Ha ezt tudom, már terhes lehetnék…

Az első gyerekre két évet, a másodikra négyet vártunk. Az első előtt PCOS-szel kaptam „átmenetileg meddő” orvosi szakvéleményt, a második előtt pedig az autoimmun pajzsmirigybetegséget kellett először kezelni – ami az első terhesség után alakult ki –, a TSH-szintet levinni, és bár az orvos nem biztatott, spontán teherbe estem. Félreértés ne essék, nem tudom az univerzális titkot, amitől bárki teherbe eshet, de összeszedtem olyan információkat, amelyekről jó lett volna, ha előbb tudok.

Valóban felkészültél?

A tudatos családtervezés első lépése, hogy zöld utat adunk a sorsnak: felkészültem, szeretném, jöhet a gyerek. Ezután a napok, hetek és hónapok gyorsan telnek, és ha a terhességi teszt újra csak egy csíkot mutat, kezdődik a bánatos kétségbeesés. Akik tudnak a gyerekprojektről, először csak kérdezgetik: „van már hír?”, majd idegesítően nyugtatgatnak: „nem kell rágörcsölni, jönni fog”. Mi az, hogy nem kell rágörcsölni? A várakozás, reménykedés, csalódottság hullámvasútja hónapról hónapra ismétlődik, és hazudik, aki azt mondja, hogy ez a hullámzás könnyű, hogy ettől távolságot lehet tartani. Amikor végre összejön a dolog, majd megszületik a gyerek, a várakozás pillanatai persze már lényegtelennek tűnnek.

Keresni a megoldást

Az orvostudomány „szerveire szedi” az embert, pedig a test egy komplex rendszer, amit már elég jól ismerünk, de még mindig nem teljesen. A terhességgel a nőgyógyász foglalkozik, a pajzsmirigyproblémákkal az endokrinológus, és ha az embernek szerencséje van, találkozik egy jó belgyógyásszal és remek a háziorvosa. Az elmúlt évek legnagyobb tapasztalata, hogy ha valami nincs rendben, akkor nem szabad megállni, addig kell orvosokkal konzultálni, addig kell figyelni a saját testünket, amíg fel nem sejlik a megoldás.

Korkérdés?

Akármennyire is fáj kimondani, a késői gyerekvállalással a test öregedése is együtt jár, és nem csak a hiúság szarkalábai jelennek meg… Harminc fölött „lomhábbá” válik a gyógyulás, egy kis húzódás hetekig is megkeseríti az életet, ráadásul előjönnek a rejtélyes „itt fáj, ott fáj”-problémák is. És persze a stressz, az esetleges mozgásszegény élet sem kedvez az általános egészségi állapotnak.
A terhességhez viszont nem árt egy jól karbantartott test, hiszen a természet úgy alakította ki a dolgokat, hogy a fajfenntartás elsődleges, a gyerek nem osztozik, hanem mindent elvesz az anya szervezetéből, amire szüksége van. Ha pedig az anya készletei kimerültek, akkor mindketten szűkölködnek.

Vitamin, folsav, szelén

A „terhesvitaminok” jó megoldást kínálnak a szervezet „feltöltéséhez”, azonban érdemes szakemberrel konzultálni, és az apró betűs részt bogarászni, hogy egyénileg megfelelő-e az így bevitt vitamin és ásványi anyag mennyisége. Az A- és  C-vitamin, a kalcium, a magnézium és a vas az ismertebbek közé tartoznak, ezért jobban figyelünk arra, hogy megfelelően pótoljuk ezeket. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a terhesség és a gyerek szempontjából az egyik legfontosabb vitamin a folsav. Magzatvédő vitaminnak is nevezik, mert jelenléte kulcsfontosságú a magzati korban, hiánya velőcső-záródási rendellenességeket okozhat. Mivel ezek a folyamatok olyan fiatal magzati korban mennek végbe, amikor a legtöbb nő még nem is tud a terhességről, ezért már a terhesség tervezésekor érdemes elkezdeni folsavat szedni. A folsav nélkülözhetetlen a sejtek osztódásához és fontos szerepet tölt be a vérképzésben. Friss kutatások folynak arról, hogy csökkentheti a vetélés és különböző betegségek kockázatát, ám ebben még nem egységes az orvostudomány álláspontja.

A szelén szintén nélkülözhetetlen. Az első trimeszterben a megtapadást is segíti, később fontos szerepet tölt be a magzat fejlődésében. Ezenfelül a szelén fontos antioxidáns, nélkülözhetetlen a sejtek működéséhez és a termékenységhez. A húsok, a vaj, a narancs, a citrom, az avokádó, a teljes kiőrlésű gabonafélék, lencse, brokkoli, paradicsom jó szelénforrások. A szelén pótlására – ha nem táplálkozással jut hozzá a szervezetünk – figyelni kell,  túladagolása viszont mérgezést válthat ki.

Hasonló a helyzet a D-vitaminnal is. Elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás (annak is UV-B spektruma), azonban novembertől márciusig, amikor kevés a napsütés, a D-vitamin pótlása – főleg terhes vagy terhességre vágyó nőknél – szükséges. Ám a D-vitamint is túl lehet adagolni, ezért a pótlás mennyiségéről mindenképpen szakemberrel kell konzultálni. A D-vitamin-hiány kedvezőtlenül befolyásolhatja a teherbeesést és PCOS (policisztás ovárium szindróma) esetén – ami szintén gátja a teherbeesésnek – szintén elengedhetetlen a szedése.

Vérképet – előre is!

A szervezet általános állapotának feltérképezésére a vérkép ez egyik legjobb módszer. (A terhesség alatt szintén vannak kötelező vérvizsgálatok, de ez már úgyis a következő lépés.) A vérkép a test működésének lenyomata, láthatóbbá teszi a láthatatlan folyamatokat. Bár a közérzet és az egészségi állapot is fontos iránymutató, a vér elemzése során többek között mérhetővé válik a vas-, folsav-, kalcium-, koleszterin- és vércukor-szint.

Fontos adat a TSH-érték is, ami a pajzsmirigy működésének egyik mutatója. A pajzsmirigyhormon előállításához nélkülözhetetlen a jód, ennek elsődleges forrásai a tengeri halak és herkentyűk, de Magyarországon a jód egyik legfontosabb és legáltalánosabb beviteli módja a jódozott só.

A pajzsmirigyhormon szinte minden szerv működését befolyásolja: részt vesz az anyagcsere szabályozásában, a növekedésben, az agyi működésben, és fontos a szerepe a termékenységben is. A magas és az alacsony TSH egyaránt rávilágíthat olyan problémára, amely akadályozza a teherbeesést, azonban a pontos diagnosztikához a TSH-értéken felül a pajzsmirigy többi hormonjával együtt (T3, T4), antitestszint (anti-TPO) mérésével és alapos kivizsgálással állítható fel. A TSH határértékei folyamatosan finomodnak, egyre lejjebb csúszik az a határ, ahonnan magasnak számít a TSH-szint. Aki éppen a határon mozog, annak érdemes belevágnia egy alaposabb, a pajzsmirigy működését feltáró kivizsgálásba.

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:”Normál táblázat”; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:””; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:”Calibri”,”sans-serif”; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:”Times New Roman”; mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}