2022-őt írunk, így ma már nehezen hihető, hogy egy filmben olyan látványossággal álljanak elő, amire még tényleg sosem volt példa. A Rohammentő azonban valóban képes erre a bravúrra. Bár tematikájában és stílusában inkább a kilencvenes éveket idézi, látványvilágában már nagyon is 2022-es. Sokkal látványosabb, mint bármelyik Marvel produkció, pedig a töredéke (na jó, negyede-ötöde) állt rendelkezésre költségvetésként az alkotóknak, mint amibe ma egy átlagos szuperhősfilm kerül Hollywoodban. Hogy mi a Rohammentő titka? Az elképesztő minőségű drónfelvételek. Ez a film a drónokat nem úgy használja, mint az átlagos filmek vagy sorozatok, vagyis egyszerűen helikopterek helyett veti be őket a légi felvételekhez és a nagytotálokhoz, annál sokkal kreatívabb módját találták ki ennek. A világ legjobb, pofátlanul fiatal drónpilótáit kérték meg, hogy kis drónkamerával gyakorlatilag vessék be magukat az akciójelenetek sűrűjébe, és olyan felvételeket produkáljanak, mint amiket még soha, sehol nem láthattunk.
Drónmennyország
A kamera üldözi a hídon át az autót, majd hirtelen kivág oldalra és a hídon kívülről, oldalról mutatja a tovaszáguldó kocsit, vagy épp azt láthatjuk, amint az épp csak a talaj fölött haladó kamerán átugrat egy rendőrautó. Ilyen és ehhez hasonló, valóban elképesztő felvételekkel van teli a Rohammentő, ráadásul a drónokat nem kizárólag a szabadban, hanem épületeken belül is használták. A film első felében látható bankrablás közben a drónok úgy követik a hőseinket az épületben szaladgálás közben, mintha csak bekokainozott galamb repkedne körülöttük, akire valahogy rászereltek egy kamerát. Ezek az elképesztően merész, sokszor persze teljesen öncélú, mégis piszkosul látványos drónfelvételek annak köszönhetően születtek meg, hogy a pilóták itt VR headsettel felszerelve navigálhattak, vagyis nem egy kis képernyőn keresztül nézték, hogy mit mutat a drónjuk kamerája, hanem pontosan azt látták maguk is, amit a drónjuk, így pedig sokkal pontosabban tudták koordinálni a mozgásukat és a kameramunkájukat. Mondjuk nem biztos, hogy szívesen lettem volna a színészek helyében úgy, hogy miközben játszom a szerepemet, vadul száguldó drónok repkednek el alig egy méterre mellettem, de a hírek szerint a stáb és a pilóták tudták a dolgukat, nem érkezett komolyabb sérülésről szóló hír a film forgatásáról.
Jake Gyllenhaal, Yahya Abdul-Mateen II és Eiza Gonzalez a Rohammentő c. filmben (Fotó: Universal/Profimedia)
Dánból amerikai
A Rohammentő egy 2005-ös dán akció-thriller remake-je, ám mivel az eredetit nem tartják számon a mesterművek között, sőt túl sokan sem látták, ráadásul az akciófilmekben az amerikaiaknak sokkal jobbak a lehetőségeik, mint a skandináv kollégáiknak, így ezúttal tényleg nincs értelme azon fintorogni, hogy „Hollywood már megint nem csinál semmi eredetit”. A Bad Boys- és Transformers-filmeken edződött Michael Baynek csak az alapkoncepcióra volt szüksége az eredetiből, ugyanis az tökéletes egy igazi high concept (egy röviden elmesélhető, figyelemfelkeltő ötletre épülő) filmhez. Végy néhány bankrablót, akiknek balul sül el a rablása, és meneküléskor pont azt a mentőautót kötik el mentőstül, amiben az általuk lelőtt egyik zsaru életét próbálják megmenteni, és már kész is van egy kétórányi adrenalinbomba. A bankrablás kicsit a Szemtől szembenre, az autós jelenetek pedig kicsit a Féktelenülre emlékeztetnek, de van benne egy kevés Bay talán máig legjobb akciófilmjéből, az 1996-os A sziklából is, amit a rendező pofátlanul be is idéz, mivel szereti önmaga szobrát építgetni. Akik esetleg amiatt aggódnának, hogy rendezőnk az utóbbi években teljesen elhülyült a sok Transformers-film közepette, azt azzal próbálom vigasztalni, hogy rendezőnknek láthatóan jót tett, hogy ezúttal kisebb költségvetésből dolgozhatott, és átalakuló robotok helyett most végre egy emberekről szóló történetre fókuszálhatott.
