A gyerekek sokkal több mindent felfognak, mint azt a felnőttek feltételezik. Nemcsak azt szívják magukba, amit közvetlenül mondunk nekik, hanem azt is, amiről körülöttük beszélünk – még akkor is, amikor azt hisszük, hogy nem figyelnek ránk. Vannak olyan témák, amelyeket egyszerűen nem szabad a gyerekekkel vagy a gyerekek előtt megbeszélni, bár Laura Markham klinikai pszichológus, a Peaceful Parent, Happy Kids könyvsorozat szerzője szerint nem mindig a téma a problémás, hanem inkább az, ahogy beszélünk róla.
„Például nem beszélgetnék a pénzügyi gondjainkról, ami miatt a gyerek esetleg aggódni kezdene. De azt mindenképpen megbeszélhetjük, hogy egy új autó vagy egy drága nyaralás idén nem szerepel a családi költségvetésben” – mondta a pszichológus a HuffPostnak.
5 téma, amit kerülj a gyerekek előtt
1. Mások teste
Amikor felnőttként csúnyán beszélünk a saját testünkről vagy mások testéről, a gyerekek észreveszik, és internalizálhatják ezeket a negatív üzeneteket – mondta Brianne Billups Hughes házasság- és családterapeuta. „A gyerekek olyanok, mint a szivacs, mindent magukba szívnak, amit hallanak. Ha azt látják, hogy a felnőttek kritikusak önmagukkal szemben, az az önbecsüléssel és a testképpel kapcsolatos problémákhoz vezethet, amikor felnőnek” – tette hozzá a szakember.
És nem csak a negatív megjegyzések lehetnek idővel károsak. Ha gyakran teszünk megjegyzéseket a testalkatra vagy a testsúlyra – még akkor is, ha azok bókok, dicséretek -, az oda vezethet, hogy a gyerekek aggódni kezdenek azon, hogy néznek ki, és az értéküket összeköthetik a külsejükkel.
2. Kritikus megjegyzések a másik szülőről
A legjobb, ha kerüljük, hogy rosszat mondjunk a gyerek előtt a másik szülőre. Mindegy, hogy közvetlenül a gyerekkel beszélünk, vagy csak akkor teszünk kritikus megjegyzéseket az anyjára/apjára, amikor hallótávolságban van. Ha negatív megjegyzéseket hall az egyik szülőjéről, az olyan érzést kelthet a gyermekben, mintha választania kellene, vagy mintha ő lenne a felelős a helyzet rendbetételéért, ami árthat a biztonságérzetének – fejtette ki Markham.
3. A testvérek összehasonlítása
Markham azt tanácsolja, hogy kerüljük az olyan beszélgetéseket, amelyek az egyik testvért a másikhoz hasonlítják. Az ilyen összehasonlítások a testvérek közötti versengéshez és konfliktusokhoz vezethetnek, és csak táplálják a neheztelést, a féltékenységet és a bizonytalanságot a gyerekekben. Nyomást helyeznek a gyerekekre, és egy olyan szerepbe kényszerítik őket, amelyben küzdeni kell egymással a szülők szeretetéért.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
4. Felnőtt pénzügyek
Ahogy Ann-Louise Lockhart gyermekpszichológus kifejtette: „A gyerekek még nem rendelkeznek a felnőttek pénzügyeinek teljes megértéséhez szükséges kognitív eszközökkel. Így amikor meghallják a felnőttek életében a pénzzel kapcsolatos stresszhelyzetekről szóló beszélgetéseket, levonják a saját következtetéseiket, gyakran a legrosszabbat feltételezve.
A gyerekek például azt gondolhatják, hogy a család elveszíti az otthonát, vagy hogy nem tudnak majd élelmiszert venni, még akkor is, ha a helyzet nem ennyire szélsőséges.
Ez a félelem fokozott szorongáshoz, és egyes gyerekeknél a bűntudat érzéséhez vezethet, hogy »teher«, ha olyan dolgokra van szükségük, mint például egy új cipő vagy tanszer.”
Ez nem jelenti azt, hogy tilos a család pénzügyeiről beszélni a gyerekekkel, csak legyünk nyugodtak és magyarázzuk el világosan nekik, ha megváltozik az anyagi helyzetünk. Ha kevés a pénz, a szakember szerint lehet olyat is mondani, hogy tartani kell magunkat a költségvetéshez, be kell osztani a pénzünket. Ez a gyerekeknek megnyugtató lehet, mert azt üzenjük vele, hogy van kidolgozott stratégia és rendszer az életünkben, amellyel a kiadásokat kezeljük, és biztonságban tudjuk őket tartani.
5. Az alkohol és drog dicsérete
Hughes arra figyelmeztet, hogy jobb elkerülni az alkoholfogyasztást és a droghasználatot normalizáló, vagy egyenesen dicsérő beszélgetéseket a gyerekek jelenlétében, mert „egészségtelen hozzáállást eredményezhetnek ezekkel a káros szenvedélyekkel kapcsolatban a későbbiekben. A gyerekek befolyásolhatók, és ha a felnőttek pozitívan beszélnek az ivásról vagy a droghasználatról, még ha csak viccből is, az megalapozhatja a kíváncsiságot vagy a kockázatvállaló viselkedést a későbbiekben. Fontos, hogy felelősségteljes példát mutassunk a gyerekeknek, és elkerüljük, hogy ezek az anyagok csábítónak vagy ártalmatlannak tűnjenek.”
