A felnőtt lakosság 1, míg a gyerekek 7 százaléka allergiás valamilyen ételre. Leggyakrabban az ételben található fehérjével szemben alakul ki túlérzékenység, amikor az immunrendszer egyes élelmiszerek bizonyos alkotóelemeit tévedésből káros anyagként azonosítja, ezért védekezni kezd ellenük.
A tejfehérje és a tojás mellett leggyakrabban a mogyorót, a diót, az epret, a málnát, a halat vagy éppen a kagylót nem bírják az arra allergiások. Gyakran arra sincs szükség, hogy az érzékenyek fogyasszanak a számukra problémás ételből, elég, ha csak hozzáérnek, az máris bőrreakciót okozhat, de arra is volt már példa, hogy a konyhán más ételeknél használt fűszerek, összetevők okoztak bajt.
Ha bizonyos tünetek közül – úgymint csalánkiütés; hányinger; gyomorfájdalom; hasmenés; bőrviszketés; nehézlégzés; mellkasi fájdalom; légutak duzzanata; anafilaxia – bármelyik jelentkezik, esetleg több is, akkor érdemes egy allergiavizsgálatot is elvégeztetned, hogy kiderüljön, van-e olyan étel vagy összetevő, amit nem ehetsz.
Előfordulnak olyan esetek is, amikor a mozgás váltja ki vagy súlyosbítja az élelmiszer-allergia tüneteit, szélsőséges esetben akár anafilaxiát kiváltva, amely a légutak szűkülését, szapora pulzust és vérnyomáscsökkenést, akár ájulást jelent.
Arra egyelőre még kevés az esély, hogy az ételallergia gyógyítható legyen, bár léteznek ezzel kapcsolatban kutatások. Néhány éve az amerikai Notre Dame Egyetem egy tudóscsoportja tervezett egy olyan speciális, HBI nevű molekulát, mely a véráramba kerülve képes kiiktatni az olyan, az élelmiszer-allergiában szenvedők számára veszélyes allergéneket, mint például a mogyoróból vagy a tojásból származó proteinek.
Amíg azonban nem áll készen ez a molekula vagy más megoldás, addig az allergológusok csak azt tudják ajánlani, az érintettek – a kivizsgálásuk után – kerüljék el azokat az ételeket, összetevőket, amelyek a tüneteiket okozzák.
Mivel hétszer annyi gyerek szenved ételallergiától, mint felnőtt, több megoldás is született arra, hogy megóvjuk a kicsiket azoktól az ételektől, amelyek a tüneteket okozzák. Egy érintett ausztrál édesanya például megalkotta Dr. Willow, a wombat figuráját, aki segít eligazodni a gyerekeknek és a felnőtteknek az allergia világában, és megtanítja nekik, hogyan kezeljék a saját allergiájukat.
Még színes karkötőket is készített, hogy ezzel is jelezzék a tanároknak, más szülőknek és mindenkinek, aki kapcsolatba lép a gyerekkel, hogy például mogyoróallergiás a viselője, figyeljenek erre, ha, mondjuk, süteménnyel kínálják.
A legújabb segítség pedig a SmartPlate nevű okostányér – amely nem keverendő össze a Magyar Dietetikusok Szövetsége által kidolgozott Okostányér nevű táplálkozási ajánlással. A SmartPlate egy háromosztatú tányér, amely egyrészt grammra pontosan megmondja, mekkora mennyiséget készülsz épp megenni, másrészt tartozik hozzá egy mobiltelefonos applikáció is.
Ha telefonoddal lefényképezed az okostányérod tartalmát, néhány másodpercen belül az alkalmazás felismeri, milyen étel van a képen, és kiszámolja az étel kalória- és tápanyagtartalmát.
Bár a kalóriamérés elsősorban a fogyókúrázóknak és az egészséges életmód híveinek lehet fontos, az ételfelismerés rengeteget segíthet az ételallergiás kisgyerekek szüleinek. Így ugyanis kiküszöbölhető, hogy a kicsi a szülői felügyelettől távol – a nagyszülőknél vagy egy zsúron – egyen valami allergizálót: az okostányér megmondja, hogy a gyerek az adott ételt megeheti-e.
A mogyoróallergiásoknál például sokat segíthet, hogy az alkalmazás meggyőző magabiztossággal különbözteti meg a különböző mogyoróféléket, így kevesebb az esély, hogy az allergiás olyan ételt fogyasszon, amitől rosszul lehet.
A SmartPlate megtervezését és sorozatgyártását egyébként közösségi finanszírozással tudták megvalósítani a készítői és – bár Magyarországon egyelőre nem kapható – az Egyesült Államokból kevesebb mint 80 dollárért (valamivel több mint 20 ezer forintért) megrendelhető.
