A kertévék sorozatos próbálkozásainál a kezdeti sikereket még a dramedyk hozták, de ez a kicsit vicces és kicsit érzelmes műfaj lassan, de biztosan kezd háttérbe szorulni, hogy átadja a helyét a vegytiszta vígjátékoknak. A fejlődési irány persze valahol logikus. Látványközpontú sorozatokban egy Magyarország méretű piac nem tudja felvenni a versenyt a Netflix, az HBO Max és más streamingszolgáltatók sorozataival, a thrillerek és krimik sosem számítottak az erősségünknek, drámát pedig nem szívesen néz este a kikapcsolódni vágyó tévénéző, hiszen abból van elég az életében, így marad a vígjáték, ami már csak azért is hálás műfaj, mert a humor sokszor eléggé nyelv- és kultúraspecifikus, ezért könnyebben tudunk nevetni a magyar színészek magyar nyelvű és magyar hátterű poénjain, mint mondjuk a franciákén vagy az amerikaiakén. Az RTL Klub A Séf meg a többiekkel egy régi álmát valósította meg, vagyis hosszú kihagyás után ismét egy sitcomot készített, ám láthatóan nagyon vigyáztak arra, hogy a sitcomok kötelező elemeit (műröhögés, díszletlakás…) eltüntessék. A Séf meg a többiek így a régivágású szitkomok és a modernebb munkahelyi komédiák (az Office és követői) keveréke lett, és meglepő módon működik a dolog.
Schneider Zoltán és Jéger Zsombor A Séf meg a többiek című sorozatban (Fotó: RTL Klub)
Csúcsgasztronómia röhögéssel
Az talán 2022 márciusában nem hangzik olyan jól, hogy A Séf meg a többiek alapját egy nagy sikerű orosz sorozat adja, de egyrészt ez nem érezhető rajta, másrészt a deal még jóval azelőtt köttetett, hogy elkezdődött volna a háború Ukrajnában. Abszolút érthető, hogy az RTL-nél miért gondolták úgy, hogy ez a koncepció Magyarországon is jól működhet. A konyhafőnök már hosszú évek óta a csatorna egyik húzóműsora, a gasztronómia iránti érdeklődés csak növekszik, ráadásul A mi kis falunk és a Keresztanyu már bizonyította, hogy a nagy színészgárdát megmozgató vígjátékok iránt bőven van kereslet. Jó eséllyel egy Jóbarátok-szerű, viszonylag kevés karakterre építő vígjáték gyorsan elvérezne nálunk, de egy olyan munkahelyi komédia, ami tucatnyi szereplőt vonultat fel, akár sokáig életképes lehet.
A Séf meg a többiek helyszínét egy fővárosi elit étterem, a Monet adja, és ugyan az első és a harmadik epizód (ennyit láthatott előre a sajtó) alapján a főszereplő a laktanya menzájáról a csúcsgasztronómia talajára teleportáló Ladányi Milán (Jéger Zsombor), az újonc szakács, érzésem szerint az elején azért számít ennyire kiemeltnek, mert egy újonnan érkezett alkalmazott szemén keresztül könnyebb bemutatni az éttermet, az ott dolgozókat és annak működését, mintha csak úgy becsöppentünk volna oda a sok régi alkalmazott közé. Az első és a harmadik rész tehát arról szól, hogy megismerjük az étteremben dolgozó sok különc és kevésbé különc alakot, és szurkoljunk azért, hogy Ladányit ne rúgja ki már az első napon a kissé morcos séf, Báron Győző (Schneider Zoltán, aki már az első részben gondoskodik arról, hogy miatta akarjunk visszatérő nézők lenni). Van szerelmi szál, ugratások, izgalmak (például rögtön a harmadik epizódban egy NAV-fejeseknek tartott vacsora), és minden adott ahhoz, hogy a karaktereket részről részre jobban megismerve gyorsan a szívünkhöz nőjön a sorozat.
Dobos Evelin A Séf meg a többiek egyik jelenetében (Fotó: RTL Klub)
Pörgés és poénparádé
Az alkotók láthatóan mindent megtesznek azért, hogy A Séf meg a többiek kegyetlenül pörgős legyen, és ne üljön le egy pillanatra sem. Vígjátékoknál ez nem túl gyakori, de ez egy vizuálisan is gazdag sorozat, a kamera gyorsan pörög a konyha és az étterem között, ráadásul számos fantáziabetétet is látunk (például amikor Ladányi elképzeli, hogy milyen szuper lenne egy utolsó király napot adni a libának, mielőtt megölik a konyhán), lassítások, gyorsítások, gyors vágások tesznek arról, hogy még véletlenül se unatkozzunk, és a forgatókönyvírók is megdolgoztak a pénzükért: szinte minden percre jut valami poén, és meglepő módon ezek nagy része egészen működőképes.
Persze nem túl intellektuális humorra kell gondolni, váratlan hasmenéstől mérgében edényeket dobáló séfig van itt mindenféle, de látszik, hogy nagyrészt komédiázásban jártas, jó comic timinggal rendelkező színészeket válogattak össze, akik sokszor még a papíron nem túl fantáziadús vicceket is képesek élettel megtölteni. Hála istennek nem napi, hanem heti sorozatról van szó, így talán a későbbi részekben sem vizeződnek fel túlságosan a poénok, és tartani tudják az első és harmadik részben mutatott szintet. Hogy ne csak vizuális ingerek legyenek, Ladányi karaktere narrációban is elkíséri a nézőt, folyamatos kommentárral ellátva a látottakat. Két, reklámblokk nélkül közel félórás epizód alapján annyit tudok mondani, hogy A Séf meg a többiek egy ígéretes sorozat, ami tényleg képes kikapcsolni az embert, a szereplőgárdája és a koncepciója pedig van annyira erős, hogy akár hosszabb távon is működhessen.
A Séf meg a többiek szombat esténként látható az RTL Klub műsorán.
