Örömteli dolog, ha az ember nem csak úgy beesik az állásinterjúra, hanem felkészül az ilyen helyzetekben előforduló kérdésekre adható válaszokból, de sokszor ez egyáltalán nem elég. HR-szakértők szerint minden egyes állásinterjúra legalább két saját kérdéssel készüljünk, és ezek olyan kérdések legyenek, melyek egyszerre fejezik ki azt, hogy valóban érdekel minket a pozíció, az azzal együtt járó felelősséggel és lehetőségekkel együtt, valamint számunkra is értékes válaszokkal szolgálhatnak a lehetséges jövőbeni munkahelyünkkel kapcsolatban. És az sem mellékes, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor a kérdéseinkkel egy ideig mi irányíthatjuk a beszélgetés menetét a szobában. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kérdéseket teszünk fel az állásinterjún, és hogyan, így mielőtt belevágnánk a konkrétumokba, lefektetnénk a kérdezés alapszabályait.
- Kerüljük azokat a kérdéseket, amiket egy egyszerű igennel vagy nemmel meg tudnak válaszolni.
- Kerüljük a túlzottan bonyolult választ igénylő kérdéseket, amire jó eséllyel úgysem kaphatsz egy-két percbe sűrítve érdemi feleletet.
- Ideális esetben az interjúztató az interjú végén megkérdezi, hogy van-e kérdésünk, és ha korábban nem éltünk vele, ilyenkor mindenképp kérdezzünk, de nincs kőbe vésve, hogy az interjú elején vagy közepén ne szúrhatnánk be ügyesen egy-egy saját kérdést.
- Ne hozzuk kellemetlen helyzetbe azzal az interjúztatót, hogy többet kérdezünk nála. Ne próbáljuk felcserélni a szerepeket. Kérdezzünk néhányat, de azért ne túl sokat.
- Sose kérdezzünk rá a céggel kapcsolatos alapvető és bárki által könnyen hozzáférhető információkra. Nem az interjúztató dolga, hogy elvégezze helyettünk a házi feladatunkat, és nem is veszi ki jól magát, ha nem tudjuk, hová jöttünk állásinterjúra.
Hogy nézne ki egy tipikus munkanapom önöknél?
Egy munkahely kiválasztásánál nagyon fontos szempont, hogyan fognak ott telni a napjaink, milyen képességeket igényel részünkről és várhatóan milyen munkafolyamatokban kell majd részt vennünk.
Vannak kétségeik afelől, hogy a szakmai múltam és a végzettségem elegendő-e ahhoz, hogy helyt álljak a pozícióban?
Ez egy igencsak merész kérdés, mivel finoman lehetőséget nyújtunk az interjúztató számára, hogy kritikával illessen minket, illetve az önéletrajzunkat, ugyanakkor jelezzük vele azt is, hogy nem rettenünk meg a kritikától. Ráadásul lehetőséget biztosíthat számunkra, hogy ha kérdések merültek fel bennük az alkalmasságunkat illetően, helyben tisztázhassuk a dolgot.
Ki töltötte be korábban a pozíciót, és elégedettek voltak-e a munkájával?
Sok szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy elődünket előléptették-e vagy kirúgták, netán nyugdíjba vonult. Ha kirúgták, sokat elárulhat a helyről, hogy miért voltak elégedetlenek a munkájával, ha pedig előléptették, akkor finoman érdeklődhetünk arról, hogy mik voltak azok a tulajdonságai, amivel rászolgált az előléptetésre, és jó példával szolgálhat nekünk.
A munkába állásom előtt szükséges részt vennem valamilyen képzésen?
A kérdés ügyesen rávilágít arra, hogy a munkáltató szempontjából milyen képességeink hiányozhatnak a munkakör betöltéséhez, és ezek a hiányosságok megoldhatók-e egy gyors képzéssel. Bónuszként pedig az is kiderül, hogy egyből bedobnak-e a mély vízbe, vagy előtte lesz lehetőség egy kis akklimatizációs felkészülésre.
Az adott pozícióban kik lennének a közvetlen munkatársaim?
A munkahelyen sokszor sajnos több időt töltünk, mint odahaza, ezért egyáltalán nem mindegy, kik vesznek minket körbe. Ha szerencsések vagyunk, megtudhatjuk, rátermett munkatársakkal fogunk-e együtt dolgozni, mennyire kompetitív vagy épp támogató a légkör, és ha igazán komoly jelöltnek tartanak, még az is előfordulhat, hogy az interjú után bemutatnak néhány lehetséges jövőbeni kollégánknak, akikkel röviden elbeszélgethetünk.
Milyen fejlődési lehetőségek járnak együtt a pozícióval, és a cég támogatja-e a munkavállalót abban, hogy képzésekkel fejlessze magát?
A kérdés azt sejteti, hogy hosszú távban gondolkodunk, és vagyunk annyira ambiciózusak, hogy fejlesszük magunkat, és hajtsunk az előléptetésre. A mi szempontunkból pedig nem utolsó szempont az sem, mennyire hosszú távban gondolkodnak bennünk, és hajlandóak-e áldozatot hozni azért, hogy képzettebb munkavállalóik legyenek.
Megtenné, hogy mesél a cég vállalati kultúrájáról?
Nem mindegy, hogy a csapatmunkát vagy az önálló munkavégzést részesítik előnyben, ahogy az sem, hogy szabadon szárnyalhat-e a kreativitásunk, vagy mindent féltucatnyi kis- és nagyfőnökkel kell engedélyeztetnünk. Nem mindegy, hogy mindennap öltönyben, kosztümben kell mennünk dolgozni, vagy engedélyezett-e a lazább öltözék, ahogy az sem, hogy időnként engedélyezik-ea munkavégzést otthonról, vagy vaskalaposan ragaszkodnak a bent töltött napi nyolc órához.
Milyen kihívások várnak a cégre, részlegre az elkövetkezendő évben?
Nem mindegy, hogy egy olyan, óriási nyomás alatt álló céghez szerződünk, ahol épp nagy veszteségeket próbálnak valahogy a nullszaldó irányába fordítani, netán hamarosan egy komplett átszervezésen kell átesni, vagy “csupán” az eddigi jó eredmények megtartására és további növelésére van szükség.
Ön miért szeret ennél a cégnél dolgozni?
A kérdés lehetőséget biztosít az interjúztatónak, hogy ne csak általánosságban beszéljen a cégről, hanem a saját tapasztalatait és élményeit ossza meg velünk, ráadásul mindenkinek jólesik, ha egy kicsit felőle is érdeklődnek.
Mi a folyamat következő lépése?
Ha úgy döntünk, hogy feltesszük ezt a kérdést, mindenképp az állásinterjú legvégére hagyjuk. Ezzel finoman jelezzük, hogy szimpatikus volt a cég az interjún, és szeretnénk, ha lenne folytatás, és még néhány hasznos információhoz is hozzájuthatunk. Ha nem ráznak le minket egy “majd jelentkezünk” mondattal, akkor megtudhatjuk, hogy nagyjából mikorra számíthatunk válaszra, hány kör van még hátra az állásinterjúból, kiket kell még meggyőznünk az alkalmasságunkról, esetleg az is, milyen területen kell még bizonyítanunk, és kis szerencsével még az is kiderülhet, mennyire voltunk szimpatikusak az állásinterjún, és hány komoly jelölt van még versenyben mellettünk.
