A koronavírus-járvány kitörése óta jelentős változások mentek végbe a gazdaságban, sajnos, sok esetben negatívak, melyek hasonlóképp hatottak a munkaerőpiacra is. A pandémia legnagyobb vesztesei egyértelműen a vendéglátás és idegenforgalom területén dolgozók, míg mérnöknek lenni nyerő dolognak számít most, 2021 tavaszán is. A munkaerőpiaci lehetőségekről, változásokról és kihívásokról Tüzes Imrét, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Megváltoztak az erőviszonyok a munkaerőpiacon
Míg a korábbi években sok esetben a vállalatok versengtek a munkavállalókért, ez 2020-ban több iparágban is megfordult, a korábbi keresleti álláspiac kínálatira váltott. „Voltak olyan területek, ahol háromszor annyi jelölt versengett egy pozícióért, mint korábban. A válság azonban nem egyformán érintette az iparágakat: egyes szakmák, mint az IT-programozás, -fejlesztés, a mérnöki vagy az egészségügyi állások Covid-állóbbnak bizonyultak, mint mások. Mivel a kevésbé Covid-álló állásokból, mint a vendéglátás és idegenforgalom, sokaknak gyorsan kellett váltaniuk, és nem volt idejük új szakmát tanulni, a képzettséget nem, vagy csak kevésbé igénylő pozíciók váltak népszerűvé az álláskeresők között – mondja Tüzes Imre. – Eközben a cégek 19 százalékkal kevesebb álláshirdetést tettek közzé 2020-ban, bár az év második felében már szemmel láthatóan elindult a növekedés, és ez 2021 első negyedévében is kitartott.” Mindezek eredményeként az álláskeresőknek érdemes felkészülniük rá, hogy sokkal több helyre kell jelentkezniük, ha sikerrel akarnak elhelyezkedni. Időben kifejezve mindez azt jelenti, hogy 2020-ban 9 százalékkal tovább tartott új állást találni, mint egy évvel korábban, tudtuk meg a szakértőtől.
A legtöbb szektort tehát negatívan érintette a váratlan helyzet, azonban bizonyos területekre csak enyhén, vagy egyáltalán nem volt negatív hatással a változás. Az állásportál adatai alapján válságálló területnek számít például az ingatlanértékesítés, a mezőgazdaság, az oktatás, de az IT-szektor is csak minimálisan érezte meg a járvány hatásait, míg a mérnöki területeken, a gyógyszeriparban és a magánegészségügyben egyenesen felpörgött a hirdetésszám.
Főváros kontra vidék
Jelentős eltérés mutatkozik azonban az álláshirdetések területi megoszlásában. „A fővárosban a koronavírus-járvány kitörése előtti évben programozókat és fejlesztőket kerestek legnagyobb számban, ezt a könyvelés, a bolti eladó-pénztáros, a projektmenedzsment és a betanított munka követte – mondta el kérdésemre Tüzes Imre. – Most, a második-harmadik hullám idején programozókat-fejlesztőket, könyvelőket, projektmenedzsereket, adminisztrátorokat és dokumentumkezelőket, valamint villamosmérnököket kerestek leginkább. Érdekes, hogy míg Budapesten a bolti eladó az első hullám idején még a tíz legkeresettebb szakma között volt, a második-harmadik hullám idejére lekerült a listáról.”
Ezzel szemben vidéken a koronavírus előtti évben bolti eladókat-pénztárosokat, betanított munkásokat, anyagmozgatókat-rakodókat, gépkezelőket és egyéb szakmunkásokat kerestek legnagyobb számban a hirdetők. A második és harmadik hullám alatt ehhez képest az első helyre a betanított munka került, a másodikra pedig a gépkezelő. A bolti eladó-pénztáros a harmadik helyre csúszott, végül az anyagmozgatás és az egyéb szakmunka zárja a legkeresettebb szakmák sorát.
Az álláskeresők oldaláról nézve azt látni, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta inkább a könnyen betölthető állások, azaz a kevesebb szaktudást igénylő kékgalléros, illetve az adminisztratív fehérgalléros pozíciók felé tolódott el az érdeklődés.
A legnépszerűbb kategóriákban az egy álláshirdetésre eső jelentkezések száma akár meg is ötszöröződött Budapesten, de vidéken is a korábbi érdeklődés sokszorosa érzékelhető.
