1. Az AI-forradalom: álom vagy rémálom?
Az új ipari forradalom közepén járunk. Az AI már most gyárakat, energiahálózatokat és kreatív szakmákat formál át — de az út rögösebb, mint sokan várták. A technológia hatalmas energia- és vízigénye miatt országok versenye indul a ritkaföldfémekért, chipgyártásért és adatközpontokért. Miközben az automatizáció új lehetőségeket hoz, milliók rettegnek attól, milyen munka marad az egyszerű embereknek (sokak szerint egyfajta második ipari forradalomról beszélhetünk). A tét óriási: kiké lesz az AI fölötti stratégiai hatalom, és mit kezdenek azzal?
2. BRICS: falat húznak a dollár elé
Évtizedeken át úgy tűnt, hogy az amerikai dollár az a gravitációs erő, amely körül a világgazdaság kering. Olajat, fegyvert, technológiát, pénzügyi termékeket dollárért adtak-vettek, így az USA egyszerre volt bankár, bíró és rendőr a globális játszótéren. Csakhogy a világ megváltozott — és a türelem is fogy. A feltörekvő gazdaságok, élükön Kínával, Indiával, Brazíliával és Oroszországgal, egyre kevésbé szeretnék, hogy a dollár diktálja a játékszabályokat. Ez a szövetség ma már BRICS néven ismert, és 2025-re több új taggal bővült — köztük olyan energianagyhatalmakkal, mint Irán vagy az Egyesült Arab Emírségek. A cél: megtörni a dollár egyeduralmát.
BRICS-csúcstalálkozó Rio de Janeiróban, a Modern Művészetek Múzeumánál 2025. július 6-án. A blokk bővülő szerepe és a dollárfüggőség csökkentése állt az idei esemény középpontjában. (Fotó: Fabio Teixeira/Anadolu via Getty Images)
A folyamat már elkezdődött. Egyre több ország köt kétoldalú energia- és nyersanyagüzletet dollár megkerülésével — például jüanban. A BRICS-csoport pedig arany- és nyersanyagfedezetű kereskedelmi infrastruktúrát épít, amely a dollár helyett a valós javakra támaszkodna. Oroszország vezetésével még egy dedikált nemzetközi fém- és nyersanyag-tőzsdét is terveznek, amely teljesen független lenne a nyugati pénzügyi rendszertől. Az üzenet világos: lehet másképp is üzletelni.
3. Demográfiai dráma: egyre öregebb világ
Kevesebb születés, több idős ember — az egészségügy, a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszerek határukig feszülnek. Robotos kísérők, AI-járókeretek és társalgó robotfókák (igen, léteznek!) léphetnek be az idősgondozásba. A kérdés már nem az: „Szükség van-e rájuk?”. Hanem az: „Vajon ki fér majd hozzá ezekhez az eszközökhöz?”És vajon sikerül-e megoldani az idősgondozás fejlett világot sújtó problematikáját?
Egy idős hölgy Firenzében, a San Lorenzo idősotthonban fogadja a Robot-Era projekt keretében fejlesztett gondozórobotot a mindennapi tevékenységek során.
(Fotó: Laura Lezza/Getty Images)
4. Kiberbiztonság: kiben bízhatunk digitális térben?
Bankkártyák, személyik, egészségügyi adatok — minden a telefonunkban. A kormányok egyre több országban vezetnének be digitális személyazonosítást és digitális valutát. Csakhogy mindezzel együtt a jogos aggodalom is nő: mi van, ha egyszer kikapcsolnak minket a rendszerből? A bizalom — akiben bízhatunk a digitális térben — lesz a legkomolyabb valuta.
5. Ember 2.0 — a test upgrade-elhető?
A génszerkesztés, az agyba ültetett chipek és a tökéletesre tunningolt sportolók világa nem sci-fi többé. Az emberi teljesítőképesség határainak feszegetését talán semmi nem illusztrálja jobban, mint az Enhanced Games, amelyet 2026-ra hirdettek meg, és nyíltan szakít a doppingtilalom hagyományával. A versenyen nem tiltják, hanem engedik a teljesítményfokozó szerek és biotechnológiai fejlesztések használatát – sőt, egyenesen ezekben látják a sport jövőjét. A szervezők szerint az eddigi elitversenyek képmutatóak voltak, hiszen a dopping létezett, csak titokban; ők inkább átlátható, orvosi felügyelet mellett zajló „tudományos kísérleteket” ígérnek, ahol a cél nem a nemzeti büszkeség, hanem az, hogy meddig lehet „feljebb húzni” az emberi test teljesítményét. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy ez veszélyes precedenst teremt: normalizálja a doppingot, súlyos egészségügyi kockázatok árán, és még élesebbre vághatja a szakadékot „átlagemberek” és a biotechnológiával felturbózott „új sportolók” között.
Cody Miller az Egyesült Államok úszója is jelentkezett az Enhanced Games-re (Fotó: Al Bello/Getty Images)
6. Ingatlanforradalom: iroda helyett otthon
A lakhatás világszerte feszítő probléma: a lakásárak sok helyen elszálltak, a hitelkamatok magasak, és egyre több fiatal kényszerül még a húszas–harmincas éveiben is szülői házban élni. Miközben a home office tartósan velünk maradt, a városok központjaiban egész irodatömbök állnak félig üresen — szellemházakká válva. A piac lassan ráébred: nem új épületekre van szükség, hanem új funkciókra. 2026-ban látványosan felpöröghetnek azok a projektek, amelyek az irodákat kisebb, elérhetőbb árú lakásokká alakítják; a használaton kívüli raktárakból közösségi terek, galériák, sport- és élményközpontok születhetnek; a műemléki épületek pedig kézműves üzleteknek és startupoknak adhatnak otthont. Közben az adat lett az új olaj: a digitális korszak „üzemanyaga” miatt a data centerek számítanak a jövő egyik leggátlástalanabbul növekvő ingatlanpiaci sztárszereplőjének. A kérdés már nem az, hogyan építsünk új tereket, hanem hogyan találjunk új életet azoknak, amelyek már megvannak — és eddig senki sem tudta, mihez kezdjen velük.
