Az utóbbi időben sokszor, sokfelől halljuk, hogy a család apából, anyából és gyermekből áll, ám mi itt az nlc-nél úgy gondoljuk, ezt nem lehet ilyen kategorikusan kijelenteni, ennél sokkal színesebb a világ. Szerintünk a család egymást szerető, egymással törődő emberek közössége, akik lehetnek akármilyen neműek, korúak, vallásúak, és még az sem okvetlenül biztos, hogy vérségi kapcsolatban állnak egymással. De mivel nem szeretnénk a megmondóemberek kabátját magunkra venni, úgy döntöttünk, a tudományt és olvasóinkat segítségül hívva csinálunk egy átfogó családkutatást. A célunk az volt, hogy valós képet kapjunk arról, 2021-ben milyen a magyar családok szerkezete, összetétele, hogyan működnek a gyermekes családok, milyen támogatásra számíthatnak a mindennapokban és milyen rítusokat, hagyományokat őriznek.
A kutatást ezer, 18 év feletti internethasználó, illetve több mint hatszáz nlc-olvasó közreműködésével végezte el lapunk és az ittelmondhatod.hu online közösség. Az eredmények pedig bőven adnak okot a gondolkodásra. Lássuk is a részleteket!
Papa, mama, gyerekek?
Egy magyar háztartásban a jelek szerint átlagosan 3 ember él, de a kérdezettek fele egy vagy két fős otthonában tölti mindennapjait. A 18 éves vagy idősebb internetezők ötöde egyedül, negyede gyerek nélküli háztartásban él, míg közel harmaduk nukleáris családban, azaz a klasszikus – és a hatalom által erősen preferált – házas szülők plusz gyermek(ek) felállás jellemző rájuk. Ez viszont azt is jelenti, hogy a maradék kétharmad családja másmilyen összetételű. Egyedülálló szülőnek 7 százalék vallotta magát, nagyszülős családban 6, mozaikcsaládban 4 százalék él.
A családi állapotot nézve is heterogén kép rajzolódik ki. A magyar felnőtt internetezők 37 százaléka vallotta magát egyedülállónak, 22 százalék elváltnak, és minden második elvált döntött úgy, hogy nem próbálkozik újra a házassággal. Minden harmadik netező az első házasságában él, minden ötödik pedig hivatalos papír nélküli párkapcsolatban.
A megkérdezettek 38 százalékának háztartásában él gyerek, egy gyermekes családban átlagosan kettő, a többségük 18 éves vagy fiatalabb. A gyerekes háztartások legnagyobb része nukleáris családnak definiálta magát. 12 -12 százalék egyedülálló szülőként vagy nagyszülőkkel együtt neveli a gyereket, míg 9 százalék mozaik családban él.
Fotó: nlc illusztráció
Egyedül nem megy
A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy támogat valakit a szűkebb vagy tágabb családjában. A támogatott gyerekek 42 százalékát a kérdezett tartja el minden tekintetben, ez az esetek döntő többségében kiskorú gyermeket jelent. Az olyan gesztusok, mint a bevásárlás, főzés, takarítás vagy váratlan költségek térítése a támogatottak negyedénél jellemző támogatási mód. A jövőjére való takarékoskodással vagy készpénzzel minden ötödik érintettet támogatnak.
A gyerekes háztartások 37 százaléka kap segítséget is a gyerekneveléshez, legtöbben a gyerekfelvigyázásban. Azonban – amint az lenni szokott- a vágyak jócskán felülmúlják a valóságot: a gyereket nevelők 55 százaléka szeretne kapni a gyerekneveléshez több támogatást, és inkább anyagi, mint természetbeni segítségre lenne szükségük.
Persze a fiatalabb generáció is támogatja az idősebbet: a szülőket elsősorban háztartási munkákkal segítik – a főzést, a bevásárlást, illetve a takarítást értve ezalatt. Rendszeresen készpénzzel vagy a váratlan költségek fedezésével a válaszadók 23-23 százaléka segíti a szüleit.
Mamahotel, papabank, bumeráng, szendvics
És itt el is érkezünk korunk két fontos társadalmi jelenségéhez. Az egyik a későn kirepülő, valamint a szülői fészekbe visszaköltöző bumeráng gyerekek nagy aránya. A kérdezettek csaknem negyede (23 százalék) állította, hogy él felnőtt gyerek a családjában. Közülük 7 százalék visszaköltöző, azaz bumeránggyerek, 16 százalék pedig még nem hagyta el a szülői házat. Korosztályt tekintve is érdekes adatok születtek: minden második visszaköltöző 26 éves vagy idősebb, az otthon ragadók fele 18-29 éves, 43 százalék viszont a 30-49 év közötti korcsoportba tartozik. Körükben az átlagosnál kevesebb a felsőfokú végzettséggel rendelkező, viszont az átlagnál többen tanulnak még vagy munkanélküliek.
Fotó: nlc illusztráció
A másik markáns jelenség a kettős nyomás által szorongatott szendvics- vagy hamburger családok problémája. Ők azok, akik még kiskorú gyerekeket nevelnek, de már idős szüleiket is nagyban kénytelenek támogatni. Ilyen, kettős présében él a megkérdezettek 13 százaléka. Érdekes, hogy nlc látogatóinak körében az átlagosnál jóval jellemzőbb helyzet ez: a tesztet kitöltő olvasóink negyede közéjük tartozik, nem csoda hát, hogy a jelenséggel foglalkozó cikkeink rendre kiemelkedő olvasottságot érnek el.
Végezetül arra is kíváncsiak voltunk, hány főből állnak a tágabb értelemben vett családok, és milyen gyakran járnak össze tagjaik, mennyire jellemző, hogy őrzik hagyományaikat. Itt a számokból az derült ki, hogy tízből kilenc felnőtt internetezőnek van olyan családtagja, akivel nem él egy háztartásban, a tágabb értelemben vett család pedig átlagosan 12 főből áll, ami egész szép eredménynek tűnik. Ráadásul a tágabb családdal rendelkezők közel 60 százaléka rendszeresen – legalább nagyobb ünnepekkor, fontosabb alkalmakkor – kapcsolatba kerül a távolabbi rokonokkal is, ami szintén reménykeltő adat. A családi hagyományokat a többség fontosnak tartja és a családoknak vannak is közös rítusaik – értve ez alatt a nagyobb események ünneplését, a közös sütés-főzést, étkezést.
Fotó: nlc illusztráció
A legvégén pedig még egy pozitív adat: mindent összevetve a többség elégedett családja működésével és úgy érzi, jól meg tudja beszélni a fontos dolgokat szeretteivel. A családi élet jobb működésének záloga a több együtt eltöltött minőségi idő és több közös program lehetne a válaszadók szerint.
Így születik a család:
- „Átlagos, unalmas család akartunk lenni” – Öt sikertelen lombik után jött az örökbefogadás
- Szülés 35 felett: „Sokkal jobb egy gyereknek, ha idős szülei vannak, mint ha egyáltalán nem létezik”
- Szülés fiatalon: „Azt sem tudtam, mit csinálok a szülés után”
- „Nincs sok lehetőséged, ha egyedülállóként akarsz gyereket” – A barát vállalta a spermadonor szerepet