Régen egyértelmű volt, hogy a gyerek naplójába nem szabad beleolvasni, de az üzenetekkel mostanában kicsit más a helyzet. Sok szülő a gyerek védelme miatt szeretné látni, milyen üzeneteket vált a gyereke, és főleg kivel üzenget, ám a szakemberek szerint nem túl jó ötlet beleütni az orrunkat a gyerek telefonjába.
A Stanford Medicine tanulmánya szerint a kutatók megállapították, hogy átlag 11 éves korban kapják meg a gyerekek az első okostelefont. A telefonhasználattal pedig együtt jár a szülők számára a dilemma: beleolvashatunk a gyerek üzeneteibe? A válasz nem fekete vagy fehér, igen vagy nem – az életkor, a körülmények és egyéb tényezők nagyban befolyásolják ezt a döntést.
Vedd figyelembe az életkort!
Erika Bent pszichoterapeuta szerint vannak olyan körülmények, amikor a gyerek magánéletének megsértése szükségessé válhat. Az első az, amikor még nagyon kicsik, vagy épp most kaptak telefont. „Ugyanúgy, ahogyan a szülők utánanéznek a gyerek barátainak, és felhívják az osztálytárs anyukáját, mielőtt elengednék a gyereket a pizsipartira, ésszerű ugyanezt az átvilágítást elvégezni egy technológiai platformon is – osztotta meg Bent. – Általában 13 éves kor felett a függetlenség iránti igény fontosabbá válik, és a szülőknek tiszteletben kell tartani a tizenévesek magánéletét, és nem kutakodni a telefonjukon.”
Dr. Catherine Nobile pszichológus szerint is „A fiatalabb gyerekek esetében, különösen a 12 év alattiak esetében a szülők szükségesnek találhatják, hogy felügyeljék a kommunikációjukat, hogy megóvják őket az olyan online kockázatoktól, mint a cyberbullying, a nem megfelelő tartalmak vagy a káros interakciók – mondta Nobile. – Ebben a szakaszban a cél gyakran az útmutatás és az online biztonság biztosítása.”
Egy másik eset lehet az, amikor a szülőnek komoly aggodalma van, például depresszió vagy zaklatás miatt, ilyenkor szintén szükség lehet arra, hogy megnézze, mit beszélget a gyereke a telefonján a barátaival. Ezekben az esetekben Bent javaslata a következő:
Ha a gyermek magánéletének megsértése életmentő támogatást nyújt neki, akkor ez egy szükséges, de nehéz szülői döntés lehet.
Érthető módon ez a lépés komoly törést okozhat a gyerek-szülő kapcsolatban, ezért a szülőknek óvatosan kell megközelíteni a magánélet ilyen jellegű megsértését.”
A hatás
Bár lehetnek tehát olyan körülmények, amikor szükség van arra, hogy belenézzünk, mit csinál a gyerek a telefonján, tudatosítani kell magunkban, hogy ez milyen hatással lehet a kapcsolatunkra a gyerekkel. A szüleibe vetett bizalma meginoghat, és még az önállóságát is akadályozhatjuk azzal, ha a telefonjában kutakodunk. „Miközben a gyerekek leválnak a szüleikről, a szülőknek el kell fogadni az új normát, és el kell engedni, hogy annyira részt vegyenek a gyerek életében, mint régen – magyarázta Bent. – Ha a szülők azért akarják elolvasni a gyerek üzeneteit, mert nem tudnak megküzdeni azzal, hogy a gyerek egyre önállóbb, akkor ez nem a gyerek érdekeit szolgálja.”
A folyamatos kontroll helyett Nobile azt javasolja, hogy teremtsenek a szülők lehetőséget a nyílt párbeszédre a gyerekkel, ahol a határokat is felállíthatják:
Ha arra bátorítjuk a gyerekeket, hogy osszák meg velünk a problémáikat, az segít a bizalom kiépítésében, és lehetővé teszi, hogy támogassuk a gyereket anélkül, hogy kémkednénk a telefonján.
Talán a leghasznosabb dolog, amit a szülők tehetnek, hogy már a kezdetektől fogva egészséges határokat állítanak fel. Ha például egy fiatalabb gyerek okostelefont kap, Bent úgy véli, ésszerű, ha a szülők nyomon követik, mivel foglalkozik, kivel és mit beszél a telefonon. Erről azonban a kezdetektől fogva világosan kell kommunikálni a gyerekkel. „A szülőknek tudatni kell a gyerekkel, hogy felügyelik a tevékenységüket és az üzeneteket, hogy ne érjék őket meglepetések – osztotta meg Bent. – Fontos, hogy elmagyarázzák a gyereknek, hogy ez egy tanulási folyamat, amiben a szülők tudnak segíteni, ezért van szükség arra, hogy lássák, mi történik a telefonon.”