Az első randevú izgalma után, a párunk családjával való találkozás okozhatja a második legnagyobb szorongást bennünk – már ami a párkapcsolatok kezdetét illeti. Akármilyen régóta is ismerjük a partnerünket, és bármennyi történetet is hallottunk már a rokonokról, erre az ominózus pillanatra sosem lehet kellőképpen felkészülni.
Ha eljön a nagy találkozás napja, a legtöbben órákig állnak a szekrényük előtt és azon tanakodnak, vajon melyik ruhában tudnák a leginkább lenyűgözni a családtagokat. Míg mások azon törik a fejüket, hogy milyen apró, de találó kedvességgel lepjék majd meg őket. Mikor végre megérkezünk a családhoz, és látszólag minden rendben megy, például megdicsérik a gondosan kiválasztott szerelésünket vagy örömmel fogadják az ajándékainkat, még mindig számos buktató várhat ránk. A beszélgetés során ugyanis kérdések hada zúdulhat ránk a családtagok részéről, a rajtunk levő nyomás pedig óriási lehet, hogy olyan válaszokat adjunk, amelyekkel elégedettek lesznek.
De mi van akkor, ha a találkozó végére ahelyett, hogy azon aggódnánk, hogy minket mennyire kedvelnek, azon kezdünk el izgulni, hogy mi nem kedveltük meg eléggé őket?!
Máris vége a románcnak?
E témában kérdeztük meg dr. Majsai László pszichopedagógus, nevelési tanácsadó terapeutát, akinek hivatása a kamaszok, szenvedélybetegek, kapcsolati problémákkal és iskolai nehézségekkel küzdők megsegítése.
„Ez egy kettős történet. Van olyan párkapcsolat, ami át tudja hidalni ezeket a problémákat és vannak olyanok is, amik nem. Az én véleményem az, hogy egy párkapcsolatot a benne szereplő két fél alakítja ki. Akkor érdemes együtt lenni, ha szeretjük egymást.
Azt azonban nagyon komolyan gondolom, hogy iszonyatosan befolyásolja az elmélyülést és a megtartást, ha valamilyen probléma van a szülők és a társunk között.
De ettől még lehet egy kapcsolat szeretetteljes és hosszú távú. A kulcs ugyanis abban rejlik, hogy szeretjük a másikat, és boldogok vagyunk együtt.”
Van megoldás!
A szakértő szerint ebben a faramuci helyzetben az egyik út, amit választhatunk, az az, hogy megpróbálunk nem az első találkozók alapján ítélni.
„Korunk egyik betegsége, hogy nem figyelünk és nem szánunk elég időt egymásra. Az első benyomás fontos, de érdemes időt szánni arra, hogy megismerjük és elfogadjuk a másikat. Nem kell feltétlen szeretnünk a párunk családtagjait, de fontos lenne legalább az elfogadás szintjére emelni a kapcsolatot a szülőkkel. Szánjunk tehát időt arra, hogy valójában megismerjük és megértsük a másikat.”
Ha minden kötél szakad és az összes próbálkozásunk ellenére sem sikerül megkedvelni a párunk szüleit, akkor dr. Majsai László szerint egy ilyen helyzetben minden azon áll, vagy bukik, hogy a felek mennyire szeretik egymást.
Egy ilyen helyzetben annyi elvárásunk lehet a párunktól, hogy legalább a konfliktushelyzeteket próbálja meg elkerülni a szüleinkkel.
„Sajnos azonban a legjobb tanácsok ellenére is az élet sokszor azt mutatja, hogy nem sikerül megoldania a pároknak ezeket a gondokat. Ilyenkor azonban úgy vélem, hogy valami más probléma is meghúzódik a háttérben, nem csupán annyi, hogy: nem szeretem a párom szüleit. Egy párkapcsolat megromlása ugyanis sokkal több tényezőn múlik, mint az gondolnánk. A megtartás és a szétesés is mindig két emberen múlik. Sosem csak egy ember a hibás.”
Összetart a közös „ellenség”?
Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor a partnerünket nem zavarja, sőt, inkább társra talál bennünk szülei kritizálásában. A szakértő szerint bár a párkapcsolat dinamikájában ez egy meghatározó pont lehet a felek között, mégsem egy szerencsés dolog.
„Egy párkapcsolat dinamikáját mindig az együtt mozgás határozza meg.
Ha az köt minket össze, hogy együtt utáljuk a családot, akkor dinamika szempontjából ez megerősítő tényező is lehet. De ez nem feltétlenül szerencsés. Egy párkapcsolat nem a szülők elleni szövetségről kellene, hogy szóljon.
Persze, lehetnek olyan esetek, hogy valaki megszakítja a szüleivel a kapcsolatot. De ez legyen mindenkinek a saját maga döntése, ne közösen hozzuk meg ezt a partnerünkkel.”
A gyermekeink sínylik meg a dolgot
Ha a viszony mégis elmérgesedik az egyik fél szülei és a pár között, a szakértő szerint érdemes lenne abba is belegondolnunk, hogy ez milyen hatással van a gyermekeinkre is – már ha vannak.