Egy Michael Bay film, ahol a legizgalmasabb karakter egy nő
Ettől persze Michael Bay még Michael Bay maradt, nem bújt ki rögtön a bőréből, és láthatóan még mindig rendkívüli módon izgalomba jön attól, ha felrobbanthat, szétlőhet vagy csak úgy egyszerűen elpusztíthat valamit, de a Rohammentőben tényleg vannak karakterek és értékelhető színészi alakítások még úgy is, hogy ezek a karakterek azért valljuk be, eléggé sablonosak. Ott van például az aranyszívű háborús veterán, Will (az Aquaman gonosza, Yahya Abdul-Mateen II), aki csak azért keveredik a bankrablós balhéba, mert a felesége rákos, és rajta szeretne segíteni. Aztán ott van a túlpörgős tesója (mielőtt rákérdeznétek: örökbefogadás miatt), a mindig ezerrel pörgő csúcsbűnöző, Danny (Jake Gyllenhaal), aki kihasználja az öccse elbizonytalanodását és belerángatja a bajba, de a látszat ellenére valahol mélyen azért neki is van szíve.
De a Rohammentő lüktető szíve egyértelműen a túszul ejtett mentős, Cam, ami már önmagában is nagy szó, hiszen Bay filmográfiájában a nőknek (Megan Fox erről sokat tudna mesélni) általában csak a dekoráció szerepe jutott. Ha túllépünk azon, hogy a Camet alakító Eiza González (Baby Driver) még piszkosan, véresen és mentősruhában is megnyerne bármilyen szépségversenyt a világ bármely pontján, akkor az alakítása igen izgalmas, mivel az ő karaktere az, aki komoly jellemfejlődésen esik át a játékidő során, nézőként vele tudunk azonosulni leginkább, González pedig egyaránt helytáll az akciójelenetekben és át tudja adni a karaktere dilemmáit, félelmeit is. Ráadásul miatta működik leginkább a film talán legabszurdabb jelenete is, amikor menet közben kell a sebesült rendőrön egy életmentő lépoperációt végrehajtani, amit telefonon vezényel le Cam sebész expasija, miközben a lány a zsaru belsőségei közt turkál.
Eiza González Michael Bay új filmjében (Fotó: Profimedia)
Popcornt a kézbe!
A Rohammentő a Pain & Gaint leszámítva talán Bay eddigi legéletszerűbb filmje, de persze így is olyan távol áll a valóságtól, mint a magyar rezsiárak. A rendőrök időnként totális, másokat is veszélyeztető idiótaságokat csinálnak, nyilván minden túl van tolva, túl sok a lövés, túl sok az utolsó pillanatban megmenekülés, túl sok a robbanás, túl sok a csavar és a bonyodalom, túl sok az érzelgősség és a játékidő (a film 136 perces) sem épp a legbarátibb, de Michael Bay mindig is a „too much” filozófia hollywoodi helytartója volt, és nem most fogja meghazudtolni önmagát.
Ettől függetlenül öröm látni, hogy végre kimászott abból a kreatív gödörből, amibe a Transformers-franchise-zal ásta magát, és végre ismét meg tudta mutatni, hogy nem véletlenül őt tartják a világ egyik legkreatívabb akciórendezőjének. Az meg már tényleg a hab a tortán, hogy egy izgalmas női karakter a főszereplő egy Michael Bay-moziban. A Rohammentő a tökéletes popcornmozis szórakozás azoknak, akik látványos akciójelenetekre és izgalmakra ugyan vágynak, de szuperhősökre vagy Liam Neeson-ös öreges lötyögésekre már nem.
A Rohammentő már látható a hazai mozik műsorán.
