A helytakarékosság a kulcs, ha mosó-szárítógépről van szó
A mosó-szárítógép legnagyobb előnye vitathatatlanul a helytakarékosság. Egy kisebb lakásban, ahol a fürdőszobában vagy a konyhában mindössze egyetlen 60 centiméteres hely áll rendelkezésre, gyakran ez az egyetlen reális módja annak, hogy géppel szárítsuk a ruhákat.
De ha elfér két készülék, már korántsem ilyen egyértelmű a döntés.
A mosó-szárítógép vásárláskor akár olcsóbb is lehet
Logikusnak tűnik, hogy egyetlen készülék kevesebbe kerül, mint kettő, és a Which? 2026-os árösszehasonlításában jelenleg valóban ez a helyzet.
A fogyasztóvédelmi szervezet által tesztelt legolcsóbb mosó-szárítógép 319 fontba került, miközben a legolcsóbb külön mosógép és szárítógép együtt 418 fontba. A jobb eredményeket elérő, Best Buy minősítésű készülékeknél még nagyobb volt a különbség: a legolcsóbb ajánlott mosó-szárítógép 359 fontba, a két külön gép pedig együtt 678 fontba került.
Ez azonban pillanatfelvétel. A Which? arra is figyelmeztet, hogy az árak és akciók folyamatosan változnak, ráadásul mosógépből és külön szárítógépből sokkal nagyobb a választék, így könnyebb kedvező ajánlatot találni.
A vételár tehát a mosó-szárítógép mellett szólhat. Az üzemeltetés már kevésbé.
Hosszú távon a két külön gép sokkal kevesebb áramot fogyaszthat
A Which? saját laboratóriumi mérései alapján egy átlagos mosógép évente körülbelül 64 fontnyi áramot fogyaszt, ha hetente négyszer fut rajta 40 fokos pamutprogram. Egy hőszivattyús szárítógép heti három szárítással további 54 font körüli éves költséget jelent.
A kettő együtt tehát átlagosan 118 font évente a brit, 2026. júliusi áramárral számolva. Egy átlagos mosó-szárítógépnél ugyanez a Which? számítása szerint 79 font mosási és 133 font szárítási költséget jelent, vagyis összesen 212 fontot évente. Ugyanazon használati gyakoriság mellett ez évi 94 font különbség a két külön gép javára.
A konkrét összegeket természetesen nem érdemes egyszerűen forintra átszámolni, mert a számítás a brit energiaárakból indul ki. Az összehasonlítás viszont jól mutatja a két rendszer fogyasztása közötti különbséget.
A nagy fordulat: a hőszivattyús szárítógép
A két külön gép nem automatikusan takarékosabb. Nagyon sok múlik azon, milyen szárítógépet választunk. A Which? 2026-os tesztjeiben a hőszivattyús szárítók éves átlagos energiafogyasztása körülbelül 54 fontnyi költséget jelentett, míg a hagyományos kondenzációs modelleké 138 fontot.
A hőszivattyús gép azért hatékonyabb, mert a felmelegített levegőt nem egyszerűen elvezeti, hanem újra felhasználja. Alacsonyabb hőmérsékleten dolgozik, emiatt a program hosszabb lehet, viszont jóval kevesebb energiát használ. A Which? szerint a hőszivattyús szárítógépek átlagos élettartamát 10–15 évre becsülve a fogyasztáson jelentős összeg takarítható meg egy hagyományos kondenzációs szárítóhoz képest.
Ha tehát hosszú távú költségek alapján választunk, nem egyszerűen a „mosó-szárítógép vagy két gép” kérdését kell feltenni, hanem azt is, hogy milyen szárítógépről van szó.
A mosó-szárítógép többet tud mosni, mint amennyit megszárítani
Ez az a tulajdonság, amelyet vásárlás előtt könnyű figyelmen kívül hagyni. A mosó-szárítógépeken két kapacitás szerepel: egy nagyobb mosási és egy kisebb szárítási érték. A Which? által vizsgált készülékek mosókapacitása 4,5 és 12 kilogramm, szárítókapacitása viszont mindössze 2,25 és 7 kilogramm között mozog.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például teljesen megtöltöd a gépet mosáshoz, a program végén nem biztos, hogy ugyanazt az egész adagot meg is tudod szárítani. A ruhák egy részét ki kell venned, majd két részletben lefuttatni a szárítást.
