Egy mezőn kószáló fekete nagymacska látható azon a videón, amelyet múlt szombatot tett közzé Kiskunhalas polgármestere, Fülöp Róbert. Bár voltak, akik kétségbe vonták a felvétel hitelességét, a szakemberek megállapították, hogy a videó nem manipulált, sőt azt is biztosnak vélik, hogy egy fekete párduc látható a felvételen. A rendőrök egyébként meg is találták az állat nyomait.
Mivel egyik állatkertből sem hiányzik fekete párduc, minden bizonnyal egy illegálisan tartott példányról van szó. Magánszemély ugyanis semmilyen formában nem tarthat törvényesen nagymacskát, így párducot sem. A jogszabály szerint ezek az állatok a különösen veszélyes állatfajok csoportjába tartoznak, és kizárólag állatkertekben, cirkuszokban tarthatók. Ugyanebbe a kategóriába tartozik – vagyis magánszemélyek számára tartási tilalom alá esik – a többi között az aligátorteknős, az anakonda, számos mérgessikló és viperaféle, makákók, páviánok, orangutánok, gorillák, csimpánzok és medvék. Ahogy például a rozmár, a kafferbivaly és a zsiráf is, bár nem túl életszerű, hogy valaki ilyesmit szeretne házi kedvencként.
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője szerint nehéz megbecsülni, mennyi illegálisan tartott veszélyes állat lehet Magyarországon, de úgy gondolja, hogy a vonatkozó jogszabály 2016-tól érvényes szigorításának hatására valószínűleg csökkent a számuk. Korábban nem volt elképzelhetetlen, hogy valaki akár tigrist vagy oroszlánt tartson otthon, ha betartotta az előírásokat. Ilyen volt például az algyői cukrász, Köntös Imre esete, aki oroszlánokat és medvéket tartott a területén egészen a kétezres évek végéig, amikor végül a nem megfelelő tartási körülmények miatt elvették az állatait.
A mostani tilalom ellenére Hanga Zoltán úgy véli, hogy leginkább mérges kígyókat, óriáskígyókat, aligátorteknőst tartanak Magyarországon illegálisan, de szerinte nem elképzelhetetlen az sem – pláne a halasi párduc felbukkanása után –, hogy nagymacskákat rejtegetnek itt-ott.
Mérges kígyók és aligátorteknős az illegális toplistán
Amikor megjelentek az első hírek a párducról, még Both Zoltán, a sokat látott vadállatbefogó is meglepődött, hiszen egy ilyen állat felbukkanása egészen rendkívüli.
„Mérges kígyót éveken át lehet titokban tartani egy panelban, akár egy kobrát vagy fekete mambát is, mert amíg nem szökik ki vagy nem történik baleset, nem fog senki tudni róla – mondta az nlc-nek Both Zoltán. – De egy nagymacskát nem lehet betenni a lakásba, egy fekete párducnak nagy hangja és erős szaga van, és nem havonta eszik, mint egy kígyó, jóval nagyobb a lebukás veszélye. Ezért vagy a szomszédok is tudtak a párducról, vagy a tanyavilágban, a puszta közepén tartották az állatot.”
Both Zoltán úgy becsüli, hogy minden 200. háztartásban lehet valamilyen illegálisan tartott állat. Persze nem nagymacskákra kell gondolni, hanem leginkább kígyókra, aligátorteknősre, esetleg kisebb majmokra. Nem is olyan ritka, hogy egy-másfél méteres, egzotikus kígyók tűnnek fel a legváratlanabb helyeken: az óbudai panelek között például egy hónapig bujkált egy királypiton, egy nyíregyházi férfi pedig halálra rémült, amikor egy gabonasiklót talált a vécétartályban. A kígyók közül népszerű a királypiton, a vörös gabonasikló, a királysikló, a korallsikló, ám ezek engedély nélkül tarthatók, nem veszélyesek az emberre, bár jókora riadalmat tudnak okozni.
Különösen veszélyesnek számít viszont az aligátorteknős, amelyből minden évben felbukkan egy-két példány, a szakember pedig öt év alatt 18-at fogott be. Ezeket valószínűleg szándékosan engedik szabadon a felelőtlen állattartók, mert túl nagyra nőtt a teknős, vagy megunták az állatot. Egy aligátorteknős több mint 30 kilósra is megnőhet, amellett, hogy simán leharapja az ember ujját, kiszorítja az őshonos mocsári teknőst a vizekből. De pár évvel ezelőtt egy anakondát is befogtak a 18. kerületben.
Az eggyel enyhébb kategóriába, a jogszabály szerinti közepesen veszélyes állatok csoportjába tartoznak például egyes viperák, csörgőkígyók, a skorpiók, varánuszok (kivéve a komodóit) vagy a szervál is. Ezeket magánszemélyek is tarthatják, de csak azok, akik állatgondozói, állatorvosi vagy biológus végzettséggel rendelkeznek, és többéves tapasztalatuk van veszélyes állatokkal.
