A vadhús nemcsak különleges, hanem táplálkozási szempontból is érdekes alternatíva lehetne a megszokott húsfélék mellett.
Több ezer tonna vadhús készül Magyarországon, mégis külföldön eszik meg
Magyarország természeti adottságai kedveznek a vadgazdálkodásnak, jelentős és változatos vadállománnyal rendelkezünk. A legfontosabb nagyvadfajok közé
- az őz,
- a gímszarvas,
- a vaddisznó,
- a dámszarvas
- és a muflon tartozik,
- az apróvadak közül pedig a fácán
- és a mezei nyúl számít jelentősnek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi elemzése szerint 2021-ben a vadászatra jogosultak az öt legfontosabb nagyvadfajból csaknem 11 ezer tonna lőtt vadat értékesítettek a feldolgozóknak. Ebből mintegy 3800 tonna feldolgozott vadhús készült – írja az Agrárszektor.
Szarvashús Magyarországon csak elvétve kerül a családok asztalára (Forrás: Getty Images)
Ennek azonban csak egy kisebb része maradt Magyarországon.
A feldolgozott vadhús akár 90 százaléka, nagyjából 3500 tonna külföldön talált gazdára. A legfontosabb exportpiac Németország, ahová a magyar vadhús csaknem fele kerül, de Olaszországba is jelentős mennyiséget szállítunk.
A járvány átmenetileg visszavetette a keresletet, a korlátozások után azonban gyorsan magához tért a piac, és 2022-re a magyar vadhúsexport mennyiségben és értékben is meghaladta a pandémia előtti szintet.
Itthon viszont évente mindössze 10 dekát eszünk
A magyarok vadhúsfogyasztása ehhez képest meglehetősen szerény.
A KSH adatai szerint egy főre évente átlagosan mindössze 0,1 kilogramm, vagyis körülbelül 10 dekagramm vadhús jut. 2010-ben még 20 dekagramm volt ez a mennyiség.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyarok nem szeretik a vadat.
Egy 2021-es Ipsos-felmérés szerint a lakosság mintegy kétharmada legalább évente egyszer fogyaszt vadhúst. A legtöbben azonban csak néhány alkalommal esznek belőle, így a vad inkább ünnepi vagy különleges ételnek számít, mintsem a hétköznapi étrend részének.
A vaddisznó a legnépszerűbb, ezt követi az őz, a fácán, a vadnyúl, a szarvas és a vadkacsa.
Az ára sem kedvez a rendszeres fogyasztásnak
A vadhús egyik legnagyobb problémája, hogy nem feltétlenül könnyű és olcsó hozzájutni.
Egy korábbi árösszehasonlítás alapján a Matusz-Vad kínálatában a szarvas apróhús kilója 3800 forint körül volt, míg egy kilogramm szarvasbélszín ára elérte a 14 ezer forintot. A vaddisznó lapockájáért nagyjából 5300, a combért közel 6000 forintot kellett fizetni, a fácánmell kilója pedig 8500 forint körül alakult.
A vadhús ráadásul a legtöbb élelmiszerboltban csak korlátozottan érhető el. A felmérések szerint a fogyasztók közel 60 százaléka közvetlenül vadász ismerőstől vagy rokontól szerzi be.
Ez könnyen ördögi kört eredményez: mivel kevesen keresik a vadhúst, az üzletek sem tartanak belőle nagyobb készletet, így még nehezebb rendszeresen vásárolni.
Sokan étteremben esznek vadat, otthon viszont nem merik elkészíteni
A hozzáférés mellett az elkészítés is akadályt jelenthet. A vadhúsnak ugyanis sokan még mindig különleges, nehezen elkészíthető alapanyagot tartanak.
Nem véletlen, hogy a vadhúst fogyasztók 44 százaléka étteremben találkozik vele, 38 százalékuk pedig vidéki rokonoknál eszik vadételt. Saját otthonában csak körülbelül a fogyasztók egyharmada készít vadhúst.
Pedig nem feltétlenül kell hozzá különleges konyhai tudás. A megfelelően előkészített vadhúsból ugyanúgy készülhet ragu, pörkölt, sült vagy akár egy egyszerűbb hétköznapi fogás is.
Táplálkozási szempontból is érdekes lehet
A vadhús általában magasabb fehérje- és alacsonyabb zsírtartalmú lehet a háziasított állatok húsához képest, emellett többféle ásványi anyagot és vitamint is tartalmazhat. Többek között vas, kálium, kalcium, foszfor, magnézium és B-vitaminok is megtalálhatók benne.
A vadon élő állatok természetes környezetben mozognak és táplálkoznak, ami a hús összetételére is hatással lehet.
A vadhús a fenntarthatóság szempontjából is érdekes alternatíva lehet, hiszen nem a hagyományos állattartás keretei között nevelik az állatokat, és nincs szükség a klasszikus értelemben vett takarmányozásra.
A fiatalokat kellene megnyerni
A legnagyobb kihívás talán mégsem az, hogy a magyarok félnek a vadhústól, hanem az, hogy egyszerűen nincs benne a mindennapi étkezési kultúrában.
A fiatalabb generációk különösen kevéssé fogyasztják, miközben a vadhús sokak számára csak éttermi fogásként vagy ünnepi alkalmakkor jelenik meg.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, nemcsak az árakon és a hozzáférhetőségen kellene javítani. Arra is szükség lenne, hogy többen megtudják: a vad nem feltétlenül luxusalapanyag, és elkészítése sem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre tűnik.
Lehet, hogy éppen ez hiányzik ahhoz, hogy a magyar vadhús ne elsősorban külföldi tányérokon, hanem itthon is gyakrabban kerüljön az asztalra.
