Férfiak csoportja, legénybúcsú alkalmával készült fénykép. Jobb felső sorban Varjú Sándor, bal alsó sorban Kovács Sándor
(Endrőd, 1895, Szabó Imre felvétele, NM F 44565)
Válogatásunk (és a teljes Vágatlanul-kiállítás) egyik legmeghökkentőbb fotóján nincs szerencsés helyzetben az állatszereplő. Az eltökélt tekintetű fiatal férfiak minden bizonnyal vidámabbak voltak a legénybúcsún a fotó készítése előtt és után. Ami a báránykát illeti: csak reménykedni tudunk benne, hogy legalább egy ideig megúszta a találkozást azzal a késsel.
Mik ezek a képek?
Cikksorozatunk az NLC és a Néprajzi Múzeum közös projektje. A Vágatlanul – Törékeny fényképek valósága című időszaki kiállítás kéttonnányi anyagot kitevő, különleges fényképészeti kincsből válogat – összeállításainkban ebből az izgalmas tárlatból emelünk ki fotókat.
Szarvasmarha
(Magyaróvár, 1910-es évek, Kumpf Antal felvétele, NM F 49050)
Láthatóan nagy becsben volt tartva a fotó címszereplője – gazdája is mintha igen gyengéden bánna vele, legalábbis ezt sugallja a kompozíció. Erre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, de egészen biztos az is, hogy neve is volt az állatnak.
Józan Ferenc kádárműhelyének udvara
(Nagykőrös, 1913, Szmrecsányi Miklós felvétele, NM F 25143)
A tyúkok nagy figurák, szinte bárhol képesek magukat otthon érezni. Könnyen előfordulhat, hogy a fotós nem számolt az állattal, amikor a kádárműhely udvarát fényképezte – így eshetett meg, hogy a tyúkocska úgy száguldott át a képmezőn, hogy csak elmosódva látszik.
Legény lóháton
(Porva, 1910-es évek, ismeretlen fényképész felvétele, NM F 29392)
Legalább egy lovas képnek szerepelnie kell válogatásunkban. Ráadásul ez egy igen szép darab, egy igen szép lóval, és egy igen büszke, fiatal lovassal.
Család, szamárral
(Jászság, 1910-es évek, ismeretlen fényképész felvétele, NM F 26337)
Legalább egy szamaras képnek szerepelnie kell válogatásunkban. Ráadásul ez egy igen kedves csacsi, egy kissé megilletődött családdal.