Sokan illegálisan tartanak csörgőkígyót, mert így olcsóbb, és nem is kapnának engedélyt (Fotó: Pixabay/Foto-Rabe)
Mérges kígyóknál további előírás, hogy már a kígyó megvásárlása előtt be kell szerezni az ellenszérumot, ami akár egy-másfél millió forintba is kerülhet, és pár év után lejár a szavatossága. Both Zoltán szerint ezért sokan inkább illegálisan tartanak mérges kígyót, mert egy csörgőkígyót már 40-50 ezer forintért meg lehet kapni a feketepiacon.
Nem most bukkan fel először nagymacska Magyarországon
Visszatérve a párduchoz: korábban már többször előfordult, hogy vélt vagy valós nagymacskákat kergettek Magyarországon, emlékeztetett az állatkert szóvivője, de végül semmi sem derült ki az állítólagos vadállatokról.
- 2002 februárjában a Hajdú-Bihar megyei Bihartorda és Nagyrábé között pillantottak meg egy fekete párducot. A Debreceni Állatkert szakemberei is megvizsgálták a talált lábnyomokat, és megállapították, hogy egy párductól származnak. Az állatot azonban nem találták meg.
- 2004 júniusában egy kislány tigrist vélt látni a Mecsek aljában, a Baranya megyei Bükkösdön. Bár a környéken gyanús nyomokat is találtak, egyesek szerint a gyerek egy dámszarvast nézhetett tigrisnek. A titokzatos állat sosem került elő.
- 2011 májusában Nagykovácsiból kapott egy bejelentést a Duna-Ipoly Nemzeti Park, hogy tigrist láttak az erdőben. A szakemberek szerint az állat legfeljebb egy hiúz lehetett, bár fényes nappal, a lakott terület közelében szinte kizárt a felbukkanása, akárcsak egy tigrisé.
A korábbi években látott „fantomnagymacskák” ellenére a kiskunhalasi párduc nagyon is valóságosnak tűnik, van róla videó, ami a szakemberek szerint sem hamisítvány. A Bükkben feltűnt szervál is hihetetlennek tűnt elsőre, de mégis ott volt, be is fogták, aztán koronavírus-fertőzés miatt elpusztult.
Hozzászokott a kényelemhez, ezért most veszélyben van
Azt egyelőre nem lehet tudni, pontosan milyen állat kószált Kiskunhalasnál, jaguár és leopárd is lehetett. Mindkét faj bundája általában sárgásbarna, fekete pöttyös, de létezik fekete színváltozatuk is. A jaguár otthona Közép-és Dél-Amerika, míg a leopárd – más néven párduc – Afrikában és Ázsiában él.
Lehetetlen megjósolni, hogyan viselkedik a szökevény halasi fekete párduc. A kép illusztráció (Fotó: Unsplash/mana5280)
Ennek azért van jelentősége, mert az Alföldön kószáló állatnak a téli mínuszokat kell kibírnia. A budapesti állatkertben is megtalálható alfaj, a perzsa párduc elméletben „télálló”, de azt is figyelembe kell venni, hogy a halasi nagymacskát minden bizonnyal fogságban, fűtött helyen tartották, ezért nem fogja túl jól érezni magát a téli hidegben. Valószínűleg sosem vadászott, így bizonyára az élelemszerzéssel is komoly nehézségei vannak, sőt, akár a vízhez jutás is gondot okozhat neki.
„Teljesen ismeretlen számára ez a helyzet, ezért ő maga sem tudja, mit tegyen” – válaszolta Hanga Zoltán arra a kérdésre, hogy mit csinálhat most a párduc. Alapvetően a fogságban tartott állatok igyekeznek visszajutni oda, ahonnan elszöktek, hiszen ott érzik magukat biztonságban, ezért valószínűleg a párduc sem akar messzire menni. De stresszhelyzetben mégis nekiindulhatott, főleg, ha megijedt valamitől. Fizikailag pedig képes nagy területet bejárni, egy nap alatt 10 kilométernél is többet megtehet.
Jó tanácsok, ha találkozunk a fekete párduccal:
- Ha távolról látjuk a párducot, és lehetséges, készítsünk videót vagy fotót az állatról, és azonnal jelezzünk az észlelést a hatóságoknak.
- Ha közelről találkozunk vele, ne menjünk felé, de ne is szaladjunk el fejvesztve, inkább induljunk el visszafelé (ez a viselkedés ajánlott medvével vagy vaddisznóval való találkozás esetén is). Ne tegyünk olyat, amitől a párduc veszélyben érezheti magát. Az embert nem tekinti zsákmánynak, ok nélkül nem támad, ám ha fenyegetve érzi magát, agresszióval válaszol.
Hanga Zoltán megnyugtatott mindenkit, hogy nem kell álmatlanul forgolódni a párduc miatt, mert sokkal nagyobb veszélyt jelent például autóba ülni. Az állattal pedig még a környéken lakók többsége sem fog találkozni, de biztos, ami biztos, fogadják meg a fenti tanácsokat.