7. A tányér is rebootol: jön a laborhús és a superfood
A konyhában forradalom zajlik, ami messze túlmutat azon, hogy kevesebb cukrot vagy több salátát eszünk-e. A világ újragondolja, mi az étel egyáltalán. A metabolikus egészség lett az új kulcsszó: az emberek olyan ételeket keresnek, amelyek nemcsak jól lakatnak, hanem gyógyítanak, energiát adnak, vagy akár a stresszt is csökkentik.
A polcokon gombamód szaporodnak a fehérjedúsított élelmiszerek — joghurtok, üdítők, kávék —, miközben az adaptogének (ashwagandha, maca, cordyceps) lassan beköltöznek a hétköznapokba, mint a „jobb közérzet” természetes hackjei. A probiotikumok és fermentált ételek (kefir, kombucha, kimchi) pedig már nem hipszter luxusok, hanem „a második agyként” emlegetett bélrendszer fő támogatói.
Sejttenyészetből előállított, mesterséges halhús-prototípus a Csöcsiang Egyetemen, Hangcsouban. A laboratóriumi hús technológia a fenntartható fehérjetermelés egyik legígéretesebb irányának számít. (Fotó: CFOTO/Future Publishing via Getty Images)
És itt vannak az igazi sci-fi-fejezetek:
• A laborban növesztett hús akár 95%-kal kevesebb vizet és területet használ, mint az állattenyésztés.
• 3D-nyomtatott steak és desszert már ma is megkóstolható néhány étteremben.
• a „fenntartható fehérje” új csillagai pedig: a tücsök és az alga. (Ha a fehérjeszeleted címkéjén „acheta protein” szerepel: igen, az tücsök.)
A mezőgazdaság is átalakul: drónok, robotok és CRISPR-gépesített növények segítik a gazdákat, hogy több terményt, kevesebb veszteséggel hozzanak le a földről. A precision fermentation nevű technológia pedig olyan tej- és tojásfehérjéket készít mikroorganizmusokkal, amelyek kémiailag azonosak az eredetivel — állat nélkül.
8. Adósságcsapda: a fogyasztók a szakadék szélén
Az infláció, a lakhatási válság és az egészségügyi költségek miatt sok háztartás már a felszínen maradásért is küzd. A teljes amerikai fogyasztói adósság rekordot dönt, és a „csak apránként fizetek” illúziója egyre többeket sodor csapdába.
A Buy Now, Pay Later appok — Klarna, Afterpay, Uplift — eredetileg új cipőkre és kütyükre csábítottak. Ma már bevásárlásra és vacsorára is használják őket. Egy friss felmérés szerint a felhasználók negyede élelmiszert vesz részletre — egy évvel korábban ez még csak 14% volt. Közben az autóhitel-elmaradások meredeken emelkednek, a hitelkártyaadósság egyre drágább, a diákhitel-törlesztés sokakat térdre kényszerít.
A legnagyobb kockázat? A fogyasztás visszaesése — ami az amerikai gazdaság kétharmadát mozgatja. Ha az emberek nem tudnak költeni, a növekedés kifullad. A táguló hitelcsomag gazdasági dominóként boríthatja be a következő évtizedet.
9. A Z és alfa generáció pénzügyi nihile: „úgyis mindegy”
Amikor a jövő megfizethetetlen, a racionalitás is elpárolog. Sok fiatal úgy érzi: hiába diploma, a kemény munka, a lakás, a megtakarítás és a stabil jövő csak egyre távolabb kerül. Ez a kiábrándultság szülte meg a pénzügyi nihilizmust.
Miért spóroljak 40 évig egy lakásra, ha egy mémrészvény ma este felmehet 500%-ot? Így szól a modern belső monológ. A hagyományos „tedd félre minden hónapban” tanács helyett jön a mémrészvények vadászata, a kriptós szerencsejáték, az online sportfogadás és a predikciós piacok, az extrém gyors meggazdagodási kísérletek — sokszor Twitch-streamen követik az aktuális trendeket.
Emberek sétálnak egy digitális kijelző mellett a Las Vegas-i Venetian Convention & Expo Centerben megrendezett Bitcoin Konferencián
(Fotó: Ethan Miller/Getty Images)
Ez egyszerre lázadás és menekülés: ha a rendszer nem kínál jövőt, legalább legyen izgalom. A veszély viszont óriási: a csalódott, kiábrándult generációk nemcsak pénzügyileg, hanem társadalmilag is radikalizálódhatnak.
10. Vissza a valódi életbe
A digitális zaj, az állandó összehasonlítás és az online túltelítettség miatt sokan inkább: biokertet alakítanak ki, barkácsolnak, offline közösségeket keresnek, szakmát tanulnak. A „slow living” nem trend, hanem inkább egyfajta túlélési stratégia lett.
Merre tovább?
Lehet félni ettől az évtizedtől — vagy lehet kíváncsian figyelni, hogyan írjuk újra önmagunkat. Egy biztos: 2026 nem lesz unalmas.
Fotó: Getty Images
