Ha lakást bérelnél és átlagfizetés alatti a havi kereseted, az elmúlt hónapokban, években valószínűleg téged is hidegzuhanyként értek a használható, megközelíthető, tisztességesen felszerelt albérletek árai. Ha pedig próbáltál már lakást kiadni, akkor az kólintott fejbe, hogy mennyien állnak sorba pillanatok alatt a kicsit is megfizethető lakásokért, amelyekre a fizetésük „csak” a fele menne el havonta.
Ahogy ez az élet egyéb területein is egyre nyilvánvalóbb: a kereslet-kínálaton alapuló kizárólag a profitról szóló szabadpiactól hiába is várjuk a megoldást. A fiatalok többsége és azok, akik kitörnének a nélkülözésből és a saját lábukra állnának, úgy érzik, az egész rendszert ellenük hangolták, teljes joggal. Különösen a fővárosban, ahol – a külváros bizonyos részeit leszámítva – eleve aranyárban mérik a négyzetmétert, az utóbbi években pedig az olyan jelenségek, mint AirBnB és az erőltetett dzsentrifikáció még reménytelenebbé teszik a helyzetet.
Jelenleg az Európai Unió fővárosai közül a bérekhez viszonyított lakásbérleti árak Budapesten a legmagasabbak.
A budapesti városvezetés évek óta dolgozik azon, hogy enyhítse a kiszolgáltatottságot; erről szól az Esélyteremtő Budapest program, amely eddig főleg a rezsitámogatásról, az egészségügy fejlesztéséről és a gyerekek ingyenes tömegközlekedéséről volt ismert. E program részeként indult el idén a Fővárosi Lakásügynökség, amely elsőre talán furcsának hangozhat – miért szállna be az ingatlanbizniszbe az önkormányzat?! –, ám hasonló projektek Európa több nagyvárosában már évtizedek óta működnek sikerrel. A lakásügynökség, ha igazságossá nem is teheti az albérletpiacot, valódi segítség lehet azoknak, akiknek már csak egy kicsi hiányzik: az idén indult programban a becsült piaci árnál 30 százalékkal olcsóbban adnak ki lakásokat a megfelelő keresettel rendelkező jelentkezőknek. És azoknak is segít, akik világos feltételekkel és garanciákkal szeretnék kiadni a lakásukat, úgy, hogy biztosak benne: a bérlők, még ha nem is ismerik őket, biztosan vigyáznak rá és időben fizetik a bérleti díjat, rezsit.
Fotó: Merész Márton / Főváros
A Fővárosi Lakásügynökség ugyanis a piacon egyedülálló csomaggal jelentkezik: a rájuk bízott lakást úgy adják ki, hogy mindenről ők gondoskodnak az értékbecsléstől a lakókkal való kapcsolattartásig. Ez azoknak nagyszerű lehetőség, akiknek nincs idejük, energiájuk az üres ingatlanuk kiadásával foglalkozni, nem budapestiek, esetleg külföldön élnek, vagy lakást örököltek és nem fér bele az életükbe az ügyintézés. Az ügymenet a következőképpen néz ki:
- A Budapest.hu oldalon jelentkezhetsz, ha kiadnád a lakásod; az ügynökség jelenleg 20 és 100 négyzetméter közötti, közművesített, működő konyhával, fürdőszobával és legalább egy lakóhelyiségel felszerelt lakásokat vár, amelyeket legalább 2-3 évre bérbe adnának.
- A lakás értékét az ügynökség saját költségén megbecsüli és az összegből levon 15 százalékot: ez lesz a lakbér. (További 15 százalékot pályázati pénzekből fedeznek; így jön ki a bérlőknek járó, jelenleg tervezett 30 százalékos kedvezmény.)
- Azaz, ha van például egy havi 200 ezer forintot érő lakásod, amelyet az ügynökség rendelkezésére bocsájtasz, 170 ezres lakbért kapsz úgy, hogy a bérlőknek csak 140 ezer forintot kell fizetniük.
