Már hét évad óta forgatnak realityt az életetekről Drága családom, az Emilio Família címmel a Sláger TV-n. Hogyan bírjátok azt, hogy mindenhová kamera kísér titeket?
Megszoktuk már ezt az életet, a kis Vivink óvodás volt, amikor elkezdtük, most meg már kilencéves lesz, gyakorlatilag ebben a közegben nőtt fel. Nagyon szeretjük, nem is érezzük magunkat feszélyezve soha. Önmagunkat adjuk mindig, nekünk minden pillanatunk igazi és tényleg ilyenek vagyunk a valóságban, mint, amit a nézők látnak belőlünk.
Hogyan állnak hozzátok az emberek? Biztosan kaptok negatív kommenteket is.
Összességében szeretnek minket, és ha például vidékre megyünk valahová, sokszor találkozunk olyanokkal, akik egészen apró részletekre is emlékeznek a műsorból. Az emberek szeretettel állnak hozzánk. Persze mindig akadnak arc nélküli kommentelők, de én nem akarok senkinek megfelelni, ezért nem is szoktam kommentháborút indítani. Nem szállok bele a vitákba, inkább elengedem a hozzászólásokat. Kívánom ilyenkor ezeknek az embereknek, hogy ők is találják meg a lelki békéjüket, mint mi. Az már jobban zavar, ha a kislányomat bántják, na arra nagyon mérges tudok lenni.
Pedig már Vivike is kész sztár. Nagyon népszerű a közösségi oldalakon, és első videoklipjét több mint hárommillióan látták. Énekesnő lesz?
Nem erőltetünk rá semmit a gyerekre, ez az ő kis hobbija. Mi örülünk, hogy kipróbálhatja magát és az apjával közösen készíthetik el az új dalokat. Már megvan a következő szám is, de csak a suli végén mutatják csak be. Vivi egyébként igazi művészlélek, az éneklés mellett nagyon jól rajzol, jó a kézügyessége. Emil és én is azt szeretnénk, ha főiskolára menne, ezért mindig azt mondjuk neki, tanulj, tanulj és tanulj. Legyen egy másik foglalkozása is az előadó-művészeten kívül. Hiszen a mostani helyzet egy élő példa arra, hogy egy vírus miatt egy tollvonással megszüntethetik a koncerteket és akinek nincs más megélhetési forrása, az nagyon rossz helyzetbe kerülhet.
Hogyan nevelitek Vivit? Mik a legfontosabb elvek nálatok?
Elsősorban az önállóságra, hogy mindig meg tudjon állni a saját lábán. Persze teljes vállszélességben mögötte áll a család, mindig számíthat mindenkire, de fontos, hogy erős és önálló nő váljon belőle.
Gondolkoztatok azon, hogy legyen Vivinek kistesója?
Emilió nagyon szeretne egy kisfiút is, aki továbbviszi a nevét. Megmondom őszintén, már a második randinkon megkérdezte tőlem, hogy szülnék-e neki gyereket, és én akkor azt mondtam, hogy nem. A Jóisten azonban másképp döntött és elküldte a mi kis angyalkánkat, Vivit, aki egy csoda az életünkben. Ezért nem mondom azt, hogy nem akarunk, mert ha fent úgy van megírva, hogy lesz még gyerekünk, akkor lesz. Állunk elébe. Sokszor találkozunk kisgyerekes ismerősökkel, és akkor nekem is hiányzik a babázás. De aztán az is eszembe jut, hogy mennyit szaladgál az anyuka, amikor kisbabája van, és jó érzés, hogy a mi kislányunk már nagyobb.
Tina szívesen babázna újra (Fotó: Sláger TV)
Pedig úgy tűnik, hogy a szerelem most is megvan. Idén lesz a 10. házassági évfordulótok. Mi a titkotok Emilióval? Hogyan tudtok még mindig ennyire jól működni együtt?
