Most épp egy amerikai tinilányt nem engedtek fel az iskolabuszra, mert olyan felső volt rajta, amiből kilátszott a fél válla. Micsoda erkölcstelenség! A büntetése elég kegyetlen volt, mert emiatt másfél órát kellett ülnie a mínuszokban a suli előtt, mire érte tudott menni az anyukája.
A másik hír meg arról szólt, hogy nem volt megfelelő a kabát színe, ezért télen elkobozták a gyerekek kabátját, és anélkül kellett hazamenniük. Tömegesen, 20 gyereket tettek ki annak a veszélynek, hogy a -1 fokban befagy a fenekük kabát nélkül, egy idióta iskolai szabály miatt, hogy vadászzöld színű kell legyen az a kabát. Az ész megáll és hátranéz. A következő gyereket azért zavarták haza, mert befestette a haját, a másikat azért, mert a pólóján lévő feliratban szerepelt a leszbikus szó, a harmadikat azért alázták meg, mert a cicanadrág kövérít, a többi középiskolás gyereket meg egyenesen lekurvázták a tanárok, mert szerintük túl kevés ruha takarta a testüket.
Legyinthetnénk, hogy ezek a hírek mind Amerikából jönnek, és biztos csak ott bolondok az emberek, de itthon sem jobb a helyzet.
Amikor gimnazista voltam, tisztán emlékszem, milyen iskolaszintű botrányt csapott az igazgatónő, mert az egyik lány térd fölé érő szoknyában mert suliba jönni, és hazaküldte egy igazgatói intővel. Pedig nem a 60-as években és nem zárdába jártam gimnáziumba, a 90-es évek közepén már egyáltalán nem számított ördögtől valónak, hogy a lányok bokája kivillan a szoknya alól. Akkor sem értettem és ma sem értem, hogy miért nem hagyjuk, hogy a tinik azt vegyenek fel, amit akarnak, mitől lenne szent hely az iskola, ahova nem mehet be úgy, hogy a fél válla kilátszik?
Részlet a Riverdale című sorozatból
Divat szidni a kamaszokat, hogy mégis mit képzelnek, milyen ruhákat vesznek fel, de mikor próbálgassák a szárnyaikat, ha nem tizenéves korukban?
Akkor már nem próbálhatja ki, milyen húszsoros bakancsban és szakadt farmerben létezni, amikor be kell járnia egy munkahelyre. Persze, vegyék komolyan az iskolát, de ettől még nem kellene őket uniformizálni, hát még jó, hogy azt a csodás, 70-es évekbeli kommunista köpenyt nem akarják visszaadni rájuk. Van nekik is személyiségük, ami éppen ebben a korban épül, és az öltözködésükkel is kifejezik azt, ami a lelkükben van. Épp úgy, mint a felnőttek. Ha én nem mondhatom meg, mit vegyen fel a tanító néni magára, amikor tanítja a gyerekemet, akkor ők miért mondják meg, mit vehet fel a gyerekem?
Maradjon már meg a döntés szabadsága, majd az anyukák és apukák eldöntik, hogy a gyerekükre szólnak, vagy sem, ha látják, milyen ruhában készül elhagyni a lakást. Nekem belefér, hogy a 13 éves gyerekem acélbetétes bakancsot akar hordani éppen, és felhajtja a nadrágja szárát, másnak meg az fér bele, hogy haspólót viseljen a gyereke. Kinek árt vele? Maximum magának, mert felfázik. De ez meg legyen a család problémája, ne az iskoláé. Az öltözködés fontos a kamaszoknak, ne vegyük már el tőlük az önkifejezésnek ezt a formáját.
