A Színművészetire kétszer is felvételiztél, mégis humorista lett belőled, miközben magyar szakon végeztél. Van benned megbántottság, hogy nem vettek fel?
Először Marton László kaszált el (khm), másodszor pedig Lukács Andor jóvoltából bejutottam a második rostára, ott viszont rossz voltam. A stand up komplex műfaj, igazából szerencsés vagyok, hogy kiestem. A stand up-ban van írás, előadás és sokkal nagyobb szabadság is, mint a kiszolgáltatott színészi létben.
Tényleg, leírod az estjeid szövegét?
Jegyzeteim vannak. Régebben papírfecnikre írtam, aztán a könyvem miatt elkezdtem használni a wordöt, azóta számítógépen is dolgozom. Egy avarkori Nokiám van, és rendszeresen vásárolok hetilapokat, mint valami múlt századból itt ragadt időutazó. A híreket online is nézem, a nagyobb bel- és külpolitikai történéseket figyelem. Folyamatosan gyűjtöm a témát, és mostanában már igyekszem jobban strukturálni a poénokat, mint boldogult standup-úrfikoromban, azt hiszem, ebben például fejlődtem. Vannak állandó elemek: ilyen a gyerekek, a kocsma, családi sztorik, de minden fellépés más, mindig becsúszik egy-egy új elem. Elsődleges tesztpilótám a feleségem, meg a videós kollégám, Kabai Dani, aki még nálam is maximalistább. Van egy jó barátom, ő matematikus, az ő véleményét is mindig kikérem. Aztán kisebb közönség előtt is lepróbálom, hogy milyen sűrűn jöjjenek egymás után az adagok, értik, élvezik-e, és csak utána lépek ki a műsorral a nagyközönség elé. Szerencsére a barátaim és a feleségem is őszintén megmondják, hogy szerintük mi jó, mi nem, így aztán kritikában nincs hiány.
Izgulsz a fellépések előtt?
Persze, mindig van bennem stressz. Sofőrrel megyek a fellépésekre, hogy ne nekem kelljen vezetni, a sofőrnek meg ne kelljen innia. Mióta megszülettek a gyerekeim, azóta krónikus alváshiányban szenvedek, szóval Békéscsaba felé elalszom félúton, de előadás előtt már pörgök. A kezdés előtt 20 perccel már nem tudok leülni, járkálok fel, s alá, mint a halálraítélt, a függöny mögött szoktam hallgatózni mielőtt kezdek. Hallgatom a hangokat, koncentrálok, nekem ez a rituálém. Ha van olyan része a műsornak, ahol nem veszik jól a poénokat, akkor azon sokáig őrlődöm, és gyakran nem is tudom objektívan értékelni a teljesítményemet. Ilyenkor nem omlok össze, hanem a műsor további részét próbálom minél inkább felpörgetni, iszonyúan maximalista vagyok, a közepes röhögés nekem nem elég. Sokszor utólag visszanézek egy felvételt, vagy egy videót, amit akkor rossznak értékeltem, de később már másként látom. A közéleti témák azok, amik a legnagyobb buktatót jelenthetik, hiszen nem mindenki követi a politikát, így viszont nem biztos, hogy értik a poént. Egy dupla előadás nekem felér egy dupla érettségivel, utána nem is tudok elaludni, bankettre vágyom.
Mi most az aktuális történés itthon, ami helyt kapott az esteden?
Nyilván a szexuális zaklatás, javasoltam mint megoldást, hogy Kero fenekelje el Marton Lászlót. Egyébként nagyon óvatosan kell bánni ezzel a témával, mert véletlenül sem szeretnék viccelődni az áldozatokon, ez komoly dolog.
Nem unod a saját szövegedet, amikor századszor adod elő?
Nem, mert mindig kerülnek bele új elemek, és egyébként a munkám a hobbim is. De tudatosan tartok nagy szüneteket, nyáron két hónapig biztosan nem vállalok semmit, januárban pedig tartok egy hónap pihenőt. Kell a feltöltődés.
Mennyi időt töltesz a családoddal?
Szerintem sokkal többet vagyok a gyerekekkel, mint egy átlagos apa, az óvodába én viszem őket, és csak akkor nem én megyek értük, amikor vidéki fellépésem van este. Etetek, pelenkáztam, játszóterezek velük, de bevallom, nekem ehhez sokkal több energia kell, mint a feleségemnek. Ő jobban be tudja osztani az idejét, az energiáját, én ezt is teljes erőbedobással csinálom, alaposan el is tudok fáradni benne. Sokat viccelődünk a gyerekekkel, ők is szeretik a poénokat, rendszeresen mesélnek olyant, ami szerintük vicces, nagyon aranyosak.
Fúrni, faragni, szerelni, főzni szoktál?
Nem, ebben is apámra hasonlítok, bár ő több villanykörtét cserélt már ki életében, mint én. Szerencsére a feleségem építész, ő ezeket megoldja, és főzni is ő szokott, remekül.