Kisebb adagoknál ez nem feltétlenül probléma. Egy egyedül élő vagy kétfős háztartásban különösen kényelmes lehet este betenni egy kisebb adag ruhát, majd már szárazon kivenni. Egy sokat mosó családnál azonban a kisebb szárítókapacitás gyorsan bosszantóvá válhat.
Két külön géppel gyorsabban haladhatsz a mosással
A kétgépes rendszernek van még egy hétköznapi előnye: miközben az első adag már szárad, a mosógépben elindíthatod a következőt.
Egyetlen mosó-szárítógépnél erre nincs lehetőség. Amíg a készülék több órán keresztül szárít, új mosást sem tudsz indítani. Ez különösen akkor számít, ha hétvégén egymás után mosnád ki az ágyneműt, a törölközőket és több adag ruhát.
A kombinált mosó-szárító programok ráadásul hosszúak lehetnek. A Which? szerint ugyan a mai készülékek sokat fejlődtek, egy teljes pamut mosó-szárító program még egy kimondottan jól teljesítő modellnél is körülbelül hat órát vehet igénybe.
Kisebb adagokhoz már sok új gép kínál akár 60 perces mosó-szárító programot is, de ezek értelemszerűen nem egy teljes dobnyi családi mosásra készültek.
A mosásban már nincs akkora különbség, a szárításban még van
A mosó-szárítógépek régen meglehetősen rossz hírnévnek örvendtek, de ezen a téren sokat fejlődtek.
A Which? jelenleg vizsgált 69 modelljéből 60 legalább négy csillagot kapott az ötből pamutruhák mosására, és 52 modell ugyanilyen jól szerepelt a műszálas textileknél. Vagyis egy jó mosó-szárítógép mosási teljesítménye ma már összemérhető egy jó külön mosógépével.
A szárításnál nagyobb a különbség. Bár a tesztelt kombinált gépek 62 százaléka már négy vagy öt csillagot kapott szárításra, a Which? szerint a legtöbb mosó-szárítógép továbbra sem szárít olyan jól, mint egy jó különálló szárítógép. Az automatikus nedvességérzékelés sem mindig pontos, ezért előfordulhat, hogy a program a szükségesnél tovább fut, vagy a ruhák még nem teljesen szárazak, amikor befejeződik.
Van még egy meglepő különbség: a vízfogyasztás
Azt gondolnánk, hogy víz csak a mosáshoz kell, néhány mosó-szárítógép azonban a szárítás során is használ vizet.
A Which? tesztjeiben egy külön mosógép átlagosan 11,29 liter vizet használt egy kilogramm pamutruha mosásához, míg a mosó-szárítógépek átlaga 12 liter volt. Ennél meglepőbb, hogy a tesztelt kombinált készülékek a szárítás kondenzációs folyamatához is átlagosan 7,5 liter vizet használtak kilogrammonként.
A Which? számítása szerint heti háromszori, öt kilogrammos szárítás mellett ez egy év alatt 5850 liter vizet jelenthet csak a szárítás miatt.
Az egyes technológiák és készülékek között természetesen jelentős eltérés lehet, ezért vásárláskor az energiafogyasztás mellett a vízfogyasztási adatokat is érdemes megnézni.
Akkor te most melyikkel jársz jobban?
Ha van helyed két gépnek, rendszeresen szárítasz, sok ruhát mosol, és a hosszú távú energiafogyasztás fontos szempont, egy jó mosógép és egy hőszivattyús szárítógép általában a jobb választás. A Which? is ezt a megoldást ajánlja azoknak, akiknek van elegendő helyük és belefér a magasabb kezdeti kiadás.
A mosó-szárítógép viszont nem rossz kompromisszum, hanem más élethelyzetre való. Kis lakásban óriási előny, hogy egyetlen készülék helyén megoldja mindkét feladatot, kisebb adagoknál pedig az is nagyon kényelmes, hogy a mosás végén nem kell átpakolni a ruhát.
Ráadásul a mai jobb modellek már lényegesen ügyesebbek, mint elődeik. A Which? szerint a mosó-szárítógépek teljesítménye az elmúlt években sokat javult, és egy gondosan kiválasztott modell mosásban és szárításban is jó eredményt adhats.
Fotó: illusztráció, Getty Images
A videó AI alapú programmal készült.