- A szerződés értelmében a Fővárosi Lakásügynökség a teljes ügyintézést vállalja, akárcsak a lakbér kifizetését és a lakás állapotának ellenőrzését, ha kell, a javítást, felújítást. Az esetleges bérlőcsere sem jelent kimaradást, elakadást; a lakással a tulajdonosnak egyáltalán nem kell foglalkoznia, amíg azt az ügynökség rendelkezésére bocsájtja. Még az adót is kifizetik a NAV felé.
- Kauciót nem kér a bérlőktől a Lakásügynökség, és te sem kapsz; felesleges is lenne, hiszen a szerződés garantálja, hogy semmi károd nem keletkezik az évek során.
Az egyetlen kompromisszum, amelyet bérbeadóként vállalnod kell, a 15 százalékkal kevesebb lakbér, ám ha hozzáveszed, hogy mennyi munkától és vesződségtől szabadít meg az ügynökség, és mennyi időt spórolsz ezzel, belátható, hogy üzletnek sem rossz ez. A tudat pedig, hogy ezzel egy jó ügyet szolgálsz és olyan szerény keresetű honfitársaidnak segítesz, akiknek tényleg ezen múlik, hogy legyen egy saját otthonuk, ahogy mondani szokták: megfizethetetlen.
Fontos azonban, hogy mivel várhatóan párok, családok költöznének, az ügynökség főként a nagyobb, 2-3 szobás lakásokat várja. Ügyelnek ugyanis arra, hogy a bérlőknek és családjuknak meglegyen a maguk tere: úgy választják ki a jelentkezőket, hogy mindenkire jusson legalább 12 négyzetméter és mindenkinek legyen külön szobája, tehát szó sem lehet arról, hogy összezsúfolják őket. Egyelőre csak lakhatási célú és megfelelő állapotú ingatlanokat várnak a programba, de hamarosan beindulnak az átalakítási és renoválási támogatások, azaz nem lakhatási célú, vagy „lepukkant”, felújítandó ingatlanokkal is foglalkoznak majd.
Fotó: Merész Márton / Főváros
A projekt alapja az együttműködés, az empátia és a szolidaritás, de ezzel együtt is jogos a kérdés:
Kik lesznek a bérlőim?
A Lakásügynökség jövőre kezdi el bérbe adni az ingatlanokat, de a szabályok már most világosak: a beköltöző családok legalább egy felnőtt tagjának igazolnia kell, hogy keres annyit, hogy kifizesse a nyomott árú albérletet. A havi keresetnek és a vagyoni helyzetnek azonban nem csak minimum, hanem maximum összeghatára is van: azok jogosultak olcsó albérletre, akiknek még nincs lakásuk, vagy haszonélvezeti joguk, és akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak a „normális” árú albérletet. Hogy ez utóbbi mit jelent, azt az ügynökség mindig a KSH által közzétett megélhetési költségekből és a rajtuk keresztül elérhető albérletek árából számolja ki. Ha a jelentkező igazolja, hogy erre a kettőre még éppen futja a fizetéséből, jogosult; ha ennél jóval többet keres, akkor bizony a piacon kell próbálkoznia – jelenleg ez a lehető legigazságosabb terv.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a stabil, de alacsonyabb keresettel rendelkezőknek tudnak segíteni. „Például a fővárosi vagy kerületi cégek, vagy hivatalok dolgozóinak, az FKF, a BKV alkalmazottainak, óvónőknek, kertészeknek; tehát olyanoknak, akik a város működtetéséért kis bérért dolgoznak” – mondta el Kovács Vera, a Lakásügynökség vezetője. „Lakáshoz jutnatnak azok a rászorulók is, akik például beteg háztartástagot ápolónak, de kisgyermeket – különösen egyedül – nevelőnek tudunk segíteni. Azaz olyanoknak, akiknek a 30%-os lakbérkedvezmény jelentős segítség, és életszerűvé teszi számukra, hogy hosszú távon béreljenek.”
Szponzorált tartalom
