A cyberbullying (internetes, online zaklatás) egyre gyakrabban bukkan fel a gyerekek, főleg a tinik életében, hiszen a napjaik nagy részében online kommunikálnak egymással. A cyberbullying általában a kortársaktól, személyes kontaktusból indul, ám az offline, iskolai bántalmazással szemben az interneten nincsen fizikai és időbeli határokhoz kötve, gyakorlatilag folyamatosan tarthat a bántalmazás, akár a nap 24 órájában. Egy anya mesélte el fia történetét, és hogy mennyire nehezen ismerte fel a jeleket, hogy a gyereke épp internetes zaklatásnak esik áldozatul.
A fiam teljesen magába fordult
Zoé két gyerek anyukája, a kisebbik még alsó tagozatos, a nagyobbik azonban már a tinédzserek életét éli 15 évesen. Az anya elmondása szerint azért is volt olyan nehéz kiszúrni, hogy online zaklatják az osztálytársai a fiát, mert otthon megszokták, hogy a gyerek ki sem dugja az orrát a telefonjából vagy a számítógépéből. „A kamaszfiam két évvel ezelőtt beletemetkezett az internetbe, online játékokba és közösségi oldalakba – kezdi el a történetét az anya –, azóta nem nagyon láttam úgy, hogy épp ne a telefonját vagy a számítógépét nyomkodta volna. Általában nem túl beszédes velünk, amióta tinikorba lépett, de ez életkori sajátosság, természetes jelenség, csak épp ezek miatt nem volt egyszerű észrevenni, hogy bajban van, mert az interneten zaklatják.
Az osztálytársai bántották, akikkel a kedvenc videójátékában játszott együtt, és valamiért kipécézték, összeálltak ellene: e-mailen és telefonon is fenyegető üzenetekkel árasztotta el három fiú. Leginkább a játék során használt karaktere miatt bántották, a játékban elért teljesítményét ócsárolták, és az ottani, online közösségben, illetve az osztályban is hazugságokat terjesztettek róla. Ez a zaklatás ment már pár hete, amikor kiszúrtam, hogy valami nem stimmel, a gyerekem nem akar már játszani azzal a videójátékkal, ahonnan addig ki sem lehetett szedni, elment az étvágya, és a telefonját is kikapcsolva tartja. Óvatosan, puhatolózva kezdtem el beszélgetni vele, napokig tartott, mire megnyílt nekem annyira, hogy elmondja, mi bántja. Kiközösítés, fenyegetés, megalázás – zanzásítva ez volt a három fő iránya a zaklatásnak.”
Az iskolából érkezett segítség
Az anya empatikusan fordult a fia felé, nem hibáztatta, sőt, biztosította róla, hogy nem csinált semmit rosszul, nem miatta történt az online zaklatás. Ez talán a legfontosabb és mindenképp az első lépés ilyen esetekben. Miután megismerte az egész történetet, megbeszélte a fiával, hogy felhívja az osztályfőnökét, hogy tanácsot kérjen tőle, hogyan kezelhetnék együtt ezt a problémát. Mivel egy osztályba jártak a fiúk, ezért úgy érezte Zoé, hogy szükség van az iskola bevonására is, hiszen, ha az ő gyerekével ez megtörténhetett, akkor bárki más is áldozattá válhat az osztályból. A fiú beleegyezett, de azt határozottan kikötötte, hogy nem derülhet ki a többiek számára, hogy vele mi történt, és hogy az ő esete miatt kénytelenek lépéseket tenni az iskolában.
Az anya és az osztályfőnök is teljesen megértette a fiú álláspontját, ezért nem is fordultak a bántalmazó gyerekek szüleihez közvetlenül és azonnal, hanem előbb az osztályfőnök és az iskolapszichológus együtt vállalták azt a feladatot, hogy az egész osztálynak érzékenyítő tréninget tartanak, kifejezetten a cyberbullying témakörben, a járvány miatti bezártságra és online életre hivatkozva. Az anya szerint ezzel elég megnyugtatóan lezárult a probléma, a bántalmazó gyerekek magukra vették a szituációt – és reméljük, hatott rájuk is az érzékenyítő tréning –, ezért nem is folytatták a zaklatást, de a fia sokáig viselte még a lelkén a nyomokat, nehezen talált vissza az annyira szeretett játékához, és az osztálytársak felé is kevésbé volt meg benne a bizalom hónapokig.
