Öt év után most először indult úgy Szabó Zsófi januárja, hogy a reggeli élő műsorok miatt nem kell rendszeresen korán kelnie. A színésznő és műsorvezető azonban most sem unatkozik, sokat dolgozik magán, például azért, hogy újra hódolhasson kedvenc énidős programjának, a futásnak.
„Azt hiszem, ha mi együtt maradtunk volna a volt férjemmel, elsődlegesen az anyaságban való kiteljesedés lett volna a jövőképem, annak ellenére, hogy most érzem teljesen egésznek az életem. Kár lenne azon lamentálni, mi lett volna, ha…” – mondta el Szabó Zsófi a GLAMOUR magazin digitális címlapinterjújában arra a kérdésre, hogy korábban volt-e bármilyen elképzelése arról, hogyan tartja majd egyensúlyban a munkát és a magánéletét. „Mindig az adott helyzetből kell kihozni a maximumot. Megtanultam, hogy az önmarcangolás nem vezet sehová. Számtalan alkalommal belemehettem volna, hogy magamat hibáztatom, másokhoz hasonlítom magam: miért nem vagyok jobb és sikeresebb? De rájöttem, ennek semmi értelme. Az az érzés, hogy a kisfiamnak én vagyok a legjobb, mindent elfeledtet velem. A személyiségemnek sokat kellett fejlődnie az évek alatt, hogy ma már így tudjak gondolkodni.”
Zsófi azt is elárulta a beszélgetésben, hogy nagyon elszomorítják az egy-egy hamis Reddit-kommentre épülő, alaptalan bulvárhírek. „Az életem egy nyitott könyvnek tűnik, miközben csak a legszűkebb környezetem ismer igazán. Aki kedvel, nem dől be az alaptalan rágalmazásoknak, téves állításoknak velem kapcsolatban. Néha persze nehéz egyensúlyt tartani abban, mennyit is mutassak magamból. Vannak pillanatok, amikor úgy gondolom, mennyire jó lenne, ha jobban beleláthatnának az érzéseimbe az emberek, de aztán rájövök, ezzel csak felületet adok azoknak, akik mindenáron bántani akarnak” – fejtette ki Zsófi, és azt is elárulta, az eddigi élete során számtalan alkalommal kellett bátornak lennie. „Az élethez sok-sok bátorság kell, enélkül nem megy! Fontos értékelni azt, ami körülvesz, de néha fejest kell tudni ugrani az ismeretlenbe, bármennyire félelmetes is.”
Az interjúban Zsófi azt is elmondta, hogy az elmúlt években sok sérülést okozott a türelmetlensége mind lelkileg, mind fizikailag. Készen áll az előtte álló évre, nagy tervei vannak és izgatottan várja, hogy mit sikerül megvalósítania. Egy sérülés miatt most egyik kedvenc énidős hobbijának, a futásnak sem hódolhat hét hónapja, de nem adta fel a rendszeres, napi mozgást. „A sport a lételemem, próbálom mentálisan helyén kezelni ezt a helyzetet. Fél éve járok gyógytornára, mostanra eljutottam oda, hogy kiegészíthetem a rehabilitációmat jógával, pilátesszel. Emellett rengeteget sétálok is. Semmit nem sürgetek, pontosan tudom, hogy a testemnek időre van szüksége, és türelmesen várom, hogy egyszer újra visszanyerjem régi formámat.”