A Golden Globe-ot tavaly Hollywood szégyenpadra ültette többek között azért, mert a tagjai között egyetlen fekete sem volt, ráadásul a tagok közül sokan visszaéltek a pozíciójuk adta lehetőségekkel, sőt a nonprofit szervezet gazdasági működése is hagyott némi kívánnivalót maga után. A díj mögött álló szervezet, a HFPA (Hollywood Foreign Press Association) jelentős megújulást, színesebb tagságot és a tagok számára szigorúbb szabályrendszert ígért, és úgy tűnik, tartja is magát ehhez, így a kérdés idén az volt, hogy Hollywood hajlandó-e megadni számukra a második esélyt. Bár voltak tiltakozó hangok – A bálnáért esélyes Brendan Fraser például jelezte, hogy neki esze ágában sincs elmenni –, úgy tűnt, hogy a stúdiók, a streamingszolgáltatók és a sztárok menedzsmentje is beállt a gála mögé, legalábbis nagy csapatban, szervezetten senki sem maradt távol, egyes sztárok azonban igen.
A felvonuló celebtömeg azért még így is impozáns volt, viszont kétségtelenül nincs jó szájíze annak, ha a díjazottak ekkora számban maradnak távol. Nem vette át személyesen a díját Cate Blanchett, de a frissen díjazottak közül nem vett részt az eseményen Zendaya, Kevin Costner és Amanda Seyfried sem, és bár nem minden esetben nyilvánvaló, ki maradt távol tiltakozásul és ki csak azért, mert mondjuk egy forgatás miatt tényleg nem ért rá, ennyi nagy név köddé válása semmiképp sem tesz jót egy gálának. És akkor még nem beszéltem azokról a hiányzókról, akik „csak” jelöltek voltak.
A botrány öt percet kapott
Változások azért voltak. A show amerikai idő szerint vasárnap estéről kedd estére került ám, ami egy kevésbé kiemelt műsorsávnak számít az NBC tévécsatornánál, ahol mindössze egy évre voltak hajlandók szerződni, ismerve a gála körüli problémákat. Ez jó eséllyel az amúgy sem épp az egeket verdeső nézettség további csökkenéséhez vezet, de ne ugorjunk ennyire előre. A HFPA szerencséjére a díjátadók és díjazottak nem igazán törekedtek arra, hogy Návai Anikó és társai orra alá dörgöljék az elmúlt időszak történéseit, így meghagyták ezt az idei show házigazdájának, Jerrod Carmichaelnek. Az ő neve Magyarországon talán nem annyira ismert, pedig egy elsőrangú komikus, viszont aki ismeri a humorát, sejthette, hogy tőle nem a tipikus, a filmeknek és a sztároknak beszólogató bevezetőt fog kapni. Ez így is történt. Carmichael überlaza stílusban kezdte el a szövegelését, mintha csak a haverjainak mesélne, a sztorija pedig arról szólt, hogy miért vállalta el a felkérést és miért áll a botrányok után/ellenére a Golden Globe színpadán. A beszéd egy pontján még a színpadhoz vezető lépcső tetejére is leült, onnan folytatva a monológját.
Jerrod Carmichael a 80. Golden Globe házigazdája (Fotó: Rich Polk/NBC via Getty Images)
A komikus rögtön az elején leszögezte: tisztában van azzal, hogy kizárólag azért kérték fel, mert fekete, és emiatt voltak erkölcsi aggályai, hiszen mégiscsak egy rasszizmussal vádolt szervezet tisztára mosásában vállal szerepet azzal, ha igent mond. Ám a lelkes ügynöke, valamint a felajánlott félmillió dolláros gázsi (nem tudom, hogy hallottam-e már olyat, hogy egy fellépő így lerántaná a leplet a fizetéséről) tett azért, hogy lelkes legyen. Állítása szerint nem tudja és nem is foglalkozik azzal, hogy a HFPA valóban megváltozott-e (az erről szóló megbeszélésre a szervezet vezetőjével el sem ment, mivel tudta, hogy borzasztó PR-ja lenne, ha őt feketeként kirúgná a rasszizmussal vádolt szervezet, így biztonságban érezhette magát), mivel ő leginkább azért van itt, hogy a filmes/tévés szakmát és a művészeket ünnepelje, akik a teremben összegyűltek. Később egy emlékezetes jelenése volt még, amikor megjelent három Golden Globe-szoborral a kezében azt állítva, hogy ezek Tom Cruise tavaly visszaküldött szobrai, és szívesen elcserélné őket a szcientológia vezéralakjának eltűnt feleségéért, Shelly Miscavige-ért.
A nagy visszatérők
Bár a legnagyobb várakozás kétségtelenül Eddie Murphy életműdíját előzte meg, a sztár meglehetősen sótlan beszédet mondott, egymás után felsorolva a neveket, akiknek hálával tartozik. Egyedül a végére tartogatott egy kis fűszerpaprikát, amikor elmondta, hogy 46 éve van a szakmában, és azt megtanulta, hogy sose vegye a szájára Will Smith feleségének nevét. Nem volt rossz poén, de azért egy Eddie Muprhy-szintű komikustól ettől azért többet vártam. Az este legmeghatóbb pillanatait kétségtelenül a nagy visszatérők szállították. A Fehér Lótuszért díjazott Jennifer Coolidge mind díjátadóként, mind díjazottként remekelt, mindkét alkalommal jócskán hosszabban beszélve a megengedettnél (a nagyon vicces köszönőbeszédéről itt értekeztünk). A díjazottak nagy ellensége, a köszönőbeszédük közben alákevert zene idén a szokásosnál nagyobb szerepet kapott, kimondottan sokan szóltak be az eleinte még halk, majd egyre hangosodó zongoraszólam miatt, és a legtöbb díjazottnak eszébe sem volt emiatt hamarabb befejezni a mondandóját.
