Egy hosszú távú amerikai agytréning tanulmány szerint a résztvevők Alzheimer-kór kockázata akár 25 százalékkal is csökken, még 20 évvel később is. Különösen két gyakorlat bizonyult különösen hatékonynak. Az Alzheimer-kórban és más demenciákban szenvedők száma világszerte nő. A tudósok ezért olyan stratégiákat kutatnak, amelyek védelmet nyújthatnak a betegség ellen – írja a Welt.
A demencia legyőzhető
Az új kutatási eredmények most azt mutatják, hogy az agytréning segíthet bennünket megvédeni az Alzheimer-kórtól és a kapcsolódó demenciáktól. Pontosabban, a kognitív sebességtréning védő hatást gyakorol az agyra. A vizsgálatban azoknál, akik ilyen feladatokkal edzették az agyukat, 25 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki demencia. Az UF Health folyóiratban leírt kísérletben közel 3000 résztvevő vett részt tíz agytréning foglalkozáson hat hétig. Néhány résztvevőt véletlenszerűen választottak ki, hogy 11 és 35 hónappal a kezdeti képzés után ismétlő képzésben részesüljenek.
„A regisztrációkor a résztvevőink 65 és 94 év közöttiek voltak” – mondta Michael Marsiske, a tanulmány társszerzője. „Azt tapasztaltuk, hogy az életkor előre haladtával nem csökkentek jelentősen a tréning előnyei, ami arra utal, hogy az bármikor elkezdhető.”
Különböző feladatok az agy számára Alzheimer-kór ellen
Minden alkalom 60-75 percig tartott. A résztvevőket négy csoportra osztották, és minden csoport különböző fókuszú tréningeket végzett: Az első csoport a feldolgozási sebességet edzette. Ebben a feladatban a résztvevőknek rövid idő alatt egyre összetettebb információkat kellett megérteniük. A gyakorlatok minden egyes alkalommal kihívást jelentettek a résztvevők számára – a résztvevők fejlődéséhez igazodva. A gyorsasági tréningnek ez a formája fizikailag megváltoztathatja az agyat, és új kapcsolatokat hozhat létre az agyi hálózatok között – írja a tanulmány.
A második csoport az úgynevezett „verbális epizodikus memóriára” összpontosított. Az agynak ez a része tárolja és felidézi a személyes élményeket. A terület elsősorban az emlékeket az érzelmekhez köti. Az agyterület Alzheimer-kór elleni edzése során a résztvevők olyan memorizálási stratégiákat gyakoroltak, amelyek segítenek az információk hosszú távú memóriában való rögzítésében.
A harmadik csoport a logikus gondolkodást edzette. A gyakorlatsorozatokban a résztvevőket arra kérték, hogy ismerjék fel és folytassák a mintákat, kapcsolatokat és logikai sorozatokat vizuális (ábrasorozatok) vagy numerikus adatokban. Egy negyedik csoport kontrollcsoportként szolgált.
Néhány gyakorlat különösen hatékony
Néhány edzésmódszer különösen hatékonynak bizonyult. A fejlesztések azonnal láthatóak voltak a gyakorlatok után, különösen a gyorsaságtréningben (87 százalék), a memóriatréningben (26 százalék) és a logikus gondolkodástréningben (74 százalék). A tanulmány megállapította, hogy különösen a gyorsaság és a logikus gondolkodás tréningje mutatott tartós hatásokat. Ezek a javulások akár tíz évig is fennálltak.
Öt év elteltével a résztvevők kevesebb nehézségről számoltak be mindennapi feladatok, például a főzés, a gyógyszerek szedése és a pénzügyeik kezelése során. A 20 éves követés során – a túlélő résztvevők ekkor már többnyire 90 év felettiek voltak – a kutatók elemezték a résztvevők orvosi dokumentációját, hogy megállapítsák, hányuknál alakult ki demencia. A gyorsasági edzéscsoport résztvevőinél a kontrollcsoporthoz képest negyedével csökkent a demencia kockázata.
Kép: Pixabay
