A gyémántról úgy tartják, hogy az örökkévalóság, a szerelmi ígéret, a gazdagság, boldogság és a magasröptű vágyak materiális szimbóluma. Egy gyémánt ugyanis rendkívül különleges. Lélegzetelállító optikai tulajdonságainak köszönhetően – ahogy felbontja, szétszórja és önmagából visszatükrözi a fényt – egyedi és utánozhatatlan a drágakövek palettáján. Nem csoda hát, hogy hatalmas igény van a gyémántokra, a gyémántpiac azonban mégis átalakulni látszik. Hogy mégis mi pontosan ez az átalakulás és milyen következményei lehetnek, arról Orbók Ilonával, a BDO Magyarország tulajdonos-ügyvezetőjével, luxusipari gazdasági szakértővel, a Cápák között egyik befektetőjével beszélgettem.
Fotó: Birton Szabolcs
A gyémántipar rövid története
A szakértő elárulta, ha gyémántokról beszélünk, akkor elsőként muszáj megemlítenünk egy vállalatot, ami nem más, mint a De Beers. A cég ugyanis majdnem egy évszázadon át uralta a gyémánt elosztás nagyjából 90 százalékát a világon, és ezzel együtt a gyémánt szinonimájává vált. Olyannyira, hogy a De Beers gyakorlatilag szabályozta is a gyémánt árát a gyémánt szindikátuson keresztül (ez az Egyesült Királyság béli gyémánt kereskedőknek a szövetsége). Mindezt úgy érte el, hogy a szindikátus beleegyezett abba, hogy a De Beers teljes gyémántkészletét egy fix áron vásárolják. A cégben – bár a kezdetektől fogva voltak hullámvölgyek – Sir Ernest Oppenheimer meglátta benne a lehetőséget, és nagy küzdelem árán végül át is vette a vezetését. Először csak a legnagyobb részvényesként vett részt a működésében, majd 1929-ben megválasztotta magát az igazgatótanács elnökének is, így hivatalosan is övé lett a vállalat.
„Az 1929-es nagy gazdasági világválság következtében a gyémántok iránti kereslet drasztikusan csökkenni kezdett.
Oppenheimer ekkor elment New Yorkba egy tanácsadó céghez és egy olyan szlogent talált ki, amit a mai napig mind jól ismerünk, azaz, hogy: a gyémánt örökre szól.
Innentől kezdve a gyémántokat elkezdték beletenni az eljegyzési gyűrűkbe is. Korábban ugyanis csak a nagyon drága ékszerekbe vagy koronázási relikviákba tették azokat bele, illetve ipari felhasználásra volt a gyémánt kitalálva. Itt jött be a képbe az a tökéletes marketingfogás, hogy a gyémántok a romantika és a szerelem jelképei és tágabb kör számára elérhetőek.”
Ha belegondolunk, ez a stratégia olyan tökéletesre sikeredett, hogy a mai napig a gyémántgyűrűk jelképezik leginkább az örökké tartó és elpusztíthatatlan szerelmet. A statisztikák szerint ugyanis az amerikai menyasszonyok kétharmada ilyen gyűrűt visel, és Magyarországon is a gyémánt az egyik leggyakoribb kő, ami az eljegyzési gyűrűkbe kerül.
A gyémánt az eljegyzési gyűrűk egyik éke lett (Fotó: Getty Images)
A hanyatlás
A szakértő elárulta, hogy a De Beers sikere egészen 1990-ig töretlen volt. Ekkor azonban valami megváltozott. Egyre többen kezdték el támadni a céget a kartelltevékenysége és a véres gyémántok története miatt.
Mik azok a véres gyémántok?
Rengetegen felszólaltak már az ellen, hogy a gyémántbiznisz tele van igen komoly visszaélésekkel. Amellett, hogy a bányászat rendkívül romboló hatással van a környezetre, a gyémántok kinyerésekor az emberi jogok is sérülnek, hiszen a drágaköveket nem ritkán az Afrikában dúló véres háborúk, illegitim kormányok pénzelésére használják. Nem lehet szó nélkül elmenni a bányászok veszélyes körülmények közt végzett rabszolgamunkája mellett sem.