„A 2020 novemberétől 2021 márciusáig tartó időszak legnépszerűbb pozíciói a fővárosban a recepciós (ebben az esetben a kevés meghirdetett helyre nagyon sokan jelentkeztek), a gépjárművezető-sofőr-futár, a titkár-titkárnő, a takarítás-tisztítás és a bolti eladó-pénztáros voltak. Vidéken ugyanebben az időszakban az első helyen az adatrögzítő áll, majd a területi képviselő, az adminisztrátor-dokumentumkezelő és a szakmai asszisztens hirdetések követik a népszerűségi sorrendben” – mondta el kérdésemre a szakember.
A koronavírus-járvány következtében kialakuló bizonytalan helyzet és munkaerőpiaci változások azoknak a viselkedésére is komoly hatással voltak, akik meg tudták őrizni korábbi állásukat – de nem úgy, ahogy azt gondolnánk. Ahelyett, hogy ragaszkodnának a meglévő biztos álláshoz, az álláskeresési oldal adatai szerint ők is aktívabbá váltak az álláspiacon. „Egyes kategóriákban, például a marketing, üzleti támogatóközpontok, biztosítás, és ügyfélszolgálat területén 60-80 százalékkal nőtt a Profession.hu-ra önéletrajzot feltöltők száma.”
Bérigények és bérközlések
A járvány egyik hatásaként a konkrét fizetést, juttatást is közlő álláshirdetések aránya a Profession.hu-n megjelenő összes hirdetéshez képest csökkent. Ennek okát abban látják, hogy a koronavírus okozta válság miatt kialakult egy olyan új munkaerőpiaci helyzet, ahol a hirdetést feladó munkaadók több jelöltből válogathatnak, és könnyebben találják meg a megfelelő jelöltet akkor is, ha nem közlik a fizetés és egyéb juttatások mértékét. Ugyanakkor az álláskeresők oldaláról – érthető módon – továbbra is nagy az igény a bérinformáció megadására.
Jelenleg a legmagasabb fizetési igényű kategóriák fehérgalléros pozíciók esetén a pénzügyi-gazdasági igazgató, az ügyvezető és az IT-telekom vezető, átlag nettó 7-800 ezer forint közötti bérigénnyel. A kékgalléros pozíciók esetén a hegesztő-lángvágó, a lakatos-géplakatos és az autószerelő-szervizes a legmagasabb bérigényű kategóriák, itt nettó 300-360 ezer forint közötti átlagos fizetési igény jelenik meg.
Mínusz 61 százalék
Mindezek a változások nagy mértékben köszönhetőek annak, hogy a vendéglátás és idegenforgalom területén éves szinten 61 százalékkal esett vissza az új álláshirdetések száma, így azoknak, akik az ágazatból a koronavírus miatt veszítették el a munkájukat, más irányokban kellett gondolkodniuk. A hirtelen jött válság miatt a legtöbb álláskeresőnek nem volt ideje új szakmát tanulni, ezért körükben a képzettséget nem, vagy csak kevésbé igénylő pozíciók váltak népszerűvé. Az állásportál adatai alapján a válság által leginkább sújtott vendéglátásból nagy arányban a bolti eladói területre vándoroltak át az álláskeresők, de például sokan jelentkeztek futárnak, gépjárművezetőnek is.
„Az elvándorlás az idegenforgalomból-vendéglátásból más területekre egyébként már a járvány előtt megkezdődött – hívja fel a figyelmet rá Tüzes Imre –, a Profession.hu adatbázisa szerint 2019-ben a turizmus-vendéglátás ágazatból érkező jelentkezők körében a tíz legnépszerűbb pozíció közül csak három, 2020-ban már csak kettő, 2021-ben pedig már csak egy volt az ágazathoz köthető. A legnépszerűbb pozíciók a turizmus-vendéglátás területéről érkező jelöltek körében 2019-ben az adminisztrátor és dokumentumkezelő, valamint a bolti eladó és pénztáros pozíciók voltak. 2020-ban és 2021-ben is ugyanezek maradtak a legnépszerűbb választások: tavaly a bolti eladó és pénztáros állásokra jelentkezőknek már 9 százaléka érdekezett a turizmus-vendéglátás ágazatból, az adminisztrátori munkáknál pedig 6 százalék volt az ágazatból jelentkezők aránya.”