Sokat beszélsz Búcsúszentlászlóról, ez az állandó visszatérő motívum…
Igen, a szentlászlói vázafestmények életem első 10-15 évéből építkeznek. A mai napig az kapcsol ki a legjobban, ha otthon elmegyek az erdőben sétálni. Szeretek a szüleimnél lenni, ha a közelben van fellépésem, beugrom hozzájuk. Anyám olyankor mindig valami finomsággal vár. Egyébként is havonta egyszer-kétszer biztosan hazamegyek, és évente szerintem legalább két hónapot otthon töltök, töltünk a családommal.
Beszéljünk egy kicsit a könyvedről, ami szeptemberben jelent meg Addig se iszik címmel…
Ez apám szava járása, egy amolyan ironikus fordulat, amit gyakran használ, sokszor velem kapcsolatban is. Majdnem két év alatt készült el, nehezen vettek rá az írásra, aztán szépen lassan belejöttem. Először a Hévíz folyóiratba írtam pár paródiát, utána álltam neki a paródiakötetnek, amit Cserna-Szabó András barátom szerkesztett. Megtanultam használni a szövegszerkesztőt, nekiláttam, és eleinte több szerkesztői piros javítás volt a kéziratban, aztán egyre kevesebb. Könnyen jöttek az ötletek, gördülékenyen ment az írás. Most pedig már azon gondolkozom, hogy mi legyen a második könyvem témája. A barátaimnak is elküldtem a kéziratot, minden véleményt meghallgattam, és Sándor Györgynek is sokat köszönhetek, mert mindvégig biztatott. Cserna-Szabóval jól tudtunk együtt dolgozni, jó tanácsokat adott, és a végén már én is tudtam húzni a saját mondataimból.
Folyamatosan élesen bírálod a kormányt, nem félsz attól, hogy hátrányod származik belőle?
Nem, és nem is szoktam ezen gondolkodni, szerintem humoristaként ez a dolgom. Ha kritikus pontot látok, hallok, akkor abból születik meg a poén. Volt már olyan, hogy egy városban mondjuk a vezetés nem látott szívesen, de egy másik helyen ugyanabban a városban viszont felléptem, és remek közönségem volt. Az nagyon kontraproduktív lenne, ha utánam nyúlnának, de az állami tévébe, és rádióba tagadhatatlan, hogy nem hívnak, és nem is szívesen mennék. Egyetlen kivételt csak a Fábryval tettem pont a könyvem kapcsán, de vele én jóban vagyok, és úgy gondoltam, hogy ez belefér. A hatalom elleni harcnak fontos eszköze a humor, hasznos a társadalom számára.
Megszoktad már Budapestet?
Van két gyerekem, akiknek ez az otthonuk, a feleségem is pesti lány, ide köt a munkám. Középiskolásként Zalaegerszegen úgy vettem a kezembe a Pesti Műsort, mintha a Mennyország programajánlója lett volna. Színházak, mozik, kiállítások, bemutatók – nagyon vágytam erre a nyüzsgésre, most pedig alig van időm ilyen helyekre eljárni. A belvárosban nem laknék, de annak örülnék, ha a Liszt Ferenc tér mögött lenne Búcsúszentlászló…
Vicces pasi vagy a magánéletedben is?
Erről másokat kéne megkérdezned. Sokat viccelek a gyerekekkel, ezt már mondtam, és azért én alapvetően humorral közelítek mindenhez. A feleségemnek is jó humora van, sőt még azt sem mondta soha, hogy róla, vagy a családunkról ne poénkodjak az estjeimen. Már gyerekkoromban is parodizáltam mindent és mindenkit, otthon és az iskolában is. A középiskolában is paródiával lázadtam.
Sokan Kis Hofiként emlegetnek…
Hofi nagyon fontos nekem, a hozzáállása, a szakmai alázata és az a szenvedély, amivel a munkáját végezte. A haláláig fellépett és alkotott, zseniális ember volt. Számomra ő nagyon inspiratív, szóval ez a pontatlan hasonlat nagyon megtisztelő.
Van olyan, amit mai fejjel másképp csinálnál?
Igazából semmi. Talán Van Damme-filmeket nem kellett volna nézni.
15 dolog, amit nem tudtál Bödőcs Tiborról:
- A legkedvesebb magyar írója Krúdy Gyula, de rengeteg van még, akikért rajong (őket válogatta be a könyvébe)
- Kedvenc kocsmája a búcsúszentlászlói Korona Söröző
- A legjobban a többször melegített töltött káposztát szereti, amit az anyukája főz
- A bakancslistáján Amerika áll az első helyen
- A hobbija a munkája, meg a könyvgyűjtés
- Nem szereti, ha felismerik az utcán, szeret csendben szemlélődni
- Nem ezermester, és ez így jól is van, nem vágyik ilyen tollakra
- A fellépéseit több csapat szervezi szerte az országban
- Nem szeret nemet mondani, ezért a felesége válaszol az e-mailjeire
- Kedvenc rendezője: Tarantino, Fellini és Tar Béla
- Sokszor és szívesen hallgat komolyzenét, a bátyja is komolyzenész, gitáros
- Sosem gondolt arra, hogy politikus legyen
- Mindent iszonyú erőbedobással csinál
- Nagyjából ötévente főz
- Sokat örlődik azon, ha úgy érzi, hogy valamit nem csinált jól