A betlehemezés vidéken még ma is élő hagyomány, igaz, ma már nem házról házra járnak, inkább a templomokban, közösségi házakban adják elő Jézus születéstörténetét. De milyen volt anno, dédanyánk idejében a betlehemezés?
A betlehemezés eredete
A betlehemezés természetesen Betlehem után kapta a nevét, ahol a kis Jézus a világra jött. A betlehemezés azonban nem színtiszta keresztény eredetű, hanem egy pogány népszokással keveredve nyerte el a ma ismert formáját. Persze, a pogányok nem Jézus születését ünnepelték a téli nap-éj egyenlőség körüli napokban, hanem a fény győzedelmeskedését a sötét fölött – amit egyébként a karácsony is jelképez –, és házról házra jártak, jelmezeikkel, hangoskodásukkal a gonosz, ártó szellemeket hivatottak elűzni.
Nemcsak felnőttek, gyerekek is beöltöztek
(Fortepan/Göcseji múzeum)
A hagyományos betlehemezés főszereplői a kisded Jézus, Szűz Mária és Szent József, az újszülöttet meglátogatni induló háromkirályok és az őket útba igazító angyal. Ezen kívül a betlehemezésben részt vesznek még a pásztorok és a jászol körül álló állatok.
A betlehemezést Magyarországon is régi hagyományként tartunk számon, igaz, nem a középkor óta él nálunk ez a szokás. Az első írásos emlékek az 1600-as évekből maradtak ránk, amikor még iskolai előadásként emlékeznek meg a szokásról. Amikortól viszont igazán beépült a népi kultúránkba, mint ünnepi hagyomány az a 19. század volt.
A játék után megvendégelték a betlehemezőket
(Fotó: Fortepan/Miklós Lajos)
Honnan ered a betlehem?
Érdekesség, hogy a betlehemezést több száz évvel megelőzte az első betlehem felállítása, amit Assisi Szent Ferenchez köthetünk. A 13. században ő készítette ugyanis az első betlehemet, ami a Szent Család, pontosabban Jézus születésének statikus megformálása bábokkal. A szerzetes Greccio városában egy barlangot rendezett be, ezzel máig élő hagyományt teremtve a keresztények körében. Tavaly például itthon a makói betlehemet találták a legszebbnek.
Betlehemezés, a paraszti hagyományok szerint
A betlehemezést énekes párbeszéd kíséri, aminek során megelevenítik Jézus születését. A szereplők jelmezt húznak, és házról házra járnak. Ahány tájegység, annyiféle betlehemezés létezik, Erdélyben például a pásztorokat alakítók álarcot is viselnek, a Dunántúlon pásztortáncot is előadnak, és bábokat is használnak, csakúgy, mint a Felső-Tisza vidékén. Sok helyen még ma is él ez a szép hagyomány, de jellemzően már nem házhoz mennek a betlehemezők, hanem a helyi közösség iskoláiban, templomaiban adják elő a játékot.
A paraszti betlehem vicces elemeket is tartalmazott
(Fotó: Fortepan/Miklós Lajos)
A paraszti betlehemezés az, ami itthon a leginkább elterjedt, és kifejezetten szórakoztató. A főszereplő a három pásztor, a nagyothalló öreggel, aki folyton félreérti azt, amit a társai mondanak neki. Magukkal viszik a templom alakú betlehemi jászolt is, amit két angyalnak öltözött szereplő hordoz. A betlehemezők humoros párbeszédekkel elmesélik Jézus születését, majd megajándékozzák a háziakat, akik az előadásért és az ajándékokért cserébe megvendégelik őket.