Így készüljünk fel az álláskeresésre
Ha friss diplomásként, vagy szakképzettségünk friss, ropogós papírjával a kezünkben ezután készülünk belépni a munkavállalók világába, érdemes tisztában lenni vele, hogy a koronavírus-járvány több szempontból is drasztikusan megváltoztatta a munka világát és a munkaerőpiaci viszonyokat, és ez alól a pályakezdők sem kivételek. Bár helyzetük a tavaly tavaszi állapotokhoz képest egyértelműen javult, a hirdetésszámok még mindig elmaradnak a korábbi évek eredményeitől.
„Fontos fejlemény, hogy a pandémia kezdetéhez képest jóval több lehetőségből válogathatnak, ugyanis a vállalatok nagy hányada 2021-ben már bővülésben gondolkodik. Ráadásul, mivel az őszi-téli tapasztalatok azt mutatják, hogy a koronavírus második hulláma már nem okozott olyan sokkot a munkaerőpiacon, mint az első – sőt, azóta is a fokozatos javulás tendenciái látszanak –, abban bízhatunk, hogy a jelenleg zajló harmadik hullám sem fog jelentős visszaesést generálni a pályakezdők lehetőségeinek esetében sem” – mondja Tüzes Imre.
Az interjúztatás módja azonban sokat változott az elmúlt évben, ahol ez lehetséges, ott a cégek áttértek az online formára. Ezt a műfajt azonban a szakember úgy látja, még mind toborzói, mind pedig jelölt oldalról meg kell tanulnunk kezelni, hiszen pont azok a faktorok kerülnek háttérbe, amelyeket a személyes találkozások biztosítottak korábban, és amelyek szerves részét képezték a felvételi döntéseknek. „Korlátozottabban tudunk például a nonverbális jelekből olvasni, illetve az online interjúk célorientáltsága lecsökkenti a találkozók spontaneitását. Ugyanakkor az látszik, hogy mindez így is remekül tud működni, az elmúlt hónapokban sikerült átállni az új rutinokra, így jelölt oldalon nem kell attól tartani, hogy a közvetlen találkozások minimálisra csökkentése miatt nem fognak állást találni. Egy állásinterjú online is megtartható, még ha kicsit sterilebb is lesz az élmény mindkét fél számára.”
Növekvő diákmunka
A Profession.hu adatbázisában a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kihirdetése előtti állapothoz képest a diákoknak szóló álláshirdetések száma jelentősen nőtt 2020-ban, és a növekedés 2021-ben is megmaradt. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy a járvány kitörése előtt kezdett a Profession.hu szorosabban együttműködni diákmunka szövetségekkel. Ezzel együtt is elmondható, hogy az állásportál diákmunka-kínálata egyre növekszik a járvány okozta válság ellenére is. 2021 első negyedévében a legtöbb diákmunkát sorrendben az adminisztráció és dokumentumkezelés, a betanított munka, a kereskedő-eladó, a programozó-fejlesztő és a HR-adminisztráció területén hirdették meg a Profession.hu-n.
Sokan csak a kezdeti tájékozódáskor döbbennek rá, hogy az álláskeresés mennyire összetett folyamat, és hogy a megfelelő hirdetések megtalálása és a jelentkezés rájuk csupán részfeladatok egy új állás betöltéséhez vezető úton. A szakember jó tanácsai közt szerepel, hogy feltétlen tájékozódjunk a munkanélküliség idején járó pénzbeli juttatásokról is, majd letisztult, jó minőségű, HR-esek figyelmét felkeltő szakmai önéletrajzot állítsunk össze, informatív, személyiségünket tükröző motivációs levelet írjunk, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy beállítsuk az állásajánlat-figyelőket, feliratkozzunk a hírlevelekre, regisztráljunk az álláskeresői adatbázisokba. A jelentkezést követően fontos, hogy alaposan felkészüljünk az interjúkra, informálódjunk arról is, mekkora bért lehet kérni az adott pozícióban. Ezekre a feladatokra időt és energiát kell szánni ahhoz, hogy célt érhessünk.
„Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy munkaként kell tekinteni az álláskeresésre, és éppúgy mindent bele kell adni ebbe a feladatba, mint ahogyan új munkahelyünkön új munkafolyamatainkkal kapcsolatban tesszük majd. Arról, hogy pontosan hogyan keresnek a cégek munkavállalót, és mit tehetünk annak érdekében, hogy a jelenlegi kínálati piacon éppen minket válasszanak, érdemes végigolvasni az Álláskeresési térkép tudnivalóit, melyet éppen a koronavírus miatt állásukat vesztettek számára állítottunk össze.”