Coolidge mellett leginkább a Minden, mindenhol, mindenkor című film két sztárja érdemel említést. Ke Huy Quan negyed évszázadnyi kihagyás után tért vissza a színészkedéshez és rögtön Golden Globe-díjat kapott. Amikor kiszúrta Steven Spielberget az asztalok között, azonnal neki címezte a köszönőbeszédét, hiszen gyerekszínészként annak idején neki köszönhette a befutását az Indiana Jones és a végzet templomával. Megható volt, ahogy hálálkodott a neki második esélyt adó Daniels rendezőpárosnak, akik könnybe lábadt szemmel hallgatták a beszédét a közönség soraiban.
Hasonlóan szép beszédet mondott a film főszereplője, Michelle Yeoh is, aki elmondta, hogy hatvanéves nőként már nem számított ilyen nagyszerű szerepekre, és magában már kezdte leírni a karrierjét, ezért borzasztó hálás, hogy most ilyen helyzetben lehet. Amikor a beszéde közben megszólalt a zongora, finoman megjegyezte, hogy meg tudja verni a zenészt, és ha valakinek, a hongkongi kungfu akciófilmek sztárjának ezt el kellett hinnünk.
Az este legnagyobb meglepetését azonban Angela Bassett okozta, aki a Fekete párduc 2 női mellékszerepéért kapott díjat: ezzel ez az első Marvel-film, ami ilyen komoly színészi díjat tudhat magáénak. Sean Penn vezette fel az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij videóját, amiben a vezető megköszönte a szabad világ támogatását, és megígérte, hogy nem tör ki a III. világháború („nem lesz trilógia”), mert az ukránok meg fogják állítani az orosz birodalmat.
Spiccesen a színpadon
A Golden Globe bája korábban leginkább abból adódott, hogy ez egy jóval kötetlenebb összejövetel, mint az Oscar-gála, ezért maguk a jelöltek sem veszik annyira komolyan. Emiatt gyakran lazábbak és közvetlenebbek a köszönőbeszédek, több a humor, és az is gyakran elő szokott fordulni, hogy egy-egy díjátadó vagy díjazott kissé spiccesen áll színpadra. Szerencsére ez az értékes hagyomány idén sem szakadt be, bár a show végéig kellett várnunk, hogy ez igazán nyilvánvaló legyen. A Sárkányok háza showrunnere például láthatóan nem volt a helyzet magaslatán, amikor a színpadra lépett, és hasonló helyzetben volt Mike White showrunner, aki A Fehér Lótusz második évadáért vette át a díját, és rögtön azzal kezdte, hogy kicsit sok pezsgőt ivott, miközben egyáltalán nem evett, ezért mostanra sikerült ittas állapotba hoznia magát. Talán ennek köszönhető, hogy az HBO-n kívül lazán beleszállt az összes többi streamingszolgáltatóba, mivel a sorozat tervét mindenütt visszautasították, és meg is jegyezte: elégtétellel tölti el, hogy most itt állhat a színpadon egy díjjal a kezében.
Mike White az asztalánál pezsgőzik a 80. Golden Globe díjátadón (Fotó: Rich Polk/NBC via Getty Images)
A díjátadók ezúttal sokkal kevésbé voltak emlékezetesek, mint a díjazottak, a legtöbben csak hozták a kötelezőt és felmondták az előre megírt nem túl fantáziadús szövegüket. A fentebb említett Jennifer Coolidge-on és a frappáns Quentin Tarantinón túl egyedül Natasha Lyonne brillírozott, aki abból csinált viccet, hogy milyen értékes dolog az idő egy ilyen tévében élőben közvetített díjátadó gálán, majd egy csomó töltelékszöveggel szándékosan húzta azt. Az est sztárja azonban kétségtelenül Brad Pitt volt, akinek ugyan a színpadon nem volt jelenése, de a közönség soraiban pont a középpontban ült, folyton őt mutatta a kamera, egy csomó sztárkollégájával fotózkodott, láthatóan szuperül érezte magát, és elérte, hogy egy rakás díjátadó és díjazott őt is megemlítse a színpadon állva: az Elvis főszerepéért díjazott Austin Butler egyenesen a példaképének nevezte őt.
Quentin Tarantino, Brad Pitt és Margot Robbie a Golden Globe-on (Fotó: Christopher Polk/NBC via Getty Images)
A GG szervezői tudták, hogy ő a legnagyobb sztár a teremben, és nem hagyták ki a lehetőséget, hogy minden adandó alkalommal mutogassák őt. Ahogy a színfalak mögötti sajtótájékoztatókból is kiderült, a sztárok nagy része megbocsátotta a Golden Globe bűneit, és hajlandók tiszta lappal indítani. Innentől már csak az a kérdés, hogy a nézőket és a tévétársaságokat érdekli-e még ez a gála, vagy ez volt az utolsó nagyszabású Golden Globe show, amit láthattunk. A díjazottak teljes névsorát itt olvashatjátok.