„Én azt tanácsolnám, hogy ne vegyük el a gyerekeinktől a nagyszülők lehetőségét, ugyanis nagyon fontos a gyerekek nagyszülőkkel való kapcsolata. A gyermekek számára az a korosztály, amit a nagyszülők képviselnek, az egy építő jellegű történet. Ma már egyre inkább azt látom, hogy egészen más lett a család szerepe, mint korábban. Vannak olyan családok, ahol fontos maradt a familiaritás, akkor abból csodák születhetnek. De ha egyik félnek sem volt fontos, akkor a saját családmodelljüket építik föl.”
Harry herceg és Meghan Markle története
A sztárvilágban is találunk példát elmérgesedett családi viszonyokra, amelyekből az egyik leghírhedtebb Meghan Markle és Harry herceg története. A herceg 2016-ban egy vakrandin találkozott először az amerikai színésznővel, és hamar egy hullámhosszra kerültek. Bár eleinte mindenki úgy gondolta, hogy Meghan hamar be tud majd illeszkedni a londoni elit tagjai közé, ez nem így történt.
„Tényleg van olyan, hogy két ember nem való egymáshoz a társadalmi rétegek miatt. Ha ilyesfajta találkozások vannak két ember esetében és elmúlik a testnek a vágya, akkor hamar kiderülhet a másikról, hogy egészen máshogy gondolkozik, mint mi…” – tette hozzá a szakértő.
Harry saját könyvében, illetve a netflixes sorozatukban is bővebben beszámolt arról, hogyan romlott meg a viszonya a családjával, és végül mi vezette arra a döntésre, hogy elhagyja szülőhazáját. Dokumentumfilmjében úgy fogalmazott, hogy nejével már 2018-ban azt tervezték, hogy külföldre költöznek és onnan látnák el hivatalos teendőiket. A család vitája ez ügyben a Sandrigham-házban csúcsosodott ki, ahová mindenki azért érkezett, hogy megbeszéljék, mi legyen velük a jövőben. Harry herceg nyilatkozata szerint öt lehetőséget ajánlottak fel neki. Az első, hogy semmi sem változik, az utolsó pedig az, hogy kiválnak a királyi családból. A történet végét már mindenki jól ismeri, a pár ugyanis 2020-ban végül úgy döntött, hogy lemondanak a brit királyi családban betöltött szerepükről. A herceg azt sem tagadta, hogy döntésében az is szerepet játszott, ahogyan a találkozón testvére, Vilmos herceg üvöltözött vele, illetve az, hogy édesapja, III. Károly valótlan dolgokat állított róla. Hogy mi is itt az igazság, azt pontosan senki sem tudja, a britek körében azonban elterjedtek olyan pletykák is, miszerint Harry és legfőképpen Meghan rászolgáltak erre a „királyi” bánásmódra.
A híresztelések szerint Meghan sokszor volt goromba a palotai személyzettel, irreális elvárásai voltak és állandó kisebbségi komplexussal küzdött. Féltékenysége leginkább Katalin hercegné felé irányult, akivel viszonya a kiválás pillanatára olyannyira elmérgesedett, hogy ki nem állhatták már egymást. Az ITV 2023 januárjában készített egy hosszabb beszélgetést Harry herceggel, az interjú pedig Harry Tartalék című könyvén alapult. A herceg a Tom Bradbyvel folytatott beszélgetés során tisztázta, hogy a kezdetektől fogva nem volt meg a szimpátia Katalin és Meghan között, amelyet a „koszorúlányos” vitájuk és egy „békülő beszélgetés” csak még inkább elmérgesített. Meghan ugyanis ezen a beszélgetésen megjegyzést tett a leendő király feleségére, aki bocsánatot követelt tőle, és tisztázta Meghan számára: vele nem beszélhetnek ilyen stílusban. A vitába mindezek után Vilmos herceg is becsatlakozott, aki kijelentette Meghan Markle-nek, hogy ez a viselkedés Nagy-Britanniában nem szokás. Mindezek után a találkozó egy kínos öleléssel ért véget.
A kiválás után Harry nagyapja, Fülöp herceg temetésére már felesége nélkül, II. Erzsébet temetésére azonban már Meghannal együtt érkezett. Bár Harry mindezek után kijelentette, hogy csak akkor lesz hajlandó részt venni édesapja koronázásán, ha nyilvánosan bocsánatot kérnek tőle a család tagjai – nem mintha a hercegnek nem lenne miért bocsánatot kérnie a rasszista botrány után –, végül mégis megjelent az eseményen. Most, hogy kiderült III. Károly rákos megbetegedése, Harry szintúgy Angliába repült édesapjához, akinél egyes lapok információi szerint csupán nagyjából 30 percet töltött.
Korunk egyik legismertebb családi botrányához dr. Majsai László még annyit tett hozzá, hogy véleménye szerint Harry és Meghan helyzete egészen individuális.
„A királyi család tagjaira az egész világ figyel. Mindenki arra kíváncsi, hogy Harry hogyan viszonyul az édesapjához, pedig mindenkinek a magánügye lenne, hogy hogyan tudja megélni a megbocsátást. Ez pedig ugyanúgy igaz a gyermeki kötelezettségre is. Van egy kevéssé ismert közmondás, miszerint: »a fiatal galamb nem eteti az öreget«. Ezt egyébként egy 90 éves nénitől hallottam. Elgondolkodtató…”