felszabadult, gyermeki énjükhöz. Ez nagy öröm nekünk, hiszen pont ez a célunk.
Művészet és lélek
„A művészet terápiás hatását az a kézenfekvő felismerés jelenti, hogy minden alkotás, amit az ember létrehoz, valami »bennünk levő« kifejeződése. Hírt ad belső világunkról, énerősítő, önbizalom-növelő hatású. A képzőművészet-terápia az elveszett egyensúly helyreállítására törekszik, célja az alkotómunka során megvalósuló személyiségépülés, olyan pszichikus modell kialakítása, melyben a megrekedt alkotófolyamat meglendítésével a megnyugvás, a megkapaszkodás, a biztonságérzet kialakulása pszichikus tértáguláshoz vezet. A megszülető mű óriási örömforrás, ami arra ösztönöz, hogy ez a metódus rendszeres »öngyógyító« gyakorlattá váljon” – írja a Semmelweis Egyetem a művészetterápiáról.
Ha én teljesen ismeretlenül jelentkezem egy foglalkozásra, nem leszek magányos?
Kialakítottunk bizonyos „játékszabályokat”, amiket mindenkinek be kell tartania. Ezek biztosítják azt a meghitt, oldott légkört, ami által – tapasztalataink szerint – nagyon könnyen be tud az is illeszkedni, aki egyedül, teljesen ismeretlenül csöppen be egy játszóházba. Volt már arra is eset, hogy nyitva hagytuk a terem ajtaját, és az utcáról bekukkantottak járókelők, mert látták, hogy milyen jó hangulat van.
A workshopokon olyan légkört teremtünk a tematikánkkal, hogy a hangsúly magára az alkotói folyamatra, az abban rejlő örömökre, vagy bármilyen felmerülő jó vagy nem jó érzésre kerüljön, ne a produktumra. Pont emiatt például tilos egymást negatív módon kritizálni, vagy tanácsokat osztogatni a társunknak. Az új résztvevőkre különösen figyelünk, hogy jól érezzék magukat és megtalálják a helyüket.
A foglalkozás elején ráhangolódunk az alkotásra (Kép: Kreatív játszóház felnőtteknek Facebook-oldala)
Az sem baj, ha megrekedt a rajztudásom a pálcikaembereknél?
Azt tapasztaltuk, hogy sok embert az riaszt el az alkotástól és bármilyen önkifejezéstől, hogy túl sokat adnak mások értékítéletére az alkotásukat illetően. Elég jól rajzolok, elég jól festek, hasonlít a képem a valóságra, elég eredeti vagyok? Ez elveszi az örömüket, magabiztosságukat.
Semmilyen előképzettségre nincs szükség, tehát ha valaki utoljára az általános iskolában vett a kezébe színes ceruzát vagy ecsetet, az esetek nagy többségében itt bátorságot kap az alkotáshoz, játékhoz. Mindig kiemeljük, hogy attól sem kell megijedni, ha valakiből először felkavaró, furcsa vagy egyenesen kellemetlen érzéseket vált ki egy ilyen alkotói helyzet, mert ez egy olyan hely, ahol ezeket az emóciókat egy biztonságos közegben meg tudja élni.
Hogyan találtatok egymásra? Mindketten kreatív területen dolgoztok?
2017 tavaszán, egyikünk workshopján találkoztunk először, és akkor jöttünk rá, hogy mind a ketten bizonyos értelemben hibrid lények vagyunk. Van egy kenyérkereső szakmánk (pénzügyekkel foglalkozunk) és emellett grafikusként is tevékenykedünk. Mindkettőnknek vannak saját művészi projektjei, amiken dolgozunk, de két lábbal a földön járunk, hiszen a hétköznapjaink nagy részében számlázgatunk és Excel-táblázatokkal molyolunk. Ez persze sok szervezést és az agyunk folyamatos ide-oda kapcsolgatását kívánja, de nagyon élvezzük.
A közös munkát, a játszóház tematikájának kialakítását 2018-ban kezdtük el. Nagyon jól együtt tudunk működni. Sok dologban hasonlít a karakterünk, ami előnyös, hiszen egy rugóra jár az agyunk, a különbözőségeinket pedig remekül fel tudjuk használni a workshop lebonyolítása, szervezése során.
Anyagilag és lelkileg megéri megszervezni a foglalkozásokat?
A játszóházat a főállásunk mellett havi egy alkalommal tartjuk, tehát nem ez a fő bevételi forrásunk, ezért is tudjuk viszonylag alacsonyan tartani a program árát (a legutóbbi 6.500 Ft/fő volt – a szerk.). Ezt a workshopot imádjuk csinálni, mi magunk is teljesen bevonódunk, festünk, ugrálunk, a mi lelkesedésünk a motorja az egésznek. Rengeteg inspirációt merítünk mi is egy-egy alkalom során, és nagyszerű emberekkel ismerkedünk meg. A 2019-es év során kiállítási lehetőséget is kaptunk az egyik helyszínen, ahol megtartottuk a workshopunkat. Tehát mi magunk is sokat nyerünk, tanulunk a játszóházból.
Milyen korosztálynak ajánlottak a workshopok?
Alapvetően felnőtteknek találtuk ki a programot, jellemzően 30-50 közötti személyek a résztvevők, férfiak, nők vegyesen, mindenféle-fajta végzettséggel.
Hogyan alakultak át a foglalkozások a járvány miatt?
Nemrég elindítottuk a YouTube-csatornánkat, különböző felvételeket készítünk, amelyekkel még jobban be tudjuk mutatni a programot. Olyan kreatív gyakorlatokat találtunk ki, amelyek esetleg segítik elindítani az otthoni alkotást, kreatívkodást is. A személyes találkozókat persze ez nem pótolja. Ez nekünk is egy különleges helyzet, hiszen új alkalmazások használatát tanuljuk, eszközbe kell befektetnünk, hogy jó minőségű felvételek készüljenek. Semmiképp nem szeretnénk csak az online térbe átmenni, az nem működik ennél a programnál. Így türelmesen kivárjuk a járványhelyzet végét.
A Kreatív játszóház felnőtteknek kreatívan áll a járványhoz is (Kép: Kreatív játszóház felnőtteknek Facebook-oldala)