Bár a cég próbált kijönni ebből a helyzetből, 2011-ben az Oppenheimer család kiszállt egy 5 milliárd dolláros fizetségért cserébe. Hogy mi vezethette őket erre a döntésre, az nagymértékben elgondolkodtatta Ilonát is.
A természetes gyémántok bányászása több problémát is felvet (Fotó: Getty Images)
Mesterséges gyémántok megjelenése
A szakértő szerint, ha a mesterséges gyémántok történetét nézzük, akkor egészen az ötvenes évekig kell visszamennünk. Ekkor jöttek rá ugyanis, hogy laboratóriumi körülmények között is elő lehet állítani a gyémántot, nagyjából két hét leforgása alatt.
A mesterséges gyémántokat először amerikai gyémántoknak nevezték, mert ott fejlesztették ki őket először. Elsőként csak ipari minőségben használták, ékszerekbe nem. A technológia fejlődésével azonban az előállított mesterséges gyémántok már megkülönböztethetetlenek lettek a természetes gyémánttól, hiszen a kémiai összetételük ugyanaz.
– árulta el a szakértő, aki arra is kitért, hogy természetesen laboratóriumi vizsgálatokkal meg tudják azért állapítani, hogy melyik-melyik.
Mi is az ipari gyémánt?
A legtöbb ipari célra használt gyémánt az építőiparban, az autóiparban és a repülőgépiparban van. A kemény anyagok fúrására és vágására ugyanis gyémántokkal bevont fúrókat és vágókat használnak.
A beszélgetés során azt is megtudtam, hogy a mesterséges gyémántokat kétféleképpen lehet előállítani. Az egyik, hogy magas nyomáson és magas hőmérsékleten (1500 Celsius fokon) állítják őket elő, a másik, hogy kémiai gőzfázisú leválasztással készítik. Azonban ezek a gyémántok ugyanúgy megmunkálhatóak, ugyanúgy csiszolhatóak, ugyanúgy csillognak, mint a természetes gyémántok.
Egy jelentős különbség van köztük
A luxusipari szakértő azt is elárulta nekem, hogy mi az az egyetlen számottevő különbség, ami mégis megkülönböztetheti a mesterséges gyémántot a természetestől.
Egy laboratóriumban előállított gyémánt csupán csak az árában különbözik a természetestől. Mivel a piaci ára elmarad a bányászott gyémántétól, így még több ember számára elérhető. Szintén a mesterséges gyémántok mellett teszik le a voksukat azok is, akik fontosnak tartják, hogy az általuk megvásárolt ékszerek etikus és környezetbarát körülmények között készüljenek. Bár ez esetben szintén egy kérdést vethet fel az, hogy egy gyár működése is szennyezi azért valamennyire a környezetet.
A mesterséges gyémánt tényleg környezetbarát és „tökéletes”?
A ˝man-made˝, azaz mesterséges gyémántok az elmúlt időszakban a szakértő szerint olyannyira népszerűek lettek, hogy az eljegyzési gyűrűk több, mint a fele ma már mesterséges gyémántokból készül. A trend egyébként először Amerikából indult el és onnan terjedt el szerte az egész világon. Ahogy Ilona is utalt rá, egy mesterséges gyémánt a fenntarthatósága miatt is szimpatikus lehet a vásárlóknak, az előállításuk ugyanis rendkívül ellenőrzött körülmények között történik. De mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, ezért a szakértő arra is figyelmeztetett, hogy nem lehet tudni, hogy mi történik velük a jövőben.
„Ezeket a gyémántokat szakemberek állítják elő ellenőrzött körülmények között, mégsem lehet tudni, hogy mi lesz velük hosszú évek múlva. Az is lehet, hogy pár évtizeddel később ezek a kövek feketére színeződnek, vagy egyéb más probléma adódik majd velük. Habár kicsi erre az esély, bármi megtörténhet” – hívta fel a figyelmet.