A feltétel nélküli szeretet, a megbecsülés mindennél fontosabb. Ki merem mondani, hogy én ma is szerelmes vagyok a férjembe, sőt még jobban szeretem, mint korábban. Az ember ilyenkor már beleépül a másikba, ő az én másik felem. Egymás gondolatait is kitaláljuk és sokszor fejezzük be egymás mondatait is. Persze azért, hogy megmaradjon a tűz egy házasságban, azért sokat kell tenni. Nemcsak az egyik félnek, hanem mindkettőnek. Egy nő anya, társ és szerető is egyben. Emil pedig olyan férfi, aki mindig a tenyerén hordoz engem. Soha nem jön úgy haza, hogy ne hozna nekem a benzinkútról vagy bárhonnan máshonnan egy kis meglepetést. Legyen az csak egy szív alakú csoki vagy egy szál virág. Dicséretekkel is elhalmoz, sokszor mondja, hogy milyen szép vagyok és mennyire szeret. Ezek az apró figyelmességek a legfontosabbak egy kapcsolatban. Ritka kincs a mi kapcsolatunk, és tényleg jól működik. Sokszor látok olyan családokat, akik az interneten összeállnak egy mosolygós szelfire, a külvilág felé minden rendben van, de a valóságban az egyik fél megy erre, a másik fél arra. Nálunk ez nincs így. Mi tényleg egyek vagyunk és egyfelé nézünk. Már a kapcsolatunk kezdetén megbeszéltük Emillel, hogy soha nem fekszünk le úgy, hogy haragban vagyunk egymással. Fontos, hogy mindent megbeszéljünk és ne söpörjünk a szőnyeg alá semmit. Ezek a dolgok szerintem alappillérei a mi szerelmünknek.
Ritka, hogy valamit külön csináltok. Most együtt is fogytatok le több mint száz kilót összesen.
Már több mint hat hónapja váltottunk életmódot és azóta is tartjuk. Együtt minden könnyebben megy. Évek óta szenvedtünk a súlyunk miatt. Számtalan fogyókúrát kipróbáltunk, könyvet írhatnánk arról, hogy mennyi mindent csináltunk végig, de egyik sem hozott tartós eredményt. Leadtuk a kilókat, aztán újra visszacsurogtak. Hiába csináltattunk gyomorgyűrű műtétet, az sem segített igazán. Emlékszem, hat hónapja egyik nap álltam a tükör előtt, és már az XL-es ruhák is szűkek voltak rám. Akkor azt mondtam Emilnek, elég volt! Most már változtatni kell, le szeretnék fogyni végleg. Emil 168 kilóról indult, és most jár 86 kilónál, ami szerintem borzasztóan nagy eredmény. Én pedig 28 kiló mínusznál járok. A titok pedig csak annyi, hogy elhagytuk a szénhidrátot az étrendünkből, és kiiktattuk a cukrot és a fehér lisztet. Sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk és sokat grillezünk a kertben. Szeretjük a halakat.
A fogyókúra mellett mozogtok is?
Régen nem volt jelen az életünkben a mozgás, de amikor elkezdtük az életmódváltást, kemény edzésbe kezdtünk. Hetente többször jártunk edzőterembe, kardióztunk, súlyokkal edzettünk. Ezek hiányoznak most az életünkből. Nem gondoltam volna, hogy ennyire megszeretem majd az edzéseket, remélem, nemsokára újra nyitnak majd a konditermek, és folytathatjuk azt, amit elkezdtünk.
Ez az eredmény önmagáért beszél, le a kalappal! Gondolom, szerencsés hozadéka a fogyókúrának, hogy új ruhatáratok is lett?
Hajaj! Mi egyébként is nagyon szeretünk öltözködni. Figyelünk a megjelenésünkre. Én nagyon szeretem az elegáns és extravagáns ruhákat, azokat a darabokat, amelyek kilógnak a sorból és nem jönnek szembe velem az utcán. Most van alkalmam kísérletezni.
Ha ennyire adsz a megjelenésedre, akkor a szépségápolás is fontos része a napi rutinnak. Mennyire figyelsz erre?
Nagyon. De nemcsak én, Emil is. Ha megyek a kozmetikushoz, ő is jön velem, de ugyanúgy jár velem a manikűröshöz is. Szereti, ha ápoltak a körmei, nekem pedig ez nagyon imponál. Kettőnk közül szerintem a férjem a piperkőcebb. Sokszor használja az arcápoló krémeimet is, de én ezért nem haragszom, mert van, amikor én kenem el az övét. Az arcápolás mellett egyébként a sminkelésre is kellő időt szánok, szeretem a szép sminkeket. Van egy kis dobozom, az az én kincsesládám, abban vannak a sminkdolgaim. Ez szent és sérthetetlen, még Vivinek is nagyon ritkán hagyom, hogy kinyissa. Az az én kis rituálém, ha sminkelek.
