Egyszerűbb lesz a védőnői rendszer?

Kicsi, korszerűtlen rendelőben polc, asztal, szék, naptár, toll, papír, tárcsás telefon, pumpás vérnyomásmérő, vizeletteszt-csík. Ezek egy átlagos védőnői szoba klasszikus kellékei. Nem is lenne ezzel baj, ha nem 2013-at írnánk. Bár működő, túlságosan korlátozott hálózat létezik Magyarországon. Egy olyan hálózat, amely odafigyel a gyermekek és az anyák egészségére, de hiányosságai és negatívumai miatt nem biztos, hogy minden esetben ki tudja védeni a problémákat. Konkrétabban megfogalmazva, mi alapján tudja eldönteni a védőnő, hogy egy kismama – aki nem viszi magával az orvosi leleteit, és a védőnő sem látja azokat – mikortól válik veszélyeztetett terhessé, valamint ilyen infrastrukturális háttér ellenére csökkenhet-e a koraszülések aránya?

Fénysebességre kellene kapcsolni

A védőnői feladatok közül elkülönül egymástól a család, a gyermek, a nő, valamint a várandós anya gondozása. Ez utóbbi kettő leginkább a terhesgondozáshoz kapcsolódik, a háziorvos-nőgyógyász-védőnő triászának része. Ugyanakkor ez okozza a legtöbb problémát orvosnak, védőnőnek, páciensnek. Valójában mindenki elvégzi a feladatát, csak senki “nem látja egészben” a kismamát, aki gyakorlatilag kilenc hónapig folyamatosan járja a köröket a különböző gondozást végző szolgáltatók között. Emiatt sokan régóta hangoztatják, hogy jó lenne, ha a védőnői szolgálat is a digitális világ részévé válna, és nem holmi papírlapokra írogatnák tollal a kismama orvosi leleteit, a laboreredményeket, a testsúlyt vagy a pocakméretet. Vagyis ha már létezik a kényszerű bürokrácia, akkor az legyen korszerű és könnyen kezelhető.
Megkérdezett kismamáink azt mondták, ha tehetnék, kihagynák a terhesgondozásból a védőnők látogatását, mert szerintük ez a munka a szokásos “Hogy van? Hány kiló? Van-e probléma?” kérdéseken ritkán mutat túl. Hogyan is mutatna, mikor a védőnőknek eddig sem volt és továbbra sincs jogosultságuk igazolást kiadni, vizsgálatot kérni, beutalni, ellenben ha valaki kihagyja a rendszeres találkozókat, könnyen lehet, hogy azt később pénztárcája bánja. Mert ami kötelező, az kötelező, és ha valaki nem jelenik meg legalább négyszer a körzeti védőnőnél – aki ezt a tényt ráadásul aláírásával és pecséttel is megerősíti -, akkor ugrik a későbbi pénzfolyósítás.

Pénz, prevenció és informatikai fejlesztés

A fenti problémákat látva a kormány végre feladatának tekinti a Védőnői Szolgálat megújítását, a rendszer egyenlőtlenségeinek ellensúlyozását és a hiányosságok pótlását. Persze azt nem lehet tudni, hogy az egyébként sem olcsó rendszer működtetése mennyivel kerülne kevesebbe, mint korábban. Ígéret van arra, hogy a védőnőknél is elfogadott lesz a rugalmas és részmunkaidős munkavégzés, újabb lehetőség nyílik továbbképzésükre, létrejön az Országos Védőnői Szolgálat (ennek szerepe nem egyértelmű), és kiegyenlítik a finanszírozási aránytalanságokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága szerint a legtöbb problémát az okozza, hogy a védőnői rendszer fenntartói háttere igencsak szerteágazó. A védőnők a finanszírozást nem közvetlenül – a háziorvosokhoz hasonlóan – használják fel, hanem a fenntartó önkormányzat szándéka szerint juthatnak hozzá a célzott juttatásokhoz. Ezért ez lesz a tervezett változtatások egyik iránya, a másikat pedig az informatikai fejlesztések adják majd.

Pénz, prevenció és informatikai fejlesztés

A fenti problémákat látva a kormány végre feladatának tekinti a Védőnői Szolgálat megújítását, a rendszer egyenlőtlenségeinek ellensúlyozását és a hiányosságok pótlását. Persze azt nem lehet tudni, hogy az egyébként sem olcsó rendszer működtetése mennyivel kerülne kevesebbe, mint korábban. Ígéret van arra, hogy a védőnőknél is elfogadott lesz a rugalmas és részmunkaidős munkavégzés, újabb lehetőség nyílik továbbképzésükre, létrejön az Országos Védőnői Szolgálat (ennek szerepe nem egyértelmű), és kiegyenlítik a finanszírozási aránytalanságokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága szerint a legtöbb problémát az okozza, hogy a védőnői rendszer fenntartói háttere igencsak szerteágazó. A védőnők a finanszírozást nem közvetlenül – a háziorvosokhoz hasonlóan – használják fel, hanem a fenntartó önkormányzat szándéka szerint juthatnak hozzá a célzott juttatásokhoz. Ezért ez lesz a tervezett változtatások egyik iránya, a másikat pedig az informatikai fejlesztések adják majd.

Beutalót a háziorvos ad

Az államtitkárság elégedett a védőnők munkájával (főleg ami a prevenciót és az egészségtudatosságra nevelést illeti), de elismerik, hogy bizonyos helyzetekben nem tudnak tenni a terhesség során felmerülő problémák ellen.
A Unicef egyik közleményében az áll, hogy Magyarországon olyan magas a koraszülések száma, hogy nemcsak az európai átlagot haladja meg, hanem a hazai szakemberek már népbetegségként emlegetik. Hazánkban körülbelül minden tizedik gyerek születik a 37. hét előtt. Az európai átlag 6% körül van, a skandináv országokban a 4%-ot sem éri el. A koraszüléshez vezető kockázati tényezők között a dohányzás a leggyakoribb, de ide sorolható még a stressz és az étkezés is. A szakminisztérium szerint a koraszülések százalékos aránya az elmúlt 20 év távlatában változatlan, mintegy 8-9 százalék. Úgy vélik, azokon a településeken a legmagasabb, ahol a legnehezebben jutnak el védőnőhöz a várandósok, illetve ahol helyettesítéssel tartható fenn a szolgáltatás. Vagyis azokon a településeken nincs teljes körű védőnői ellátás, ahol a legtöbb a koraszülés. Ezen pedig egy új, hamarosan megjelenő várandósgondozásról szóló rendelettel változtatna a kormányzat. Egyszerűsítenék a várandósok helyzetét, új gondozási könyv készül, amellyel egyszerűbb lesz a beutalási rend a szűrővizsgálatokra, vagyis a háziorvos a rizikófelméréssel együtt kitölti a terhes kiskönyv beutaló részeit is. Információink szerint ez további beutalók beszerzésétől kíméli majd meg a kismamákat.