A nagyjából két hete tartó masszív iráni tüntetéssorozat talán leglátványosabb (és legvirálisabb) jelképeivé váltak azok a videók – illetve a videókból kivágott állóképek – amelyeken fiatal, fedetlen fejű iráni nők az ország legfelsőbb vezetője, a ‘89 óta hivatalban lévő Ali Hámenei ajatollah lángoló fotójával gyújtják meg a cigarettájukat;
a gesztus már csak azért is különösen merész (sőt: életveszélyes), mert Iránban egyrészt a legfelsőbb vezető képének elégetése a törvény szerint súlyos bűncselekménynek minősül, aminek a büntetése halál, másrészt a nőknek itt kötelező hidzsábot – vagyis a hajat eltakaró fátylat – hordaniuk, valamint nem dohányozhatnak nyilvános helyen.
Miután az 1979-es forradalom során a korrupt és elnyomó, ám a mai (vagy tegnapi) viszonyokhoz képest még bőven élhető, világias és szabad monarchiát megbuktatták, a sahot pedig elűzték (erről itt írtunk hosszabban), Iránban Homeini (vagy Khomeini) ajatollah vezetésével hamar brutális síita (muszlim) fundamentalista diktatúrát vezettek be, ahol az irányítás egy szinte korlátlan hatalommal bíró autokratikus legfelsőbb vezető kezében összpontosul: a média szabadsága erősen korlátozott, a más vallásúakat – köztük a szunnita muszlimokat – üldözik vagy akadályozzák a vallásgyakorlásban, a kormány és az ajatollah kritikusait a legváltozatosabb módszerekkel hallgattatják el, a homoszexualitás pedig illegális, és akár halállal is büntethető.
A nők Iránban gyakorlatilag másodrendű állampolgároknak számítanak. Amint azt már írtuk,
hidzsábot kell viselniük, ha pedig valaki ezt elmulasztja, azt állami zaklatás, pénzbírság és letartóztatás, illetve börtönbüntetés fenyegeti.
Bizonyos nyilvános helyekre be sem léphetnek és nem igényelhetnek útlevelet, illetve nem választhatják meg szabadon a lakóhelyüket az apjuk vagy a férjük engedélye nélkül. Az iráni törvények szerint a férj megtilthatja a feleségének, hogy olyan munkát vállaljon, amely “összeegyeztethetetlen a család érdekeivel vagy a férj vagy feleség méltóságával”. Jogi védelem sem jár nekik a családon belüli erőszak vagy bárki által elkövetett szexuális zaklatás ellen.
Iráni tévébemondónő csadorban és hidzsábban, a háttérben az ajatollah portréjával 1982-ben (fotó: Kazemi/Getty Images)
A jelenleg is tartó és egyre intenzívebbé – valamint a hatalom számára egyre fenyegetőbbé váló – tüntetéssorozatot hivatalosan Irán katasztrofálisnak egészen nyugodtan nevezhető gazdasági helyzete váltotta ki: a súlyos pénzromlás és a friss adatok szerint kb. 52 százalékos infláció miatt; eleve, az egészet a boltosok, bazárosok és kereskedők kezdték. De nyilván nem ez ez az egyetlen ok – és még csak nem is a fő ok.
A mostani események közvetlen előzményének tekinthetőek a Mahsza Amini halálát követően kirobbant demonstrációk. Amini egy 22 éves kurd nő volt, akit 2022 szeptemberében az iráni erkölcsrendészet letartóztatta, mert állítólag megsértette az ország kötelező hidzsáb-törvényét, amikor szülővárosából, Szakkezből Teheránba látogatott. Szemtanúk szerint a letartóztatás során a rendőrök súlyosan megverték: Amini később összeesett, kórházba került, és letartóztatását követően három nappal meghalt. A hivatalos magyarázat szerint halálának oka szívroham volt, ám a közvéleményt ez nem igazán győzte meg.
