Az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése szerint a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága demográfiai problémákat (is) okozhat, megnehezíti a pártalálást, illetve a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken – írja a Népszava.
Az elemzés első részében megállapítják, hogy 2010–2021 között minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a 2022-es tanév őszi félévében már 54,5 százalék lesz a nők aránya. Ráadásul a férfi hallgatók sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le, és a gimnáziumokba is több lány jár (55,4 százalék), márpedig a nappali tagozatra felvettek 70 százaléka ebből az iskolatípusból érkezik.
Az ÁSZ szerint a nemi arányok eltolódásában közrejátszhatott a pedagógus szakma elnőiesedése, a tanárok 82 százaléka ugyanis nő.
A kutatás rettentő sok káros sztereotípiát vonultat fel: A megkérdezettek többsége szerint a lányos tulajdonságok – érzelmi, szociális érettség, szorgalom, szófogadás, monotóniatűrés, jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség – fontosabbak az iskolákban, mint a fiús, reál tantárgyakhoz szükséges matematikai, technikai és műszaki érzék, a logika, a térlátás vagy éppen a kockázatvállalás. A férfias tulajdonságok büntetése az iskolákban mentális problémákat okoz a fiúknak, akik így nem tudják sajátos képességeiket kibontakoztatni és hatással van a szorgalmukra is. A kutatásban résztvevők szerint a lányok szorgalmasabbak, de az elemzők rámutatnak „aki már megfigyelt kisfiút dekázás közben, az láthatja, hogy a férfiak rendkívül nagy koncentrációval tudnak feladatokat elvégezni”.
Az ÁSZ szerint a reál tantárgyak érettségin való alulreprezentáltsága miatt a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záró eredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén. Indokoltnak tartanák a humán és reál érettségi tantárgyak kiegyenlítését. A fiúk emellett később érnek, amit a beiskolázási életkor meghatározásánál érdemes lenne figyelembe venni.
A nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága ezenfelül demográfiai problémákat is okozhat, megnehezíti a pártalálást, illetve a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken
– olvasható az elemzésben.
Meghökkentő módon azt is megfogalmazzák:
a nők érdekeltek abban, hogy a férfiak jól teljesítsenek és sikeresek legyenek. Amennyiben a fiús tulajdonságok kibontakoztatása hátrányt szenved, az gazdasági károkat okoz.
Az UNICEF 2020-as kutatása ellenben arra mutat rá: bár több lány jár iskolába, mint valaha, az oktatásban elért eredmények ellenére még mindig sokat kell tenni azért, hogy a világ egyenlőbb és kevésbé veszélyes hely legyen a lányok számára.
Egyébként a magyar oktatás legégetőbb probléma jelenleg nem az oktatás elnőiesedése, hanem a komoly és megoldatlan tanárhiány, amelyről már az nlc is sokkat írt. Jelenleg ugyanis 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból.
A 700 szülő és pedagógus részvételével, az országgyűlési választás ideje körül lebonyolított reprezentatív kérdőíves kutatás során arra kerestek választ, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiúknak és a lányoknak, illetve milyen szerepet játszik a folyamatban a pedagógus szakma elnőiesedése. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a válaszadók szerint a hazai közoktatás előnyben részesíti-e a nőies tulajdonságokat és emiatt sérülhet-e a nemek közötti esélyegyenlőség. A téma az ÁSZ kutatói szerint azért különösen fontos, mert a pink education (elnőiesedő oktatás) „nem csupán az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító szerepét is negatív irányban befolyásolhatja”.
Tanuló nők (Fotó: Unsplash)