Aggodalomra azonban nem lehet igazán okunk, mert az egyik legelterjedtebb nemzetközi gyémánthitelesítő szervezet, az Amerikai Gyémánt Intézet (GIA) először azt mondta, hogy nem fog kiadni hitelesítést a mesterséges gyémántokra, a 2007-es év óta már elkezdtek kiadni certifikátokat ezekre a gyémántokra is.
Ki tudná megmondani köztük a különbséget? (Fotó: Getty Images)
A luxusipar is elkezdte használni őket
Észrevehető tehát, hogy a korábban csak ipari tevékenységre és hitelesítés nélküliségre ítélt mesterséges gyémántok hamar utat törtek maguknak a létjogosultság felé, ezzel pedig egy nagyon érdekes piaci folyamatot hoztak létre a világban.
„Bár eleinte még sokan ágáltak ellene, rengeteg luxusipari cég is elkezdte őket használni. A Cartier cég egyik leszármazottja, Jean Dousset már a saját cégében is csak mesterséges gyémántokat tesz az ékszereibe. Illetve az LVMH (a cég a világ vezető luxusmárka-csoportjának számít – a szerk.) is befektetett egy olyan cégbe, ami úttörő a laboratóriumban gyártott gyémántok iparában. Továbbá a Louis Vuitton is elkezdett készíteni laboratóriumi gyémánt ékszereket, majd felhasználta azokat a kollekciójában is. Mindezek mellett fontos megemlíteni a prémiummárkákat is – ilyen például a Pandora vagy a Swarovski -, akik egész kollekciókat dobtak piacra úgy, hogy azok csak mesterséges gyémántokból állnak.”
Mi lesz így a természetes gyémántokkal?
Mindezeket hallva felmerült bennem a kérdés, hogy mi lesz így a természetes gyémántokkal? Ha ugyanis a mesterségesek olcsóbbak, ˝etikusabbak˝, környezetbarátabbak, mint a természetes társaik, akkor előfordulhat az, hogy előbb-utóbb utolérik árban a természetes darabokat. Vagy mégsem?
˝A mesterséges gyémántot forgalmazók már így is hatalmas árréssel dolgoznak, óriási hasznot húzva le belőlük még a jelenlegi ˝alacsony˝ árakkal is.
Azt nem gondolnám, hogy egyszer a ˝man-made˝ gyémántok drágábbak lesznek, mint a természetes társaik, azt viszont igen, hogy az áraik egy idő után nagyjából ugyanazok lehetnek.
Ki-ki pedig a saját meggyőződése szerint döntheti el, hogy melyiket szeretné megvásárolni. Azonban valahol úgy érzem, hogy a természetes gyémántok korábban megszokott magas árának egy időre biztosan befellegzett” – árulta el a szakértő, majd azt is hozzátette, hogy egyelőre semmiképpen sem érdemes eladni a gyémántjainkat, azoknak ugyanis olyan jelentős mértékben csökkent az áruk, hogy nem járnánk jól az eladással. Inkább legyünk türelmesek, hátha rendeződni fog a helyzet, addig pedig hordjuk őket továbbra is büszkén.
Nem csak a gyémántoké a világ
A színes drágaköveké a jövő (Fotó: Getty Images)
Ha van egy olyan dal is, hogy ˝nem csak a húszéveseké a világ˝, akkor lehetne írni egy olyat is, hogy ˝nem csak a gyémántoké a világ˝. A gyémántok mellett ugyanis vannak olyan kövek is, amelyeknek folyamatosan növekszik az árfolyama. Ezek pedig nem mások, mint a színes drágakövek.
„Ha valaki a jövőbe akar tekinteni, annak azt mondanám, hogy az a színes kövekben, smaragdban, zafírban, rubinban, topázban stb. van. Ezeknek az értéke ugyanis folyamatosan emelkedik és egyre nagyobb kereslet van rájuk. A probléma itt csak az, hogy ezeket még mindig bányásszák, így nem biztos, hogy ki tudják majd elégíteni azt a rengeteg vevőt, aki rájuk pályázik.”
