A Borsod-Abaúj-Zemplén Boldogkőváralja település mellett, egy 245 méter magas sziklán emelkedik Boldogkő vára. A várat közel 750 évvel ezelőtt említik először írásban, egy III. Endre által kiállított oklevélben. A történészek szerint valószínűleg a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán emeltette, majd 1282-ben IV. László királyé lett, az Árpád-ház kihalását követően pedig az Amadékhoz került. Tőlük szerezte meg Károly Róbert király 1312-ben a rozgonyi csatában. Az ezt követő évszázadokban számos alkalommal gazdát cserélt, mindeközben többször is átalakították, bővítették.
1697-ben épp a labanc csapatok fennhatósága alatt állt, I. Lipót király azonban elrendelte a lerombolását. 1701-re romokban állt. 15 évvel később az esztergomi főkáptalan a lőcsei jezsuitáknak adományozta, akik a még épen maradt helyiségeket gabonatárolásra használták. Tőlük aztán a Péchy család vásárolta meg, később a Zichyek tulajdonába került, ám egyik família sem lakta azt.
1845-ben államosították, 1963-tól régészeti feltárások indultak az építményben. Később helyreállításokat végeztek és egy turistaszállót is kialakítottak a vár egyik szárnyában, mely egészen a kilencvenes évekig működött. A kétezres évek elején újabb ásatások, illetve rekonstrukciók kezdődtek.
A boldogkői vár évtizedek óta népszerű kirándulóhely. Az elmúlt években a két toronyra védőtető került, míg az alsó udvar falára úgynevezett gyilokjáró, az „oroszlánsziklán” pedig sziklakijáró épült. Mindezek a fejlesztések még élvezetesebbé teszik a vár felfedezését, ahonnan nem mellesleg lenyűgöző kilátás is nyílik a környező tájra.
A várban áprilistól november elejéig hétvégente szórakoztató programokkal, például jelmezes tárlatvezetéssel, lovagi előadásokkal, fegyvertapogatóval várják a turistákat. Emellett különleges kiállításokat is megtekinthettek, így a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítást, illetve a pincében kialakított kovácsműhelyt és várbörtönt.