A járvány hazai kezdete óta sosem ápoltak még ilyen sok gyereket a koronavírus miatt a Heim Pál Gyermekkórházban; február 22-én 21 fekvőbeteg gyereket kezeltek az intézményben – tudta meg az nlc. Fekete Ferenctől, az intézmény orvosigazgatójától. Mint mondta, a gyerekek eddig elsősorban a vírus által hetekkel később kiváltott sokszervi gyulladás miatt kerültek kórházba, ám a múlt hét óta, amikor nagyjából elkezdődött a harmadik hullám, azt tapasztalják, hogy több a tünetes, akut koronavírusos gyerek, és sokuk nem kezelhető otthon.
A kibontakozó harmadik hullám a nevelési-oktatási intézményekben is tetten érhető. Mint azt a 444 az Emberi Erőforrások Minisztériumától megtudta, országszerte 159 óvodában van rendkívüli szünet a járvány miatt, és 250 általános iskolában rendeltek el digitális oktatást – jellemzően egy-egy osztályban vagy csoportban. Ez azt jelenti, hogy két hét alatt több mint a duplájára nőtt azoknak az intézményeknek a száma, ahol intézkedni kellett. Február 8-án még csak 73 óvoda és 115 iskola volt érintett.
Sokszervi gyulladás: hetekkel a fertőzés után kerülnek kórházba
Úgy tűnik, hogy a járvány különböző fázisaiban a gyerekekre is másként hat koronavírus. Fekete Ferenc szerint a szeptemberben kezdődött második hullám elején, amikor egyre nőtt a felnőtt fertőzöttek száma, gyerekeknél is kimutatták a vírust. De a legtöbbször csak azért, mert például egy vakbélgyulladás vagy kéztörés miatt kórházba kerültek, és mellesleg le is tesztelték őket. Általában nem voltak tüneteik, vagy csak minimális légúti tünetek jelentkeztek náluk.
Októbertől kezdve viszont a gyerekek egy kis részénél megjelent a sokszervi gyulladás (MIS-C, Multisystem Inflammatory Syndrome in Children vagy más néven PIMS, Pediatric Multisystem Inflammatory Syndrome). Enyhébb esetben ez elhúzódó lázat okoz, de akár súlyos, életveszélyes tünetekkel is járhat. A sokszervi gyulladás nem ismeretlen a gyermekgyógyászok előtt, viszont ezekben az esetekben a kóros immunreakciót mindig a koronavírus okozta.
A tünetek általában 2-4 héttel a fertőzés után jelentkeznek, amikor a vírust már nem lehet kimutatni, csak antitest-vizsgálattal igazolható a korábbi fertőzés. A MIS-C az erek gyulladásával jár, ezért az egyik legjellemzőbb tünete a nem váladékozó vörös szem, mivel a kötőhártya erei is gyulladtak. A betegek többségének van gyomor-bélrendszeri tünete, gyakori a hasi fájdalom, ami akár a vakbélgyulladás tüneteit is utánozhatja. A sokszervi gyulladás elsősorban a kiskamaszokat érinti, a szakirodalom szerint a medián életkor 9 év, de a Heim Pálban kezeltek 3 éves és 17 éves beteget is.
Arra készülnek, hogy több gyerek kerül kórházba
Fekete Ferenc szerint szerencsére a MIS-C-vel kezelt gyerekek viszonylag hamar felépülnek, de körülbelül 70 százalékuk két-három napos intenzív ellátásra szorul keringési és/vagy légzési elégtelenség miatt. „A terápia hatásos, az immunglobulinnal, szteroiddal, keringéstámogatással végzett kezelésre, valamint szükség esetén a biológiai terápiára jól reagálnak” – mondta az orvosigazgató.
A MIS-C-vel kezelt gyerekek 7-10 nap után hazamehetnek, de a sporthoz, intenzív testmozgáshoz csak fokozatosan térhetnek vissza, mert az eleinte megterhelő lehet. A Heim Pálban eddig körülbelül 40 gyereket kezeltek a koronavírus kiváltotta MIS-C-vel. Fekete Ferenc arra számít, hogy két-három hét múlva nagyobb számban kerülhetnek kórházba sokszervi gyulladással gyerekek.
Nehéz megmondani, hogy fertőzöttek mekkora része lehet gyerek. Az USA-ban mért adatok szerint a koronavírus-fertőzöttek 10-14 százaléka, bár ott a 21 év alattiakat számolják ebbe a csoportba. Magyarországon erről csak információmorzsáink vannak, legutóbb december 2-án Müller Cecília országos tisztifőorvos közölte, hogy a járvány hazai kezdete óta 21 144 gyereknél (18 év alattiaknál) állapították meg a fertőzést. Az aznapi adatok alapján ez az összes igazolt fertőzött 9,4 százaléka volt.
Mikor oltják a gyerekeket?
A korona-vírus járvány központi kérdése most a védőoltás: melyik korcsoportot, mikor, milyen vakcinával oltják, mikor lesz elég oltóanyag, és mikorra érhetjük el a kívánatos 60-70 százalékos átoltottságot. Ám mintha a gyerekekről megfeledkeztek volna. „Nem kérdés, hogy a gyerekeket is oltani kell, főleg a másodlagos betegségek miatt – jelentette ki Fekete Ferenc. – De ehhez meg kell várni, hogy befejeződjenek a vakcinák további vizsgálatai, és bebizonyosodjon, hogy a gyerekek számára is biztonságos a védőoltás.” A vakcinákat ugyanis gyerekeken nem tesztelték, ezek a vizsgálatok most zajlanak. Egyelőre csak a Pfizer/BioNTech vakcinájáról tudni, hogy 18 éves kor alatt is alkalmazható, igaz, csak a gyerekek kis részénél, akik már elmúltak 16 évesek.
Fekete Ferenc szerint bár a gyerekek gyakran tünetmentesen átvészelik a koronavírus okozta COVID-19 betegséget, és tévhit, hogy ők lennének a járvány mozgatórugói, úgy véli, a felnőttek általában nem a gyerekektől kapják el a fertőzést. Másként látja ezt Balázs Péter egészségügyi szakértő, aki a múlt heti Magyar Narancsnak nyilatkozott. Szerinte a gyerekek „a legnagyobb terjesztők, csak éppen még nincsenek a kezünkben az erről szóló bizonyítékok”, és ezért is fontos, hogy ők is be legyenek oltva. A nyitva tartott óvodák és iskolák kapcsán pedig arról beszélt, hogy „ideje leszámolni azzal a mítosszal, hogy egy közösségbe járó gyerek, aki naponta több tucat másik gyerekkel találkozik az iskolában, nem fertőzne meg másokat. Közben megvan a veszélye annak is, hogy súlyosabb szövődmények alakuljanak ki nála. Azután szépen hazaviszi a vírust anyunak, apunak, akik majd bevásárolnak a nagyinak, és elviszik hozzá is.”
Mire figyeljen a szülő?
A koronavírus-fertőzést követő második betegség jele lehet, ha a gyerek lázas, gyenge, fája a hasa, hasmenése van, a szeme piros, esetleg kiütése van. Sokat elárulhat az általános állapota is, ha nem úgy viselkedik, ahogy szokott – például a máskor izgő-mozgó gyerek csak fekszik –, az szintén gyanúra adhat okot.
(Kiemelt kép: illusztráció, fotó: Ina FASSBENDER / AFP)