Az online zaklatást komolyan kell venni! (Kép: Getty Images)
Jocó bácsi szerint
Megkérdeztük Balatoni Józsefet, alias Jocó bácsit, aki történelemtanár eredetileg, de közben az interneten hatalmas követőtáborával osztja meg pedagógiai tapasztalatait. Arra a kérdésre, mi a cyberbullying, online zaklatás egyértelmű jele, Jocó bácsi így felelt: „Minden zaklatás, bántalmazás egyik legegyértelműbb jele a gyermek viselkedésének – akár drasztikus – megváltozása, tanulmányi eredményeinek romlása, hangulatának ingadozása. Nagyon oda kell figyelni, hiszen ezek mindenképpen intő jelek lehetnek.” A pedagógus szerint, ha kiderül számunkra, hogy bántják a gyereket, akkor szülőként legjobb, amit tehetünk, ha higgadtak maradunk: „Ez ebben a helyzetben nagyon fontos, hisz csak így lehet jól kezelni a helyzetet – mondta el Jocó bácsi. – Azonnal vegye fel a kapcsolatot a gyermek osztályfőnökével, vagy éppen edzőjével, attól függően, hogy hol történik a zaklatás, ki követi el azt. A bántalmazó szüleivel közösen, nem támadólag fellépve hatékonyan lehet kezelni a felmerülő problémát. Erre számos megoldási javaslatot adnak szakemberek az Unicef Magyarország és a Magyar Suzuki közös, »KiberKRESZ« című, háromrészes webinar sorozatában.”
Ha pedig egy tanár szembesül a bántalmazás tényével az osztályában, akkor Jocó bácsi szerint közösen az osztállyal együtt kell a problémát kezelni: „Fontos, hogy az áldozatot ne emeljük ki, a bántalmazót ne érje azonnali retorzió – javasolta a szakember. – Számos drámapedagógia gyakorlat, oktatófilm, projekt áll a rendelkezésre, melynek alkalmazásával, közös megnézésével, illetve feldolgozásával fel lehet hívni a figyelmet a problémára, indirekt módon lehet kezelni. Amennyiben szükséges, mindenképpen jó az iskolapszichológus, szociális segítő vagy mentálhigiénés szakember bevonása is.”
Hogyan kezeld szülőként a cyberbullyingot?
Az UNICEF Magyarország és a Magyar Suzuki „KiberKRESZ” tanfolyamának oldalán olvasható adatok szerint „Nemzetközi kutatások szerint az elmúlt időszakban mintegy 70%-kal gyakrabban fordult elő cyberbullying, mint korábban, fontos tehát szembesülni ezzel az egyre súlyosbodó problémával.” Mit lehet tenni ellene? Ehhez is kapunk tanácsokat a programban megszólaló szakemberektől.
Még mielőtt megtörténne a baj, már tehetsz szülőként azért, hogy csökkentsd a kockázatokat, vagy legalábbis nagyobb rálátásod legyen a gyerek online tevékenységére, ami sorsdöntő lehet a korai helyzetfelismerésben, ha internetes zaklatás áldozata lesz. Ennek érdekében beszélgess sokat a gyerekekkel, kérdezd meg, milyen közösségi platformokon van jelen, milyen játékokat, alkalmazásokat használ, miért érdeklik ezek. A gyerek online tevékenysége legyen ugyanúgy része a hétköznapi beszélgetéseknek, mint az iskola, a fociedzés vagy a hétvégi szülinapi buli. Tölts vele időt online is, például kérd meg, hogy mutassa meg, kiket követ, milyen influenszerek vannak rá hatással, vagy tanítson meg a kedvenc online játékára. Így nyerhetsz betekintést a gyerek online világába és követheted jobban, mi történik vele az interneten.
Ha pedig kiderült, hogy a gyereket zaklatják az interneten, mindenképpen empátiával fordulj felé és bátorítsd, hogy beszéljen a problémájáról. Ne ítéld el, ne tarts neki kiselőadást, inkább értő hallgatással figyelj arra, amit mond. Néhány tanács arra, hogyan beszélj ilyen helyzetben a gyermekeddel:
- Maradj nyugodt és legyél empatikus, mindig vedd komolyan az internetes zaklatást!
- Tudj meg többet arról, hogy mi történt és vond be a gyermeket is a megoldásba. Találjátok ki együtt, hogy számára mi lenne a megfelelő támogatás, segítség. Az önkényes szülői magatartás sokat ronthat a gyermek amúgy is nehéz helyzetén.
- Ha nem akar megnyílni, segíts a gyereknek találni egy felnőtt bizalmi személyt, akivel szívesen beszélgetne (például rokon, tanár, iskolapszichológus).
- Vond be a megoldásba azt a közösséget is, ahonnan elindult a bántalmazás.
- Erősítsd meg abban, hogy ami történt, nem az ő hibája.
- Segíts neki olyan tevékenységet találni, amiben visszanyerheti önbizalmát, kikapcsolhat.
Kamaszok:
- Elviselhetetlen kamaszok: egy tanács, ami sokat segíthet a helyzeten
- Így neveld a kamaszodat a terapeuta szerint
- Nyílt levél a szülőnek: a gimnazista kamasznál sűrűn kell gyakorolni az elengedést
Szponzorált tartalom
