A plainfieldi mészáros – így is emlegetik az 1950-es évek egyik legfélelmetesebb sorozatgyilkosát, Ed Geint, akinek rémtettei olyan ikonikus filmalkotásokat ihlettek, mint a Psycho, a Texasi láncfűrészes vagy épp A bárányok hallgatnak.
Edward Theodore Gein 1906. augusztus 27-én született a wisconsini La Crosse-ban. Apja félénk természetű és alkoholista volt, a családot az anya, Augusta irányította. A vallásos asszony arra nevelte Edet és testvérét, Henryt, hogy a világ tele van gonosszal, a nők a „bűn edényei”, illetve, hogy az alkohol és a halhatatlanság az ördög eszközei. Az anya úgy gondolta, hogy városukban minden sarkon ott leselkedik a gonosz, ezért a család Plainfieldbe költözött, ám még ott is városon kívül telepedtek le, mivel attól tartott, hogy megrontják a gyermekeit.
Ed Gein csak azért hagyhatta el a család elszigetelt otthonát, hogy iskolába járjon, ám kortársaival nem sikerült kapcsolatokat kialakítania. Egykori osztálytársai úgy emlékeztek vissza rá: gyakran viselkedett furcsán, kínosan, és olykor megmagyarázhatatlan nevetőgörcsök törtek rá. Ed imádta az anyját és teljes mértékben azonosult az asszony világnézetével. Míg Henry néha fellázadt Augusta ellen, Ed sosem tett ilyet.
1944-ben Ed és Henry tarlóégetésre indult, ám elvesztették az uralmat a lángok felett. Henry eltűnt, holttestét aztán nem sokkal később, arccal lefelé a mocsárban találták meg. Akkoriban mindez tragikus balesetnek tűnt, azonban valószínűbb, hogy Ed Gein első áldozata a testvére volt.
Az ezt követő évben Ed és édesanyja kettesben, teljesen elszigetelten éltek a házukban – az apa még 1940-ben elhunyt –, egészen Augusta 1945-ben bekövetkezett haláláig.
Ed Gein (Fotó: Getty Images)
Gein ezt követően a házat anyja emlékének szentélyévé alakította. Az asszony által használt szobákat bedeszkázta, és érintetlen állapotban tartotta, ő maga pedig beköltözött a konyhából nyíló kis hálószobába. Egyedül élt, távol a várostól, és kezdett elmerülni a rögeszméiben. Az emberi anatómia és a náci orvosi kísérletek tanulmányozásával, valamint horrorregények olvasásával és pornófilmek nézésével töltötte ki napjait és egyre inkább beteges fantáziái rabjává vált.
1957 novemberében aztán eltűnt egy helyi barkácsáruház tulajdonosa, Bernice Worden. Az özvegyasszonyt utoljára a boltjában látták, az utolsó vásárlója pedig Ed Gein volt, aki fagyállóért ment be az üzletbe. A rendőrség Ed házához ment, hogy kikérdezzék a férfit, ám amit ott találtak, az maga volt a megvalósult rémálom. Bernice Worden holtteste lefejezve, bokájánál rögzítve lógott a szarufáról. Az épületben még számtalan további emberi maradványra bukkantak: többek között ágytámlákra felnyársalt koponyákra, emberi csontokból készült tálakra és konyhai eszközökre, emberi bőrrel kárpitozott székekre, egy női torzóból készült fűzőre és egy emberi arcból készült lámpaernyőre. Megtalálták mindemellett egy Mary Hogan nevű kocsmárosnő maradványait is, aki még három évvel korábban tűnt el.
Ed Gein bevallotta, hogy a maradványok nagy részét három helyi temetőből gyűjtötte össze, amelyeket Augusta halála után kezdett el látogatni. A rendőrségnek azt mondta, hogy bódult állapotban ment a temetőkbe, és olyan holttesteket keresett, amelyekről úgy gondolta, hogy hasonlítanak az anyjára. Mindezt azzal indokolta, hogy egy női jelmezt akart készíteni, méghozzá azért, hogy a szó szoros értelmében véve az anyja bőrébe bújhasson.
Ed Gaint letartóztatták, ám elmebetegsége miatt akkor még nem állították bíróság elé. Skizofréniát diagnosztizáltak nála és az Igazságügyi Elmekórtani Intézet kórházába küldték kényszergyógykezelésre. Tíz évvel később alkalmasnak ítélték a tárgyalásra, és elítélték Bernice Worden meggyilkolásáért. Mary Hogan meggyilkolásáért azonban soha nem állították bíróság elé. Azzal érveltek, hogy pénzkidobás lenne, mivel a férfi elmebeteg és élete hátralévő részét mindenképpen kórházakban tölti.
Hogy Ed Gein pontosan hány embert ölt meg, azt sosem derült ki. 77 éves korában bekövetkezett haláláig kizárólag Worden és Hogan meggyilkolását ismerte be és kitartott azon állítása mellett, hogy a többi, összesen 40 holttestet sírokból rabolta el.