Tüntetés Iránban 2022-ben (fotó: Getty Images)
Halála országos tiltakozásokat váltott ki, amelyek 2023-ig folytatódtak: a jelentések szerint több száz civilt öltek meg, és tízezreket vetettek börtönbe. A tüntetések során a demonstráló nők szimbolikus – ám annál kockázatosabb – gesztusokkal is üzentek a hatalomnak: vörösre festették a szökőkutakat, nyilvánosan hidzsábokat égettek vagy levágatták a hajukat – az új trend, miszerint a legfőbb vezető fényképével gyújtják meg a cigarettát, szintén ebbe a mintába illeszkedik
Ezután Irán még a korábbiaknál is szigorúbb hidzsáb-törvényt (hidzsáb és tisztaság) vezetett be: a „meztelenség, illetlenség, fátyol nélküli megjelenés vagy nem megfelelő öltözködés” népszerűsítésével vádolt nőkre súlyos büntetéseket róttak ki, több millió forintnak megfelelő pénzbírságot, korbácsolást és 5-15 év közötti börtönbüntetést a visszaesők esetében.
A hatóságok egy arra is ösztönözték a lakosságot, hogy afféle „önkéntes hidzsáb-felügyelőkké” váljanak, és jelentsék fel az szabálysértéseket elkövető nőket.
De a szellemet már nem lehetett visszazárni a palackba. Az utóbbi időben Iránban a fiatal nők közül egyre többen tettek közzé olyan videókat az interneten, amelyeken a kötelező hidzsáb nélkül jelennek meg Teherán utcáin, noha decemberben Ali Hámenei határozottan kijelentette, hogy a hidzsáb elengedhetetlen „a nők méltóságának megőrzése és az erőteljes és veszélyes szexuális vágyak visszafogása” érdekében, a hatóságok pedig fokozták a fátyol viselésének ellenőrzését. Az iráni déli partoknál fekvő Kish-szigeten rendezett népszerű maratoni futóverseny szervezőit például letartóztatták közszeméremsértés miatt, mert megengedték a nőknek, hogy fátyol nélkül fussanak.
Szimpátiatüntetés az irániak és a monarchia mellett Ausztráliában, idén januárban (fotó: Norvik Alaverdian/NurPhoto via Getty Images).
A The Guardian most decemberben, a tüntetéssorozat kirobbanása előtti pillanatban közölt egy riportot, amelyben fiatal iráni nők szólaltak meg: szerintük a közvélemény nagy része az ő oldalukon állt, és egyre több nő hajlandó megsérteni a ruházati szabályokat, annak ellenére, hogy a hatóságok nemritkán egészen brutálisan lépnek fel a renintensekkel szemben – ez azonban azt is mutatja (vagy mutathatja), hogy a hatalom sarokba szorítva érzi magát.
Egy teheráni képzőművész, akit az újság csak Golnarként említ, úgy véli, hogy a fiatal irániak nem fognak visszatérni a korábbi normákhoz. Nemrég lefilmezte, ahogy egy rendőr figyelmezteti az utcán zenélő tinédzsereket, akik azonban nem törődtek vele. Szerinte a háború és a szankciók által meggyengült rezsimnek „jó PR-ra van szüksége”, és nem kockáztathatja meg, hogy a hidzsábot nem viselő nők letartóztatásáról készült képek vírusként terjedjenek.
„Van rá esély, hogy bármikor letartóztathatnak és elhurcolhatnak? Igen, természetesen van. De a terv az, hogy közösen döntsük le a határokat, hogy ne tudjanak minket egyenként megtörni”.
Az ugyancsak Teheránban élő 22 éves Shaghayegh egy nőkből álló motoros klub tagja, noha Iránban a nők elvileg nem kaphatnak motoros jogosítványt. Ő a motoron kívül már nem visel fejkendőt.
„Ha most hidzsábot viselnék, úgy érezném, hogy tönkreteszem mindazt, amiért olyan sok iráni nő áldozta fel már magát. Innen nincs visszaút.”
Bár a legtöbb virális videó Teheránból származik, más tartományok női lakói is komoly változásokról számoltak be:
Leila*, a sirázi üzlettulajdonos azt mondja, hogy még soha nem látta a várost ilyen energikusnak. „Őszintén szólva, nagyon reményteli látvány. Az a tény, hogy egyre több nő dönti el, hogyan öltözik, mindenkibe bátorságot önt.”
