A húsvéti asztal egyik elengedhetetlen kelléke a kalács. Ezen nincs mit vitatkozni: még ha szorgos hétköznapokon a csülkös babhoz is szigorúan rozsos kétszersültet eszünk, mert annak alacsony a glikémiás indexe, húsvétkor mindenképpen megadjuk a módját és egy igazi remekmű, egy szemet gyönyörködtető, foszlós, illatos kalács kerül az asztal közepére.
Kalácsot sütni majdnem akkora rituálé, mint amikor a gyerek születésnapi tortáját készítjük. Nem bízzuk a véletlenre, előre eltervezzük, milyen lesz, hovatovább még technikát is hajlandók vagyunk tanulni a kedvéért. Én például máig emlékszem, amikor különböző YouTube-videókból megtanultam a hatos fonást, hát, egy ideig azzal álmodtam. Aztán, pár évvel később készítettem én is egy videót a kalácsfonásról, amit nagy, kerek szemekkel végignézett a felelős szerkesztő, majd összegzésként megállapította: „egyszer már majdnem eltaláltam, hogy melyik szálat hova kell tenni.” Szóval, ebből is látszik, hogy a hatosfonás, ami a klasszikus kalács formát adja, nem mindenkinek magától értetődő.
Úgyhogy, idén nem is sokkolnék ezzel senkit, van bajunk elég anélkül is, különben sem gyűlik össze a nagy család (kivéve, ha mindenki orvos). Ellenkező esetben, amit én innen nézve a többségnek vélek, kicsiny, szeparált szigetekben üljük meg az ünnepet, szűk családi körben, vagy egyedül.
Na most, ez a körülmény egyáltalán nem ok arra, hogy bolti kalács kerüljön az asztalra. Én nem tudom, mit tesznek bele, de mindegyiknek van valami mellékíze, amit lehet, hogy csak odaképzelek, de hát az ünnep azért ünnep, hogy megadjuk a módját. Süssünk kalácsot, méghozzá egyszemélyest, amit úgy hívnak, hogy briós. Van egy csomó előnye:
egyszerű, vagyis a formázásához nem kell a kelt tészta Paganinijének lenni, könnyen átsül, ráadásul kedves és kézenfekvő ajándék a velünk egy cipőben járó, magányosan ünneplő szomszédoknak.
A tészta egy egyszerű kalács alapreceptből áll, amit érdemes elmenteni, hogy később, tetszés szerint előkaphassuk és variálhassuk. Tehetsz bele mazsolát is, ha szereted. Egyébként tényleg gyerekjáték és elronthatatlan, tegnap telefonos irányítás mellett a gyerek dagasztotta be, és teljesen rendben volt az íze és az állaga is.
Briós
Hozzávalók
- fél kiló liszt
- 5 dkg puha vaj
- 1 tojás
- 1 teáskanál só
- 1 evőkanál cukor
- kb. 3 dl tej
- 1 csomag instant élesztő vagy 1 kocka friss
- 8 csipet cukor a tetejére
Elkészítés
- Egy deciliter tejet meglangyosítunk és belekeverjük az élesztőt és az egy kanál cukrot. Félretesszük, hogy felfusson.
- Most kimérjük egy tálba (ideális esetben a dagasztógép táljába) a lisztet, belekeverjük a sót, hozzáadjuk a vajat. Majd felütünk egy tojást, elhabarjuk és a nagy részét szintén belecsorgatjuk a lisztbe, csak annyit hagyunk, amennyivel majd sütés előtt megkenhetjük a tésztát.
- Mostanra fel is futott az élesztő, ezt is a tálba öntjük, majd elkezdjük dagasztani. Közben folyamatosan csorgatjuk hozzá a többi tejet. Nem zuttyintjuk bele, mert nem biztos, hogy szükség lesz az összesre, de az is lehet, hogy kelleni fog hozzá még egy kevés. Lényeg, hogy összeálljon és ne legyen kemény, makacs a tészta, de ne is ragadjon. Dolgozzuk ki szép simára, fényesre!
- Most takarjuk le, tegyük meleg helyre és kelesszük legalább egy órán át. Amikor kétszeresére nőtt, gyúrjuk át, formázzunk belőle hengert és vágjuk nyolc egyenlő darabra (vagy ahogy sikerül). A tésztadarabokból egyenként sodorjunk nagyjából 3 cm átmérőjű kígyókat.
- Most jön az összetekerés: az egyik végét emeljük fel, mint egy ágaskodó kobra fejét, a farkát pedig fogjuk meg a másik kezünkkel és tekerjük csigába a deszkán (nyújtóalátéten). Végül a fejét szépen engedjük vissza és már kész is a briós forma. Ezt ismételjük meg az összes tésztadarabbal, majd rendezzük sütőpapírral borított tepsire.
- Most újabb kelesztés következik: takarjuk le és hagyjuk békén újabb egy órán át. Ekkor melegítsük fel a sütőt 170 fokosra, légkeveréssel, kenjük le a briósokat a megspórolt tojással, szórjuk meg kristálycukorral és tegyük be sülni. Az én sütőmben 25-30 perc alatt lesz kész, de nézni kell. Akkor jó, amikor a találkozásoknál sem fehér már a tészta, hanem szép sárgásbarna.
Jó étvágyat és kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!